Kelemen, Klementina

Mosonyi Mihály-nap a Régi Zeneakadémián

2015.09.21. 10:50

Programkereső

A kétszáz éve született zeneszerző, újságíró és tanár tiszteletére október 3-án koncerteket és emlékülést rendez a Liszt Múzeum.

Mivel Mosonyi Mihályt közeli barátság fűzte Liszt Ferenchez, kézenfekvő, hogy a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja rendezzen az 1815. szeptember 2-án született szerző tiszteletére emléknapot. A német származású iparoscsaládban született Mosonyi a „magyar zene-styl” megteremtésén fáradozott, elsőként komponált igazi, minden részletében magyar operát Szép Ilonka címen és az első magyar zenei hetilap, a Zenészeti Lapok társszerkesztőjeként felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a hazai zeneélet alakításáért, serkentéséért. „Nem véletlen, hogy alakját Liszt megörökítette Magyar Történelmi Arcképek című zongoraciklusában.” – mondta el Domokos Zsuzsanna, a Liszt Múzeum igazgatója. A Régi Zeneakadémiára – ahol egykor Liszt maga is élt és alkotott – október 3-án ellátogatók ezt a tételt is meghallgathatják több Mosonyi-darab, és a kevéssé ismert szerző alakját és műveit bemutató előadások mellett.

„Igyekeztünk sok olyan szaktekintélyt és művészt bevonni az ünnepségbe, akik korábban is sokat tettek Mosonyi életművének népszerűsítéséért. Kifejezetten célunk volt még a mini-konferencia szervezésekor, hogy a Kutatóközpont fiatalabb munkatársai is lehetőséget kapjanak a megszólalásra” – tette hozzá Domokos Zsuzsanna, a Mosonyi-nap főszervezője. A díjtalanul látogatható ülés elnöke Eckhardt Mária, a múzeum és kutatóközpont alapító igazgatója lesz, az előadók sorában pedig felszólal a magyar Mosonyi-kutatás doyenje, Bónis Ferenc, az előadóművészként és kutatóként is nemzetközileg is elismert Mosonyi-szakértő, Scholz Péter, Kaczmarcyk Adrienne, valamint Sziklavári Károly is, aki szintén kiállításokkal és egy nemrég megjelent nagyszerű könyvvel gazdagította a Mosonyi-irodalmat; a Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpont munkatársai közül pedig Békéssy Lili, Watzatka Ágnes, Peternák Anna, Mona Dániel, Gulyásné Somogyi Klára, Juhász Veronika és Spischak Dávid tart majd előadást.

A délelőtti matinékoncerten Kuklis Gergely, Elek Szilvia, Kántor Balázs, Kun Ágnes Anna és Horváth Anikó adnak elő Mosonyi-kamaraműveket illetve -dalokat. A műsort Elek Szilvia zongoraművésznő állította össze, aki az egész emlékévet megszervezte és előadóművészként is nagyszerű koncertekkel adózott Mosonyi emléke előtt. A 19.00 órakor kezdődő zárókoncerten Kassai István zongoraművész és a Festetics Vonósnégyes hangversenyét hallhatja a közönség. A Liszt és kortársai specialistájaként ismert Kassai számos Mosonyi-művet jelentetett meg CD-n, s a Festetics Vonósnégyes nevéhez is több Mosonyi-kvartett felvétele fűződik. Előadásukban az a-moll vonósnégyes, illetve Liszt két Mosonyihoz kötődő emblematikus darabja, a Magyar Történelmi Arcképek-tétel mellett a Szép Ilonka dallamaira íródott Fantázia csendül fel. „Bízunk benne, hogy méltó lesz ez a nap Mosonyi Mihály emlékéhez, és hozzá tudunk járulni, hogy zenéje szélesebb körben váljon ismertté” – nyilatkozta érdeklődésünkre Domokos Zsuzsanna.

Liszt Ferencet 1856-ban ismerte meg Mosonyi az Esztergomi mise ősbemutatója kapcsán. Az akkor már világhírű zongorista-zeneszerző javasolta, hogy a mise változó részeinek komponálására az „erre legilletékesebb és legtehetségesebb egyházi zeneszerzőt, Mosonyit” kérjék fel, s végül nem Liszten múlt, hogy Mosonyi Offertoriumát és Graduáléját mellőzték az előadáson – olyannyira nem, hogy maga Liszt mutatta be Mosonyi szerzeményét a pesti belvárosi templomban. Egy évvel később Liszt tanácsokkal látta el Mosonyit első (még német szövegű) operájával, a Kaiser Max auf der Martinswand kapcsolatban – az értő és óvatos szakmai hozzászólások valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy végül az akkor még Brand Mihály érdeklődése a magyar zene, magyaros stílus felé fordult, s nevet is változtatott ennek szolgálatában. 1865-ben Mosonyi volt az, aki eredeti gregorián dallamokat küldött Lisztnek a Szent Erzsébet legendája című oratóriumhoz, amelyek közül egy az oratórium fő zenei gondolata lett. Nem sokkal később maga Liszt készített zongoraátiratot Mosonyi operájából, a Szép Ilonkából, amelyről a következőket jegyezte meg egy levelében: „Egy kitűnő diplomata bölcs mondása szerint a királyoknak és fejedelmeknek csak saját kertjükben szedett virágokat szabad adni. Mosonyit is fejedelemként kezelem, amikor az ő 'Szép Ilonka' kertjének egyik virágát ajánlom fel neki. Remélem, épp oly szívesen fogadja, mint ahogy én adom.”