Cecília

Beethoven: C-dúr "Waldstein" szonáta

2014.12.18. 07:30

Programkereső

"C-dúr utazásunk folytatódik: ma Beethoven opus 53-as Waldstein szonátáját mutatjuk be. E nagyszerű mű hatalmas építményén az életigenlő hang uralkodik. Az egész csupa fény és ragyogás."

A mű ismertetéséhez ezúttal Alsvang Beethoven című könyvét hívjuk segítségül: "1804-ben Beethoven, azonkívül, hogy befejezte a III. szimfóniát, írt két további zongoraszonátát: az 'Aurora' néven ismert op. 53. C-dur szonátát (E művet nálunk inkább Waldstein-szonáta néven ismerik - Szerk.) és az op. 57. f-moll szonátát, az Appassionátát. Mind a két szonáta Beethoven legjelentősebb zongoraművei közé tartozik. Az Aurora (Waldstein), a III. szimfóniához hasonlóan, energiát sugároz, de benne nem annyira a harc drámaisága ölt testet, mint inkább a győzelem öntudata. E nagyszerű mű hatalmas építményén az életigenlő hang uralkodik. Az egész csupa fény és ragyogás. A szonáta kéttételes: a második tételt elmélyült, rövid és lassú bevezetés előzi meg. A mű számos tartalmi értelmezése közül megemlíthetjük a következő, többé-kevésbé szerencsés elgondolást: az elején - első tétel - élénk, mozgalmas, lármás nap van; bevezetés a második tételhez: csendes éj, s végül a zárótétel; az illatos reggel hírnöke, a lángoló hajnalpír. Innen a szonáta neve: Aurora (hajnal). Egyébként ez az értelmezés sem hozza maradéktalanul felszínre a műben rejlő gondolati gazdagságot."

Beethoven
Beethoven

És ha már a cikk címében Waldstein szonáta szerepel, illik erre is magyarázatot adni: Beethoven e művét régi barátjának és pártfogójának, Ferdinand von Waldstein grófnak ajánlotta. A kettejük barátsága még a bonni időkbe nyúlik vissza: Waldstein gróftól kapta Beethoven első zongoráját, de tőle kapott ösztönzést az improvizációra, általa ismerte meg Haydn és Mozart műveit, amikor pedig Bécsbe költözött, Waldstein gróf ajánlotta be a művészetet pártoló főrangú körökhöz. Hallgassuk meg a szonátát Daniel Barenboim előadásában: