Emma

Járdányi Gergely és Rácz Ödön nagybőgőestje

2015.01.08. 15:37

Programkereső

Két Bottesini-mű magyarországi bemutatója is elhangzik január 19-én este az Óbudai Társaskörben.

Járdányi Gergely és Rácz Ödön Fryba és von Einem egy-egy kompozíciója mellett Bottesini Capriccio két nagybőgőre és Concerto két nagybőgőre című művét játssza Csipkay Éva zongorakíséretével - mindkét mű magyarországi bemutató is egyben.

A nagybőgő szólóhangszerként eleve ritkábban szerepel a pódiumokon, de az, hogy két nagybőgőszólista együtt lépjen föl, már igazi érdekesség. Az esten ezt a kuriózumot mester és tanítvány nyújtja a közönségének: Rácz Ödön budapesti tanulmányait ugyanis Járdányi Gergelynél folytatta. Járdányi koncertjein megszokhattuk, hogy a műsorból nem hiányozhatnak a Bottesini-művek, hisz nemcsak a világ egyik legjelentősebb művészeként tartják őt számon, de ismert Bottesini-kutató is. Rácz pedig a fiatalabb nagybőgős-generáció azon tagja, aki a legmagasabb csúcsra jutott: több nemzetközi verseny díjazottja, jelenleg a Bécsi Filharmonikusok első szóló nagybőgőse.

Járdányi Gergely és Rácz Ödön
Járdányi Gergely és Rácz Ödön

A két művész először egy-egy szóló nagybőgőre írt művet szólaltat meg. Hans Fryba (1899-1986) több évtizeden keresztül a Swisse Romand Zenekar első bőgőse volt. Miután a barokk korban szóló nagybőgőre kíséret nélküli darab nem született, Fryba a 20. század közepén megírta a Bach hegedű-partitákra, illetve cselló cselló-szvitekre emlékeztető Szvit (régi stílusban) szóló nagybőgőre című művét. Egyes tételei bekerültek a nagybőgősök repertoárjába, de nincs tudomásunk arról, hogy koncerten valaha is elhangzott volna a teljes mű. Gottfried von Einem (1818-1996) Sonata Enigmatica für szóló nagybőgőre (op. 81) műve már más világ: a kortárs zeneirodalom része.

A műsor második felében két, a fiatal Bottesinitől származó két bőgőre írt versenymű magyarországi bemutatójára kerül sor. Giovanni Bottesini a 19. század legkiemelkedőbb nagybőgőművésze, emellett korának jeles zeneszerzője és karmestere is volt. Ismertsége életében Lisztével vetekedett, nem véletlenül hívták őt a nagybőgő Paganinijének. A Capriccio két nagybőgőre zeneileg egyszerűbb szinten van, hiányoznak belőle még a veretesebb zenei invenciók. Mindazonáltal több olyan témafej, zenei ötlet is fölfedezhető már benne, melyeket a mester későbbi műveiben is fölhasznált. Feltételezhetjük, hogy az ifjú Bottesini valamilyen iskolai rendezvény keretében - barátjával, Arpesanival vagy tanárával, Luigi Rossival - eljátszotta e művét. A darab újkori bemutatójára 2011-ben Vicenzában került sor a két ma esti művész tolmácsolásában. A Concerto két nagybőgőre is a milánói tanulóévek alatt keletkezett, később aztán az egyik szólamát Bottesini átírta hegedűre, s ebből született meg a Gran duo Concertante (JGB 9.17). Amikor a kétbőgős versenymű dallamait először lejegyezte a fiatal szerző, valószínűleg maga sem gondolta, hogy később épp ezekkel a melódiákkal - ha kicsit átdolgozott formában is - fogja élete talán legzajosabb sikereit aratni. A mű bemutatója 1844 júniusában a velencei Teatro San Benedettóban volt Arpesani közreműködésével.

Kérdésünk:Melyik zenetörténeti korszakot idézi meg a műsorban szereplő Szvit (régi stílusban) szóló nagybőgőre című mű?

A helyesen válaszolók közül két szerencsés a Fidelio vendégeként ellátogathat a január 19-én 19 órakor kezdődő koncertre az Óbudai Társaskörbe.