Jenő

Szemléletváltás, párbeszéd, nyitottság

2014.11.12. 14:00

Programkereső

Minél többet adni, és örülni annak is, ami van. Dr. Egri Gábor, a Művészetek Palotája értékesítési- és marketingigazgatója számára ez a legfontosabb. Célja, hogy az intézmény arculata élő, szerves része legyen nem csak a városnak, de az országnak is, és a Müpa egyre jelentősebb márkanévvé váljon Európa-szerte. MÜPA MAGAZIN

"A kultúra nem a tejszínhab a tortán, hanem maga a torta" - vallja. Egykor a Londoni Magyar Kulturális Központ munkatársaként tanulta meg, mit jelent ez a fajta nyitottság. "Amikor kiköltöztem, még sokkal merevebben gondolkoztam a kultúrát övező társadalmi elvárásokkal kapcsolatban. Azt mondtam: ha koncertre, színházba mégy, öltözz fel rendesen, add meg a módját, a tiszteletet, hiszen ez nem mindennapi esemény. Nyugat-Európában viszont az emberek úgy járnak ilyen helyekre, mintha csak sörözni mennének a barátaikkal, vagy beülnének egy jót vacsorázni. A kultúra a hétköznapjaik része. Nyilvánvalóvá vált számomra: ez az a szemléletváltás, amire nálunk is szükség van." Így aztán most azon dolgozik, hogy az évadban tizedik születésnapját ünneplő Müpa igazi közösségi tér, találkozóhely legyen, ahol kedvünk van "csak úgy" eltölteni akár egy egész napot.

Neki éppilyen természetes volt, hogy kisgyerekként családjával látogatta az Operaház balettelőadásait, a Giselle-t, vagy a Diótörőt, de az is, hogy a Zeneakadémia Mesélő Muzsika-sorozatára járt. A jogi egyetem alatt végzősként kipróbálta magát a jogászszakmában, de közben statisztált a Művész Színházban, esztétikát tanult, és végül győztek a művészetek. Elvégezte a Külkereskedelmi Főiskola marketing-kommunikáció szakát, de a szakma kulturális ága akkoriban még feltérképezetlen területnek számított, így az elsők között kezdett foglalkozni vele. Dolgozott egyebek mellett a Thália Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Operettszínház produkcióin. A Szépművészeti Múzeum Monet és barátai című emlékezetes tárlata kapcsán pedig részt vett az ország első igazán jelentős múzeumi kampányának kidolgozásában.

Dr. Egri Gábor
Dr. Egri Gábor

"Az ember éppúgy, sőt még jobban lelkesedhet egy kulturális eseményért, mint egy boltban kapható áruért. A kulturális terület számomra sokrétűbb, mélyebb, szerteágazóbb, mint amit a kereskedelem tud nyújtani." Hogy mennyivel, az Londonban derült ki csak igazán, ahol elsősorban programszervezéssel foglalkozott. Klasszikus kamarazenei esteket és koncerteket rendezett, együttműködésben olyan nagy kulturális központokkal, mint például a Southbank Centre, miközben számottevő tapasztalatot szerzett a produkciós menedzsment fortélyairól is. "Amikor az ember picit eltávolodik a saját országától, nagylátószöggel tud rátekinteni, és van összehasonlítási alapja, amitől a korábban akár sötétebb színben feltűnő dolgok is szebbé válnak. Nem a nosztalgia vagy a szentimentalizmus miatt, hanem az »itt sem jobb, itt sem könnyebb«-élmény miatt" - meséli. A külföldön töltött időnek másfajta hozadéka is volt. Felerősödött benne a vágy arra, hogy itthon is adjon és segítsen.

