Péter, Pál

Hámori Máté: "Eljutni az emberek szívéhez"

2015.05.21. 08:12

Programkereső

Az Óbudai Danubia Zenekar 2014/15-ös, Íme, az Ember című sorozatának nyolcadik, befejező koncertje Bartók - Szülőföld címmel május 22-én lesz hallható a Zeneakadémián Hámori Máté vezényletével, de már válthatók bérletek a következő évadra is. A zenekar művészeti vezetője hazaszeretetről, sokoldalúságról és az ember gyermeki énjét felidéző új koncertsorozatról is mesél. INTERJÚ

- A Zeneakadémián a május 22-i lesz az utolsó koncertetek az évadban. Miben lesz más, mint a többi hangverseny?

- Bár más helyszínen még lesznek koncertjeink, ez a fellépés egyúttal az évadzáró is bizonyos értelemben, és a Zeneakadémián az első és utolsó koncertek mindig kiemelt jelentőségűek a zenekar számára. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy az utolsó hangversenyünk picit más lesz, mint a többi. A szülőföld tematika köré csoportosuló magyar műsort válogattunk össze három olyan zeneszerzőtől, akik mindannyian meghatározóak voltak abban, hogy a magyar zenekultúra ma már a világ élvonalába tartozik. Mosonyi Mihály, aki német anyanyelvű volt - és Liszt Ferenchez hasonlóan egyáltalán nem beszélt magyarul -, arra tette föl az életét, hogy a magyar zenét európai szintűvé tegye, éppen ezért rengeteget foglalkozott a magyar zene gyökereivel. Ő a verbunkosban találta meg azt, hogy mi a magyar a zenében, és a koncertünkön felhangzó Gyászhangok Széchenyi István halálára című kompozíciójába mesterien bele is építette a verbunkos zene alapját. Liszt Ferenc a cigányzenében találta meg ugyanezt, ugyanakkor az ő fantasztikus zsenije hatalmas lépés volt abba az irányba, hogy eljöhessenek azok a zeneszerzők, akik aztán tovább erősítették a magyar zene világhírnevét. Közülük is a legnagyobb Bartók Béla, aki nagyon nagy becsben tartotta Liszt Ferencet mint zeneszerzőt is - őróla tartotta székfoglaló előadását a Tudományos Akadémián. Bartók Concertóját fogjuk játszani a koncerten, aminek az a különlegessége, hogy a szerző két évvel a halála előtt komponálta Amerikában, egy olyan kényszerű, ám önkéntes száműzetésben, amiről soha nem tért vissza, pedig tulajdonképpen a szó legszebb és legnemesebb értelmében - az előző két zeneszerzőhöz hasonlóan - igazi hazafi volt. A Concertóban a haza képe nem patetikus és nem valamiféle magyarkodó módon elevenedik meg, hanem például az éjszaka hangjaival, amiket szülőföldjén hallgatott nagyon sok alkalommal, amikor komponált. A lassú tételben jelennek meg ezek a gyönyörűséges éjszakai pillanatok, és persze felmerül a műben egy székely sirató képe is. A darab mégis végtelen optimizmussal, határtalan bartóki lendülettel zárul. Azt gondolom, hogy ez az egyik legjelentősebb magyar zenemű, amit minden magyar zenekarnak a repertoárján kell tartania, és minden - nem csak magyar - embernek érdemes ismernie.

Hámori Máté
Hámori Máté

- Hol és milyen események követik a május 22-i koncertet?

- A Budapest Music Centerben is zajlik egy - Felix Mendelssohn életművét bemutató - tematikus sorozatunk, amelyet június 6-án zárunk egy nagyon szép műsorral. Hál' istennek nyáron is igen elfoglaltak leszünk, hiszen júliusban a Balaton partján koncertezünk több alkalommal, augusztusban pedig az István, a király című rockopera előadásaiban vesz részt a Danubia Zenekar. Ismét sokoldalúvá válunk, ami azért is szerencsés, mert fontosnak tartom, hogy a zenekarnak és a zenészeknek ilyen sokféle kihívásban legyen részük évről évre. Ezután egy kis levegőt veszünk, és indulhat az új szezon, amit már mindannyian nagyon várunk.

- A tavalyi évadhoz hasonlóan ebben a szezonban is tematikus koncertsorozatokkal várjátok nézőiteket?

