Jenő

Mendelssohn-dal került elő

2014.05.09. 10:02

Programkereső

Felix Mendelssohn-Bartholdy több mint 140 éve lappangó dalkézirata került elő egy amerikai magángyűjteményben. Az énekhangra és zongorára szerzett rövid művet már elő is adták a BBC egyik rádiócsatornájának műsorában.

A Das Menschen Herz ist ein Schacht (Az emberi szív egy bánya) című dalt Mendelssohn 1842-ben komponálta a berlini udvari színháznál dolgozó Johann Valentin Teichmann megbízására. A német zeneszerző egy kísérőlevelet is írt művéhez, amelyben arra kéri megbízóját, hogy ne terjessze a darabot. A mindössze huszonkilenc ütemből álló alt szólamra és zongorára írt Asz-dúr dalt sohasem publikálták létezése ennek ellenére ismert volt a kutatók körében, mivel az eredeti kéziratot 1862-ben, majd 1872-ben árverésen értékesítették. A kotta holléte ismeretlen volt egészen a közelmúltig, amikor előbukkant egy amerikai zenész magángyűjteményében Máig rejtély, hogy a kézirat miként került az Egyesült Államokba. A kotta még májusban kalapács alá kerül a Christie's árverésén, várható leütési ára 15-25 ezer font (5,6-9,4 millió forint).

Das-Menschen-Herz-ist-ein-Schacht
Das-Menschen-Herz-ist-ein-Schacht

A művet időközben a londoni Királyi Zeneakadémia két muzsikusa, Christopher Glynn és Amy Williamson már elő is adta a BBC Radio 4 Today című műsorában. A Christie's kéziratszakértője Thomas Venning szerint igen valószínű, hogy a darabot korábban még sohasem mutatták be nyilvánosan, így ez volt az ősbemutatója. Egyetértett ezzel az elismert Mendelssohn-szakértő Peter Ward Jones is hozzátéve, hogy kísérőlevelének fényében a komponista valószínűleg nem értene egyet a bemutatóval. A kutató a Radio 4 műsorában kifejtette "minden zeneszerzőnek vannak jó és rossz napjai, de ez a darab bizonyosan nem Mendelssohn valamelyik gyengébb napján született". A kézirat eredetiségét egyébként Mendelssohn szokásos aláírása teszi bizonyossá, mely önmagában is műalkotás - tette hozzá Ward Jones. A dal szövege Friedrich Rückert német költő Das Unveränderliche (A változhatatlan) című versének második versszakából származik, és az emberi szívet egy bányához hasonlítja, mely arany, ezüst és kevésbé nemes ércek forrása, de csak olyat tud adni, ami már eleve benne volt.