Tekla

Orgonára táncolnak a Müpában

2014.04.29. 22:15

Programkereső

Az orgona és a tánc sokrétű kapcsolódási lehetőségét mutatja be a Művészetek Palotájában május 6-án Fassang László és a 25. jubileumát ünneplő Közép-Európa Táncszínház közös estje. Az „Elzenélt tánc, eltáncolt zene” koncert programjában többek között Rameau, Bach, Mozart és Ligeti művei vezetik a hallgatót, miközben a szóló orgonadarabokat koreográfiával kísért orgonajáték váltja.

A Művészetek Palotája orgonakoncertjein már eddig is megtapasztalhattuk a műfaji határtalanságot. Az orgonamuzsikát kísérte már irodalom, fény- és a filmművészet, nép- és világzene, koreográfia azonban még sosem. Fassang László orgonaművész és Kun Attila koreográfus közös gondolkodásának eredményeként született meg az a különleges előadás, amely első alkalommal mutat rá az orgona és a tánc kapcsolatára. Az első részben a múltban kalandozunk, és táncos kötődésű darabok játsszák a főszerepet. Először Jean-Philippe Rameau egy indiánokból álló táncegyüttes 1725-ös párizsi fellépése hatására készült operabalettjének orgonára adaptált részletei csendülnek fel. Az ezt követő három mű, Buxtehude, Bach és Mozart fúgáinak közös gyökerét a „legvidámabb" tánctípus, a gigue adja. A szólóorgonás részt a 2. világháborúban hősi halált halt francia orgonistazseni, Jehan Alain legjelentősebb műve, a Három tánc zárja.

KET - Elzenélt tánc, fotó: Dobos Gergely
KET - Elzenélt tánc, fotó: Dobos Gergely

 Az est második felében korunk zenéi csendülnek fel. Olyan darabok szólalnak meg, melyek születésében nem játszott szerepet a tánc, viszont magukban hordozzák a lehetőségét. Az átmenetet Alain Három táncának középső tétele - Temetési tánc egy hősi emlék tiszteletére - biztosítja, amely újra elhangzik, immár a Közép-Európa Táncszínház művészeinek koreográfiájával kísérve. Ezután Ligeti műve, az ősrobbanáshoz hasonlítható Volumina egy hangokon, harmónián és ritmuson túli dimenzióba vezet el minket. A művekhez Kun Attila olyan egybefüggő koreográfiát álmodott, amely az orgonában mint hangszerben rejlő szakralitást, a Teremtő és az emberi világ közötti kommunikációt jeleníti meg a tánc és más látványelemek felhasználásával.