Gyöngyi

Folytatódik a párbeszéd

2015.03.15. 07:03

Programkereső

A minőségi kultúra folyamatos képviselete - a Művészetek Palotája létrehozói már a kezdet kezdetén is ebben gondolkodtak. A most tíz éves előadó-művészeti intézmény vezérigazgatója szerint ez a cél beteljesült, ennek megfelelően a következő időszakban is nagyon jelentős feladatok várnak a Müpára. MÜPA MAGAZIN

- Vajon Káel Csaba hogyan emlékszik vissza a kezdetre, 2005. március 14-ére? A nagy napra, amikor a közönség birtokba vehette Közép-Európa első igazi kulturális központját?

- Gyönyörű nap volt - és nagyon izgalmas időszak. Miközben a ház nyitására készültünk, én egy másik megnyitón is dolgoztam: a Fesztivál Színház első előadását, Monteverdi Orfeo című operáját rendeztem. A hangversenyterem kapcsán is adódott izgalom, mert a hasonló termek esetében gyakran egy évig is eltartó próbaidőszak nálunk nagyon rövid volt: mindössze januártól március közepéig tartott. Azon a napon, a nyitáskor nem is fogtuk fel, hogy a magyar kultúra történetének milyen ritka pillanatát éljük meg. A csillagok különlegesen szerencsés együttállásaként találkozott egymással egy erős szakmai igény, a közönségkívánalom és a politikai döntéshozók akarata. Akkor csak annyit érzékeltünk, hogy száz évvel a Zeneakadémia nyitása után egy álom beteljesült. Lett egy csodálatos, új koncerttermünk. Több évnek kellett eltelnie, mire ráébredtünk, mennyivel többről van szó. Hogy itt egy teljesen új gondolat - egy előadó-művészeti központ gondolata - talált építészeti formát, és ez a forma tartalmat kér. Az is csak menet közben tudatosult bennünk, hogy mire vállalkoztunk. A magyar és az európai kultúra olyan minőségi képviseletére, amely ilyen szerteágazó formában egyetlen intézményben sem valósult meg azelőtt.

Káel Csaba
Káel Csaba

- A tízedik születésnapon feltétlenül említsük meg Kiss Imre nevét, akinek a halála sokakat megrendített - kiváltképp azokat, akik tudták, hogy a Müpa az életműve volt.

- Az életművének beteljesülése - mert az útja több irányból vezetett ide. Az egyik volt a Tavaszi Fesztivál, a másik a turizmus és a kultúra kapcsolata, a harmadik a színház. Életműve végül abban teljesedett ki, hogy a Művészetek Palotáját mint előadó-művészeti központot Magyarország és a világ számára tartalmilag hitelesítette. Hitelesítést adott maga az épület is, amelyet Zoboki Gábor nagyon okosan és praktikusan a használat felől fogalmazott meg. Nem véletlen, hogy Russell Johnsont kérték fel az akusztikai tervezésre, és nem véletlen, hogy Zoboki mint szenvedélyes zenerajongó, végigkonzultálta a teljes szakmát. Tehát az épületet hamar felfedezték, híre ment, Imre pedig tartalmilag hitelesítette. Az ő vezetésének és koncepciójának az volt a lényege, hogy idehívja azokat a művészeket és nagy együtteseket, akik addig nem tudtak Budapestre jönni, mert a korábban meglévő helyszínek akusztikája számukra kevés volt. Itt viszont megszületett egy 21. századi akusztika, ami azt is jelenti, hogy műveket fedezhettünk fel újra, mert meghallhattunk bennük olyan zenei rétegeket, amelyeket addig nem. Azzal pedig, hogy idejöttek, ezek a nagy művészek és együttesek hitelesítették a termet. Bekapcsolódtunk a világ nagy zenei körforgásába. Beléptünk abba a klubba, amelyet a New York-i Carnegie Hall, a londoni Royal Festival Hall, a párizsi Cité de la Musique vagy az amszterdami Concertgebouw képvisel. És nagyon fontos, hogy az innovatív és modern irányból léptünk be.

- Min változtatott az új vezérigazgató, aki ezeknek a folyamatoknak közvetve korábban is formálója volt?

