Menyhért, Mirjam

Új sorozat a Budapest Music Centerben: Mendelssohn

2015.02.03. 12:00

Programkereső

Az újabb sorozat fókuszában a Mendelssohn-dinasztia és a Mendelssohn testvérek zenéje áll: ismert vagy éppen felfedezésre vágyó alkotások a kamarazene, a versenyművek, a szimfonikus repertoár és – igazi szenzációként! – az opera világából.

Abraham - Fanny - Felix. Mindhárman egy zene- és kultúrtörténeti "saga" főszereplői. Egy képzeletbeli családi vállalkozás? Több annál! Misszió, mely Európa szellemi örökségének gondozását, gazdagítását tekinti céljául. Mindezt áradó tehetséggel, könyörtelen igényességgel, mániákus munkaszeretettel, roppant vagyonnal párosítva teszik. Az Óbudai Danubia Zenekar szerzői sorozatának házgazdája: Eckhardt Gábor.

Mendelssohn - Óbudai Danubia Zenekar
Mendelssohn - Óbudai Danubia Zenekar

 FANNY. 2015.02.25., 19.00

- Fanny Mendelssohn: g-moll fantázia csellóra és zongorára (közreműködik: Vámos Katalin és Eckhardt Gábor)
- Felix Mendelssohn: f-moll vonósnégyes op. 80 (közreműködik: Bodor János, Jobbágy Boglárka, Hargitai Bence, Kurucz Krisztián - Az Óbudai Danubia Zenekar szólistái)
- Felix Mendelssohn: C-dúr nyitány op. 101
- Felix Mendelssohn: e-moll hegedűverseny op.64 (közreműködik: Kállai Ernő)

Vezényel: Hámori Máté

Az egész Európában ünnepelt zeneszerző őszintén csodálta nővére talentumát. "Tegnapi dalodról akarom megírni, nővérkém, hogy milyen szép. Egész fura érzés volt, amikor egész halkan, és egymagamban megszólaltattam a Te kedves hullámcsapásaidat, és a közönség mély csöndben fülelt."
Fanny Mendelssohn négy évvel volt idősebb öccsénél és hozzá hasonlóan páratlan zenei tehetséggel áldotta meg a teremtő. Nagyszerűen zongorázott, kivételes zenei memóriája volt, felnőttként pezsgő zenei szalont vezetett és megszámolhatatlanul sok mű bemutatását mozdította elő. De mindenekelőtt: rengeteget komponált. 1819-től haláláig közel ötszáz művet írt, zongoradarabokat, dalokat, kamaraműveket. A maga korában mindebből csak néhány jelent meg, az is leginkább Felix neve alatt. Életművének feldolgozása még a mai napig sem fejeződött be. Fanny korai halála (1847) - zongorázás közben lett rosszul és többé már nem tért magához - rendkívül megviselte Felixet: mindössze hat hónappal élte túl. Utolsó, nagyobb lélegzetű kompozícióját, az f-moll vonósnégyest nővére emlékére írta.

ABRAHAM. 2015.04.28., 19.00

- Felix Mendelssohn: Hazatérés idegenből - daljáték

Rendező: Aczél András

Vezényel: Hámori Máté

A nagyhatású teológus-filozófus, Moses Mendelssohn fia és egy zenei lángelme édesapja, Abraham Mendelssohn cseppet sem keserűen így jellemezte önmagát: "Régebben az apám fia voltam, most a fiam apja vagyok." 1829 decemberére - születése napjára és az ezüstlakodalom megünneplésére - Felix és Fanny "merényletet" készített elő. Berlini otthonukban három egyfelvonásos daljáték előadását tervezték, "jelmezzel, rendes előadásban, teljes zenekarral. Első szám, a 'Katonaszerelem', vagyis híres csinálmányom - szüleimnek még ma is kedves - egyetlen kottányi változatás nélkül és a régi szereplőkkel, aztán egy új daljáték Fannytól, vőlegénye írja majd a szöveget, csinos, könnyed legyen, csupa báj, igen gyöngéd és szép [Fanny ünnepi játékot komponált 'Közelgő esküvő' címmel]. Aztán egy idill tőlem, már javában motoszkál a fejemben: egy éltes házaspár szerepel majd benne, egy szomszédlány, egy bolondos mezőcsősz, egy álruhás tengerész, és mit tudom, ki még."
A kis idill - Hazatérés idegenből - házi bemutatója nagy siker volt, Mendelssohn még arra is figyelt, hogy az egyik, énekelni nem tudó rokonának egyetlen hangból álló "áriát" komponáljon.

FELIX. 2015.06.06., 19.00

- Felix Mendelssohn: Oktett op. 20
- Felix Mendelssohn: a-moll szimfónia "Skót"

Vezényel: Hámori Máté

A 16 éves Felix Mendelssohn egy hosszabb, édesapjával közös párizsi utazás és egy Goethénél tett látogatás után kettős vonósnégyesre komponálta legújabb darabját, melyről szeretett mestere, Carl Friedrich Zelter meglehetősen lakonikusan csak annyit jegyzett meg, hogy "van keze, lába". A kompozíció azonban messze több egy tehetséges fiatalember szárnypróbálgatásánál. Az Oktettben egy egészen eredeti, a következő évtizedek zenei nyelvére jellemző új hangot kísérletezett ki, legjellegzetesebben a scherzóban. E tétel Goethe Faustjának Walpurgis-éji álmát fordítja át tiszta zenére, s ez a hang bomlik majd ki teljes pompájában a Szentivánéji álom nyitányban. "Csak nekem mondta el, mi lebegett a szeme előtt - emlékezett vissza Fanny. Az ember könnyedén a levegőbe emelkedik, s olyan közel érzi magát a szellemvilághoz, mint korábban soha." Ekkoriban születik a romantika titokzatos tündér-boszorkány hangja. De formálódik már egy másik, a vadromantikus tájtól inspirált, borongós és misztikus hang is, és ez vezet majd el a Skót szimfónia alaptónusához.