Jenő

Álomban fogant projekt

2015.09.28. 12:06 Módosítva: 2015-09-28 12:15:56

Programkereső

Az alkotó ember álmában is dolgozik, ezért jó, ha a párnája mellé ceruzát és papírt tesz. Mandel Róbert ébren álmodók és az álmukban is ötleteket sorakoztatók egyike. Új formációjával, az Ensemble Geneamusszal a CAFe Budapest keretében mutatkozik be.

Hogy mit takar ez a különös elnevezés, arról így beszélt: „A latinos hangzású Geneamus tulajdonképpen egy mozaikszó, a Geselschaft für Neue und Alte Musik rövidítése. Mint oly sok minden az életemben, ezt az ötlet is álmomban, hajnaltájt keletkezett. Persze nem előzmények nélkül. Már 38 éve játszom régizenét, de mindig is foglalkoztatott a kérdés, hiszen annyiszor föltették nekem, vajon miért vállalkoznak némelyek arra ebben a rohanó és üvöltő világban, hogy nehezen vagy alig behangolható, körülményesen kezelhető ódon hangszereken muzsikáljanak, soha nem hallott vagy elfelejtett darabokat szólaltassanak meg. Általában kitérő válaszokat adtunk. De a fene megette, csak egy életünk van – gondoltam –, miért csak egy viszonylag szűk rajongótábort szolgáljunk ki?”

Ensemble Geneamus
Ensemble Geneamus

Csakhogy a múlt felbecsülhetetlen értékű művei és hangszerei nem mehetnek veszendőbe, a jelen és a jövő alkotásai és instrumentumai között kapcsolatot lehet és kell találni. Sokan keresték ezt, Bartók mást sem tett, mint a múltat kutatta és a népzenei kincset átültette a saját elképesztő, zseniális zenei világába. „Érdekes párhuzam jutott eszembe. Írtam egy könyvet Elektrofon hangszerek címmel, abban is olvasható, hogy az 1700-as években még gyertyával világítottak, de már volt elektromos hangszer: Jean-Baptiste Delaborde bemutatta XVI. Lajosnak a clavecine électrique-et. Körülnéztem, miként fejlődött az elektronikus zene Xenakis, Stockhausen, Reich, Boulez munkásságában a 20. században. Magyarországon először Eötvös Péter már az 1960-as években mikrofont tett a tekerőlant elé. A sok-sok zenehallgatás után megvilágosodott előttem, hogy a középkori zene és a jelen vagy még inkább a jövő elektronikus zenéje között nagyon szoros a kapcsolat” – idézi fel Mandel Róbert.

Mandel Róbert
Mandel Róbert

Perotinus vagy Machaut muzsikája döbbenetes, szinte pszichedelikus hatású, amikor megszólal a templomi térben. A hatalmas gótikus csarnokokban egy furulyácska is úgy szól, mint valami monumentális hangszer. Ezt az érzetet a mai elektronika képes egy kis hálószobában is megteremteni. Viszont hiányzik belőle az a spektrum, amit a régi hangszerek adtak. „Az elektronika, amit sokan lebecsülnek, sokat tud. Mi nem digitális hangszereken játszunk a koncerten, hanem analóg, régi instrumentumokon, például szerpenten, viola da gambán, üvegharmonikán tekerőlanton, háromféle hárfán. Úgy képzelje el a hallgató, mintha süteményt készítenénk, ott vannak a hozzávalók és a pódiumon keverjük össze az anyagot, a hangokat az elektronika segítségével. A gamba csodálatos hangja 50 százalékban élőben hallatszik, bekerülve a számítógépbe hangja átalakul, így egybefonódva gomolyognak a hangok, mögöttük szól a többi instrumentum – fantasztikus élmény” – hangsúlyozza.

Az Ensemble Geneamus osztrák „cég” , az október 10-i, Bálna Budapestben hallható koncerten Christa Schönfeldinger (Bécs) üvegharmonikán, Gerald Schönfeldinger (Bécs) verrophone-on , Aba-Nagy Zsuzsanna (Bécs) hárfán, Szentpáli Roland (Budapest) szerpenten, Szabó Zsolt (Budapest) viola da gambán, Mandel Róbert ensemble vezető (Bécs) vielle- en játszik. Szigetvári Andrea (Budapest) zeneszerző és előadó is, Johannes Kretz (Bécs) zeneszerző, Nagy Ákos (Budapest) zeneszerző, Baráth Bálint (Budapest) billentyűs hangszerek, zeneszerző hang alkotásai szólalnak meg. A programozásért Kerestes Szabolcs (Budapest) zeneszerző, számítógép szakember felel, Kádár Mihály (Budapest) pedig a hangmester.