Ilona

Brahms d-moll zongoraversenye

2014.10.02. 17:30

Programkereső

A tegnapi hegedűverseny részlet után, mai választásunk egy másik nagyszerű versenymű - Johannes Brahms I. zongoraversenyének - második tétele.

Brahms (1833 - 1897) az ötvenes években alkotta meg első nagyobb szabású művét, az I. (d-moll) zongoraversenyt, amelyet eredetileg két zongorára komponált, a mondanivaló súlya azonban versenymű formát követelt meg. Tragikus esemény váltotta ki ezt a remekművet: szeretett barátja és pártfogója, Robert Schumann 1854. február 27-én a Rajnába vetette magát. A mű az ősbemutatón megbukott, mivel a közönség eleinte nem tudott mit kezdeni az alapvetően archaikus Brahms-stílussal, csak később fedezték fel a zene értékeit, s így a mű is csak idővel nyerte el a neki járó elismertséget.

Johannes Brahms
Johannes Brahms

A lassú tétel - amely utólag került a kompozícióba - kézirata fölé Brahms ezt írta: "Benedictus qui venit in nomine Domini..." Lehetséges, hogy ezzel nyíltan célzott a mű áhítatos hangulatára, vagy talán Schumann alakját kívánta ily módon felidézni (akit maguk között gyakran "Mynheer Domine" -nek szólított). A zenekar bevezetőjében ünnepélyes processzió halad végig, míg a zongoraszóló inkább a befelé fordulást, meghatott elmélkedést érzékelteti. A tétel egyik jellegzetes témája később a Parsifal előjátékában tűnik fel: a két téma hangról hangra megegyezik egymással. A tétel középrészében olyan személyes hangot üt meg a zongoraszóló, amely ritka Brahms tartózkodó modorában; egyes fordulatai valósággal Chopint idézik. A visszatérő harmadik szakaszban ismét az ünnepi menet egyre távolodó dallama hangzik fel.