- Kiss Imrétől kaptam egy stafétabotot, amelyet azóta is féltve őrzök. Olyan, mint egy igazi, csak rá van írva, hogy Művészetek Palotája. Ezt átadta nekem, mint egyik futó a másiknak a négyszer százas váltóban. Két feladatom volt. Egyrészt, hogy a brandet megőrizzem. Tehát amit a Müpa mint márka elért, azt ne hagyjam se lerombolni, se stagnálni, hanem továbbfejlesszem. De mivel közben a világ sokat változott, a kommunikációt a tartalmi oldallal együtt kellett nagyon erősen kinyitnunk. Imre eredeti koncepcióját, mely szerint több műfaj van együtt jelen a Müpában, tovább szélesítettük, a kommunikációban pedig erőteljesen nyitottunk a fiatalok felé. Nem csak azért, mert ők lesznek a jövő hangverseny-látogatói, hanem azért is, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kulturális és művészeti értékeket úgy tudjuk átadni a fiatal generációnak, hogy azok igényükké váljanak. Például itt él körülöttünk mintegy hatvanezer egyetemista, akik nem is tudják, mennyi közük van, lehet a Müpához. Szeretnénk őket bevonni a különböző folyamatokba. Ennek érdekében nagyon jelentős programot indítottunk el. Szerződést írtunk alá a szakkollégiumokkal, felvettük a kapcsolatot az egyetemekkel. Megkerestük nemcsak a művészeti, de a jogi, közgazdasági, műszaki egyetemek diákjait is. Támpontokat, feladatokat adtunk nekik, amelyek alapján pályázhatnak, végiggondolva, hogyan segítenének bennünket a szervezési, kommunikációs, marketing, gazdasági vagy éppen műszaki feladatok megoldásában. Mindezzel azt szeretnénk kidolgozni, hogyan lehet az övék is a Müpa.

Művészetek Palotája
Művészetek Palotája

- Mennyire fenyegeti és milyen válaszlépésekre készteti a Müpát a konkurencia növekvő jelenléte?

- Nincs konkurencia. A Zeneakadémiával való szakmai és egyéb együttműködés mindig is folyamatos volt. Ezt most, hogy megnyílt az Erkel Színház, a Vigadó és több más új helyszín, felerősítettük. Élénk és komoly párbeszéd zajlik, sőt konkrét szakmai együttműködési folyamatok indultak. Ráadásul ettől az évtől az együttműködés elmélyítésére különleges lehetőséget teremt, hogy a Művészetek Palotája a Tavaszi Fesztiválnak és a CAFe Budapestnek aktív résztvevőjévé, sőt zászlóshajójává vált. Ebbe az egész kulturális élet - tehát a zene mellett a film, a színház, a képzőművészet, az iparművészet -, és persze a turizmus is bekapcsolódik. A fesztivál olyan közös terep, ahol mindenki a saját profilját erősítheti, kipróbálva olyasmiket is, amiket külön-külön egyikünk sem tudna sem finanszírozni, sem megvalósítani.

- Egy tavalyi felmérés szerint a Müpa a leg ismertebb kulturális brand lett Magyarországon - és a világban is a leginkább számon tartottak egyike. Kihasználjuk-e kellőképpen a nemzetközi vonzerőben rejlő potenciált?

- A programok tekintetében már majdnem elértük a bécsi szintet, de az ebből származó járulékos hasznunk még nincs meg. Ezen a téren tehát van még tennivaló.

- Mennyire segíthet ebben az a komoly fejlesztés, amely az elmúlt egy-két évben a Müpa falai között megvalósult?

- A nálunk felépített HD stúdió Európában is ritkaságszámba megy. A Concertgebouw utánunk fél évvel hozta létre a maga digitális stúdióját, és most zajlanak tárgyalások arról, hogyan tudjuk a webcastjainkat összefűzni, közös üggyé tenni. Például az Echo, vagyis a European Concert Hall Organization (Európai Koncerttermek Szövetsége) nevű szervezeten keresztül, amelynek mindketten tagjai vagyunk. Ebbe a kommunikációs marketing projectbe most az új párizsi koncertterem is bejelentkezett. Ha létrejön a weben egy ilyen struktúra, az elkezdi magát reklámozni. És ez azt jelenti, hogy a világ legfontosabb koncerttermei bárhonnan együtt elérhetők. Ez a mi rangunkat is emeli, de - ne legyünk álszerények - az övékét is. Ráadásul ezt felkínáljuk a Balassi Intézeteknek is. A segítségükkel meg lehet hívni a közönséget egy Müpa-koncertre - HD képminőségben és tökéletes hangtechnikával -, mondjuk, Johannesburgban, New York-ban vagy bárhol, ahol nagykövetségünk van.