- Az első négy koncert a Zeneakadémia Nagytermében valóban tematikus sorozatot takar, Gyermekek vagyunk címmel. Ez nem véletlen, hiszen muszáj, hogy minden művész valamilyen szinten megőrizzen valamit a gyermekkorából, és ezt feltárja később a munkája során. Arra invitáljuk hallgatóinkat, hogy ebben a gyermekké válásban legyenek társaink: éljék újra azt az élményt, amikor a felnőttség sokszor lélekölő és fantáziátlan malmából ki tudnak szakadni egy kicsit. Erre a kalandtúrára négy olyan koncerttel várjuk őket, amelynek mindegyike a gyermeki léthez kapcsolódik. A legelső címe: a szabadság. Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek valamiképpen mindig a legszabadabbak a társadalomban, mert őket még nem béklyózzák azok a félelmek vagy megkötések, amelyek aztán felnőttkorban részeivé válnak az ember életének. De a szabadságot a felnőttek is sokféleképpen tudják megélni. Liszt Két legenda című művében Assisi Szent Ferenc és Paulai Szent Ferenc életét dolgozza fel. Az ő életútjuk is egyfajta szabad választás, hiszen szembemenni a társadalmi normákkal, lemondani a gazdagságról és a sikerről azért, hogy a belső útjukat kövessék, a szabadságnak egy nagyon magas szintje. Mint ahogy az is, amikor valaki tevőlegesen lázad az elnyomás és a butaság, a felnőttkor szégyenteljes gúzsai ellen, mint például Till Eulenspiegel Richard Strauss költeményében, aki olyan magas szintjére hágott a szabad gondolkodásnak és a lázadásnak, hogy aztán az életével fizetett érte. Ezen az esten Beethoven Eroicája is elhangzik, amely mérföldkő a zeneszerzésben, hiszen Beethoven teljesen leszámolt korának kliséivel, és a szabad szellem útjára lépett zeneszerzőként is. Hasonló tematikus koncertekkel folytatódik a sorozat ezután a játék, a könny és végül a mese jegyében.

Óbudai Danubia Zenekar csoportkép
Óbudai Danubia Zenekar csoportkép

- Megszokhattuk tőled a tematikát. Miért tartod fontosnak ezt a fajta szerkesztési elvet?

- Azért érzem fontosnak, mert a mai korban talán még kimondottabban szükségük van az embereknek egyfajta vezérfonálra egy olyan művészeti ág esetében, mint a zene, ahol óriási és kimeríthetetlen az irodalom, amiből játszunk, és mind kevésbé látják át a hallgatók ezt a töménytelen mennyiségű művet. Ezért azt gondolom, hogy ez a fajta rendező elv, ami összeköti ezeket a műveket, segít a befogadásban, segít abban, hogy empatikusan átlényegüljenek a hallgatók, amikor a koncertjeinkre eljönnek, és egy színházi előadáshoz hasonlóan belehelyezkedjenek saját személyükben is az előadásba. Minél több fogódzót adunk egy mű hátterének megértéséhez, tapasztalatom szerint annál könnyebb eljutni az emberek szívéhez. Igazság szerint azért próbáljuk ezeket a tematikus sorozatokat kikísérletezni, hogy maguk a művek és a művek csodája összefüggéseiben még ragyogóbban táruljanak fel a hallgatók számára.

- Említetted, hogy részt vesztek a jubileumi István, a király produkcióban. Bár zeneileg teljesen más, mint amit a zenekar általában játszik, mégsem jelent olyan nagy váltást számotokra.

- Valóban, ugyanis játszottuk már ezt a rockoperát Alföldi Róbert rendezésében, amely most Novák Péter rendezésében visszatér az eredeti bemutató helyszínére. Ez azért mindig izgalmas feladat, mert az István, a király zenéje rendkívül kényes, és amikor bemutatták, hihetetlen hatással volt nemcsak a zeneszeretőkre, hanem - talán nem túlzás, ha azt mondom - az egész magyar társadalomra. Nagyon érdekesnek tartom, hogy egy ilyen kultikus darab ennyi évvel a bemutató után is ilyen népszerűségnek és érdeklődésnek örvend. A Danubiának egyebek mellett célja az is, hogy a zeneirodalom olyan műveivel foglalkozzon, amelyek maradandóak, és az értéküket megpróbálják továbbvinni a következő generációk számára, Véleményem szerint az István, a király - bár stílusában és műfajában valóban eltér a zömmel játszott művektől - mégiscsak beleillik ebbe a sorba.

Hámori Máté
Hámori Máté

- Nemrég vettétek birtokba új, saját óbudai próbatermeteket. Mik az eddigi tapasztalataitok?

- Március óta a Flórián téri próbatermünkben tanulhatjuk be a darabokat. Óriási öröm a zenekar számára, hogy több mint húsz év után végre van saját "otthonunk". Még csinosítgatjuk, szépítgetjük, ahogy mindenki, aki egy új házba vagy új lakásba költözik. Vannak további terveink, hogyan lehetne még hasznosabbá és a közönség számára is kényelmessé tenni a próbatermet, de egyelőre az is óriási dolog, hogy van hová hazamennünk, és van hol próbálnunk ezeket a gyönyörű műsorokat.