Jolán

Schubert: Der Tag - Oktett és szimfónia

2014.11.10. 14:54

Programkereső

Mi lehet egy tizenkilenc éves bécsi zeneszerző napi elfoglaltsága 1816-ban, ha néhány sarokkal arrébb egy Beethoven nevű komponista él? Szimfóniát ír. Néhány évvel később pedig, amikor megrendelést kapott egy oktettre, a munkát egy nagyszabású szimfóniához vezető út egyik állomásának tekintette.

Az F-dúr oktettet 1824. februárjában írta Schubert, Ferdinand Troyer gróf megrendelésére. Troyer Rudolf főherceg udvarmestere volt, maga is zeneszerző és ügyes klarinétos. A nyilvánosság előtt Schuppanzigh együttese mutatta be a művet 1827 áprilisában. Feltehető, hogy a megrendelő kifejezett óhaja volt az, hogy a mű Beethoven Szeptettjének mintájára készüljön. Ezt a mintát a fúvós hangszerek (klarinét, kürt, fagott) megválasztása tekintetében híven követi is Schubert, ám a vonósok nagybőgővel kombinált együttesét egy második hegedűvel egészíti ki.

Héja Domonkos
Héja Domonkos

Az Oktett alapvetően könnyed, életvidám mű: a scherzo féktelen ritmikája, a menüett triójának joviális karaktere, a finálé Rossini-operákat idéző, csicsergő trillái mind a szerenád és a divertimento hagyományához kapcsolják. Remekművé azonban azáltal válik, hogy a vidámság felszíne alól olykor előtör a kései Schubertre jellemző, lélegzetelállító komolyság. A Schubert-mű különleges hangszerösszeállítása kihívás, de egyben lehetőség is az előadók számára. A vonósnégyesből, nagybőgőből és három fúvósból: klarinétből, fagottból és kürtből álló együttes finom kamarazenei és nagyszabású zenekari hangzások létrehozására egyaránt képes. Schubert határtalan ötletességgel hangszerelte művét: hangszerpárok és -triók szövetkeznek egymás ellen vagy folytatnak párbeszédet, egy szólamon belül a szóló- és kísérőszerep, valamint a kettő közötti átmenetek széles skálája folyamatosan változik.

V. SZIMFÓNIA, B-DÚR

Az V. szimfónia azon kevés számú Schubert-művek közé tartozik, amelyeknek ősbemutatójáról biztos adatokat tudunk; 1816-ban - a szimfónia keletkezésének évében - adta elő egy műkedvelő zenekar. Nyilvánvaló, hogy Schubert a kompozíció során ügyelt arra, hogy az együttes nem virtuóz-fokon képzett muzsikusai el tudják játszani szólamaikat. De a mű egyszerű faktúrája egyben a zeneszerző érésének, eszközei tudatos megválogatásának, művészi ökonómiájának is tanújele.

Míg a korábbi szimfóniák technikai megoldásai Haydnt, kifejezési formái - legalább ami a szándékot illeti - Beethovent követték, ezúttal Mozart útján indul el a tizenkilenc esztendős Schubert, és ezt az utat első ízben sikerül végigjárnia.

Az Óbudai Danubia Zenekar őszi Schubert-sorozatának második része a Budapest Music Centerben.

Vezényel: HÉJA DOMONKOS

Közreműködik: ÁCS ÁKOS, a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezetője (klarinét); az Óbudai Danubia Zenekar szólistái: BODOR JÁNOS, HOLLÓS MORIN (hegedű), MADÁK KATALIN (brácsa), KURUCZ KRISZTIÁN (cselló), ANTONIO CASAGRANDE (nagybőgő), SZILÁGYI KRISTÓF (fagott), TEKULA ENDRE (kürt)