Hedvig

Az első magyar Bayreuthban

2015.03.16. 09:37

Programkereső

Hetven éve, 1945. március 16-án halt meg Fricsay Richárd karmester, a magyar katonazene meghatározó egyénisége, akinek munkássága részben még a "boldog békeidőkre" esett. MAGAZIN

A kiegyezés évében, 1867. március 27-én született Frycay néven a morvaországi Kremsier (ma: Kromeriz) városában. Első hegedűóráit ötévesen vette édesapjától, aki a helyi katedrális énekese volt, zenei tanulmányait pedig nyolcévesen kezdte meg. Olmützben tett karmesteri vizsgát, emellett zenetanári végzettséget szerzett hegedű, zongora és orgona szakon. Diplomájának kézhez vétele után szülővárosában tanított, majd Wesetin (Vsetín) város zenekarát vezette. Muzsikusaival közreműködött I. Ferenc József egyik udvari ebédjén, és az uralkodótól kapott "1. F. J." iniciálés briliánsgyűrűt élete végéig büszkén viselte.

Fricsay Richárd
Fricsay Richárd

1897-ben családjával Székesfehérvárra költözött, s kiváló szervezőképessége révén gyorsan elnyerte a helyiek támogatását zenei terveinek megvalósításához. Az általa alapított és dirigált katonazenekar 1898-ban nagy sikerrel mutatkozott be, a Dunántúl minden városában koncerteztek, és idővel országos hírnévre tettek szert. Székesfehérvár zenei életének tevékeny részese lett, zeneiskolát és dalárdát hozott létre, vezényelt operát és operettet, tanított, és még a komponálásra is maradt ideje. Főként a honvédség és a tűzoltóság számára írt zenét, Kranitz-indulója a megye indulója lett, verbunkosokat és kurucdal-fantáziákat szerzett. Katonazenekarával a helyi szimfonikusok előtt két évvel, 1899-ben előadta Beethoven Wellington szimfóniáját.

1902-ben megkapta a magyar állampolgárságot, nevét ekkor változtatta Frycayról előbb Frycsayra, később Fricsayra. 1912-ben zenekarával Nagyváradra helyezték át, s az itt töltött rövid idő alatt felvirágoztatta a város zenei életét. Egy év múlva Budapestre hívták, ahol átvette az ország legnagyobb létszámú zenekarát. A budapesti első honvédkerület zenekara élén itthon és külföldön is terjesztette a magyar zenekultúrát, katonai hagyományokat. Még azt is sikerült elérnie, hogy a karmestereket a hadseregben főállásban alkalmazzák.

Ő volt az első magyar, egyben egyetlen honvédségi karmester, aki zenekarával Bayreuthban felléphetett, emlékezetes koncertet adott Siegfried Wagner és családja tiszteletére. A bajor király katonai érdemkereszttel tüntette ki, 1918-as bulgáriai és törökországi koncertkörútja során szintén rangos kitüntetésekkel ismerték el. Kitüntetéseit nyilvános rendezvényeken nagy büszkeséggel hordta egyenruháján.

Az első világháborút és a Tanácsköztársaságot követően, 1920-ban honvédségi zeneügyi igazgatónak nevezték ki, és megkezdte a katonaság zenei életének újjászervezését. A szakmai színvonal emelése érdekében előírta, hogy a katonazenekaroknál is csak a legképzettebb karmestereket alkalmazzák, ennek példájaként maga is karmesteri vizsgát tett a Zeneakadémián.

Jól kihasználta az újonnan induló filmgyár és a rádió adta lehetőségeket. Muzsikusaival ő szolgáltatta a kísérőzenét a némafilmekhez a mozikban, ezáltal számos munkanélküli kollégájának biztosított jövedelmet, akik csak ekkor vették magukra az egyenruhát. A honvédelmi minisztériummal történt megállapodásának köszönhetően zenekarával több mint ezer rádiókoncertet adott, és számtalan hanglemezt vett fel. Szerződést kötött a budapesti Angolparkkal is, ahol nyári szabadtéri katonazenekari koncerteket szervezett, amelyek a rádióközvetítés révén hallgatók millióihoz jutottak el.

Miután a gazdasági válság Magyarországot is elérte, számos kávéház bezárt, s az anyagi gondokkal küszködő szórakozóhelyek sem engedhették meg maguknak zenekarok alkalmazását, vagy ha igen, a kis létszámú dzsessz-együttesek mellett döntöttek. Fricsay egyre nehezebben tudta zenekarát fenntartani, és 1934-ben, négy évtizedes szolgálati idő után nyugdíjba vonult. Az idős zenész utolsó fellépését 1944 áprilisában, a német megszállás után légi támadás szakította félbe. A magyar katonazene kiemelkedő alakja 1945. március 16-án hunyt el Budapesten. Nevét katonazenei hagyományőrző egyesület őrzi, Székesfehérvár önkormányzata nevét viselő díjat alapított, s a városban évente megrendezik a Fricsay Richárd Katonazenei Fesztivált. Ferenc fia is a zenei pályát választotta, és szintén karmesterként szerzett világhírnevet.