"Ha csak száz forintod van, abból is tudsz adni egyet. De lehet, hogy elszegődsz évente két napra napszámosnak, vagy ruhákat adsz a rászorulóknak, és ezzel is segítesz valamit. Az európai kultúrában ez a fajta segítségnyújtás, az önkéntesség része az életnek." Mindennek látszólag nincs sok köze a Müpához, ahol Egri Gábor lassan egy éve dolgozik. Pedig van. Mert itt is adhat. Élményt. „Fontos az egyenrangú párbeszéd kialakítása a közönséggel. Tulajdonképpen már a műsorunkkal is egyfajta beszélgetést folytatunk. A folyamat talán legfontosabb része a közösségi média, amit már sikeresen »birtokba vettünk«; a Facebookon közel ötvenezer ember kíséri figyelemmel a Müpát. Mindenkit hívunk, hogy mondja el a véleményét. Azt akarjuk, hogy ez az épület élő, szerves része legyen nem csak a városnak, hanem az országnak is." De hogyan tűnhet ki a Müpa a médiazajból?

Egri Gábor szerint ehhez hosszú távú, kitartó építkezés szükséges. Egy ilyen hatalmas intézmény esetében két-három évig is eltarthat, amíg a közös szándék és akarat eléri hatását, és látható változást eredményez. "Ez egyszer csak megtörténik. Egy nap úgy jön be az ember, hogy már nem okoz gondot, hogy otthon hagyta a jegyét, nincs sor a pénztárnál, és nem fagy le a rendszer, amikor ezrek rohamozzák meg a honlapot a Metropolitan Opera élő közvetítéseire szóló jegyek miatt. Ha a Müpa-élménynek pozitív töltete van, a jó hírnévvel ráadásul új közönséget tudunk meghódítani" - mondja. Persze e mögött kemény munka van. Ez nemcsak évi öt-hatszáz saját produkció, a Müpa koordinálásával megrendezett CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a jubileumi év csúcseseménye, a jövő márciusi, a korábban itt fellépett legnagyobb magyar sztárok fellépésével megvalósuló születésnapi hétvége kampányának felépítését jelenti. Hanem olyan feladatokat is, mint a nemrégiben megújult honlap aprólékos megtervezése, a folyamatos digitális fejlesztések, vagy a Müpa - a kulturális intézmények között egyedülállóan létrehozott - adatbázisának folyamatos bővítése, amelynek segítségével elemezhetővé válnak a közönség kultúrafogyasztó szokásai.

Művészetek Palotája
Művészetek Palotája

Ezek a folyamatok részben a közönség számára is látványosak. Ami leginkább feltűnik, az a megújult arculat. A Müpa már hat digitális közösségi csatornán - Facebook, Google Plus, Instagram, Pinterest, Twitter, Youtube - kommunikál a külvilággal. A pengefalakba épített, kristálytiszta kijelzőjű plazmatévék naprakészen ajánlanak programot a házba látogatóknak, a köztéri plakátok, a műsorkalauz pedig a szokásos sárga-fekete alapszín mellett a különböző művészeti ágakhoz köthető színekkel üzen a nyitottságról és sokszínűségről. Amelyről az a könyv, CD, DVD és különleges digitális tartalom tanúskodik majd, amelyet a Müpa tizedik születésnapja alkalmából jelentetnek meg.

Egri Gábor szerint Magyarországon nincs még egy olyan intézmény, amely az újcirkusztól az operán, az irodalmon, a filmen, vagy a világzenén át az akusztikus popkoncertig annyi műfajt fogadna be, mint a Müpa. Sőt Valenciáig kellene utazni, hogy Európában találjunk hasonló összművészeti központot.

"Egyszer Angliában ellátogattunk egy kis vidéki múzeumba, ahol meglehetősen egyhangú régészeti leleteket mutattak be. De a múzeum igazgatója olyan büszke volt az intézményre, mintha csak a Louvre lenne. Ezt kellene megtanulnunk. Hogy ne azt sirassuk, ami volt, de már nincs, hanem azon munkálkodjunk, hogy mit lehetne még, és örüljünk annak, ami már van. Én örülök, hogy a Müpa erős márkanév lett. Visszakapcsolta Magyarországot a nemzetközi kulturális vérkeringésbe. Ebben az évadban olyan sztárok érkeznek hozzánk, mint a Bécsi és a Berlini Filharmonikusok, Marianne Faithfull vagy Branford Marsalis. Nem kell értük külföldre utaznunk, mert ők jönnek ide. Legyünk erre büszkék" - mondja. Azok vagyunk.