Olivér

Egy francia zongorista Bach-ja

2014.11.25. 15:48

Programkereső

Ha valaki szereti a zongoramuzsikát, ne hagyja ki Robert Cibis és Lilian Franck Pianomania című rendkívül érdekes dokumentumfilmjét.

A film a világ egyik legfontosabb zongorahangolójának hétköznapjait mutatja be. Stefan Knüpfer tehetséges billentyűs volt, de nem kiemelkedő, ellenben páratlan hallással áldotta meg a sors. Már fiatalon arra az elhatározásra jutott, hogy rendkívüli adottságait kihasználva, inkább háttérember lesz, nem koncertzongorista. Knüpfer a legfontosabb bécsi koncerttermekben, német helyszíneken állítja be a zongorákat, a Steinway állandó munkatársa.

A film jelentős részét a bécsi Musikvereinban vették fel, ahol Knüpfer a legnagyobbakkal dolgozik együtt, így például Alfred Brendellel, Lang Langgal, Pollinivel. E filmből kiderül, mik e neves művészek rigolyái, milyen a vérmérsékletük: Lang Lang természetesen nyughatatlan, izgága, igazi bohóc, Brendel pedig a régi értékek, a humanista iskola képviselője, maga a megtestesült méltóság.

Az érdekes figurák közül is kitűnik azonban a franciák első számú zongoristája - a Deutsche Grammophon sztárja - Pierre-Laurent Aimard. Ő a legháklisabb, a legkukacoskodóbb. Knüpfer végtelennek tetsző türelemmel állítja be újra és újra Aimard hangszereit, aki azonban nem elégszik meg a kicsit jóval, mint Lang Lang, sosem mondja, hogy így már jó lesz, mint Brendel, ő addig gyötri a munkatársait, különösképpen Knüpfert, amíg el nem éri a tökéletest. Addig hangoltat újra és újra, amíg azt nem hallja, amit hallani akar. Pontosan azt. Tulajdonképpen idegesítő perfekciója nem ül ki a játékára. Sosem merev, ugyanakkor az is kétségtelen, sosem éri el az édeskésség, trivialitás határait, mint Pollini, sosem akar szép lenni. Karakteres a játéka, és változatos.

Ennek illusztrálására a legjobb példa legfrissebb lemeze, melyen Bach Wohltemperierte Clavier-jét játsza. Az első, Cisz-dúr prelúdium olyan, mint a harmat: szinte áttetsző, friss, hajnali, Aimard alig ér a billentyűkhöz. A cisz-moll prelúdium ezzel szemben: csupa energia, lüktetés, hullámzás. A d-moll prelúdium a legszebben formált, a leginkább éneklő, a lemez legtisztábban megszólaló darabja. A második CD-n található A-dúr fúga mérhető csak hozzá. Ez a katonás, áriának tetsző fúga.

A lyoni születésű Aimard tanára Messiaen felesége, Yvonne Loriod volt. Aimard már tizenöt évesen ismert lett, többek közt Ligeti interpretációival. Nem csak a Ligeti lemezeken játszik, de Eötvös Péter műveinek is avatott megszólaltatója. Ezen a Bach-korongján is érezni, milyen érzékeny a kortárs zenei fejleményekre. De elsősorban mégis azért érdekes e Bach lemeze, mert egy percig sem unalmas. Oly mértékben változatos, oly mértékben kifundált, minden egyes darab előadása. Aimard nem adja alább, itt sem, e műveket megszólaltatva sem, a tökéletesnél.