Káel Csaba
Káel Csaba

- A Müpa honlapja is megújult. Mit fog kínálni azon túl, ami már most is elérhető?

- Két Müpa-rádióval is elindulunk, az egyik klasszikus zenét ad, a másik minden egyéb zenei műfajt. Nem hagyományos, moderált rádiót, inkább streaminget kell elképzelni, zenefolyamot a Müpához kapcsolódó zenékből. Ebből ízelítőt kaphattak, akik karácsony előtt ellátogattak az épület előtt felállított jégpályára. Érdekesség lesz az a tár is, 10  müpa  magazin 2015 március-áprilisahonnan koncertélményeket lehet majd képben, hangban viszszahívni. Készülnek már a Literárium eddig elhangzott irodalmi estjeiből szerkesztett letölthető, bármikor meghallgatható podcastok is. Tehát használni kezdjük az úgynevezett mass médiának azokat az eszközeit, amelyeket kiépítettünk. Az elmúlt egy évben a Müpa már öt közösségi médiacsatornán - YouTube, Instagram, Pinterest, Facebook, Google+ - van jelen. A Müpa Magazin digitális formában is fent van már a Facebook oldalunkon, extra tartalmakkal körítve. Látszik, hogy nem csak szólni akarunk a közönségünkhöz, hanem azokon a csatornákon próbáljuk őket párbeszédbe vonni, ahol egyébként kommunikációt folytatnak. A továbbfejlődés érdekében ez nagyon fontos.

- Legalább annyira, mint az anyagiak. Költségvetési problémákról érkeztek baljós hírek december vége felé.  Mik a kilátások?

- Ez állandó harc. De nem vészhelyzetről, hanem egy szemléletről van szó. Arról, hogy egy intézményt nem csak fenntartani kell, hanem - ha már ilyen jelentős beruházás áll mögötte -, ki kell hozni belőle azokat az értékeket, amelyekért érdemes volt felépíteni. A kultúra a 21. század elejére meghatározó fejlesztési ágazattá vált, nemcsak a kreatív ipar részeként, hanem mint munkahelyteremtő és új innovációs formákat is felmutató terület. Ahhoz, hogy mi ebben a folyamatban hosszú távon tudjunk lépni és tervezni, nem elég csupán a fenntartást támogatni, hanem ugyanúgy, ahogy más fejlesztési ágazatokban, akár az energiaiparban vagy a mezőgazdaságban, befektetni is kell. Másképp nem megy. Ezt a megközelítést várjuk, és ez ügyben harcolunk a magunk eszközeivel.

- A születésnap megünneplése március 14-én és 15-én két teljes napon át tart majd. Milyen programmal?

- Szeretnénk ebbe a születésnapi ünnepségbe az egész országot bevonni. Egy kétnapos maratonra hívtuk meg azokat a művészeket és együtteseket, akiknek és amelyeknek sokat köszönhet a Müpa - és ők is sokat köszönhetnek a Művészetek Palotájának, vagyis itt léptek fel az elmúlt tíz évben, egyszerre építve a Müpa imázsát és a sajátjukat. A Muzsikástól a Fesztiválzenekaron át a Nemzeti Filharmonikusokig mindenki itt lesz. Képviselteti majd magát minden műfaj, amely a Müpában jelen van. Felavatjuk a Müpa első vezérigazgatójának tiszteletére a Kiss Imre-páholyt, kiállítások lesznek és archív koncertek vetítése zajlik majd a házban két napon át. Az esemény webcaston folyamatosan követhető lesz, jelen leszünk különböző információs csatornákon, sőt a városban is a legkülönbözőbb felületeken. Meghívtuk az Európai Koncerttermek Szövetsége tartalmi platformjának vezetőit is, hogy a magyar kultúrának ezen a rend kívüli bemutatóján jelen legyenek. Elképesztően színes kulturális kavalkádra készülünk, amit szeretnénk emlékezetessé tenni, hogy mindenkiben tudatosuljon, milyen gazdag és milyen széles skálán mozog a mi kultúránk.  Különleges ünnep lesz, ahol nem az ünneplés a lényeg. Nem magunkat ünnepeljük, hanem a kultúránkat.