Iván

Pärtre hangol a BMC

2015.10.14. 15:15

Programkereső

Arvo Pärt 80. születésnapja tiszteletére október 15-én a szerző kórusműveiből, míg október 16-án kamarazenekari műveiből hallható válogatás.

Idén szeptemberben ünnepli 80. születésnapját az észt származású, világhírű zeneszerző Arvo Pärt. A CAFe Budapest október 15-i koncertjén az életmű reprezentatív kóruskompozíciói csendülnek fel. A Victoria Kamarakórus az észt kórusműveken túl Zombola Péter, Rákai András és a karnagy, Cser Ádám egy-egy művét is előadják a BMC koncerttermében.

Erki Pehk
Erki Pehk

Pärt a moziban

Pärt nemcsak a legtöbbet játszott kortárs zeneszerző, de a filmrendezők is kedvelik. Zenéje többek közt olyan filmekben hallható, mint Paul Thomas Anderson There Will Be Blood (Vérző olaj), Michael Moore Fahrenheit 9/11 vagy Alfonso Cuarón Gravity (Gravitáció) című alkotása. Hatására világít rá steve Reich róla alkotott véleménye is: „Nagyon szeretem a zenéjét, és bátor, tehetséges embernek tartom. Rendkívül inspiráló számomra, hogy bár egyáltalán nem tart lépést a korszellemmel, mégis hihetetlenül népszerű. Olyan mély emberi szükségletnek tesz eleget, aminek a divathoz semmi köze.” /Belinszky Anna - Müpa Magazin/

Másnap, 16-án az emblematikus művész Orient & Occident, Trisagion, Spiegel im Spiegel és Tabula rasa című alkotásai hallhatóak az Óbudai Danubia Zenekar előadásában Erki Pehk vezényletével.

Orient & Occident

A 2000-ben befejezett Orient & Occident Saulius Sondeckis és a Litván Kamarazenekar számára készült. Az alig hétperces kompozíció kezdete – a szerző felesége, Nora szerint – „rövid zenei elemek kontrasztjára épül. Majd a keleties színezetű monodikus részletek és sűrű hangzású akkordikus tömbök fokozatosan konvergálnak egymáshoz, és egy folyamatos zenei áramlást hoznak létre.” Máshogyan fogalmazva: a darab Kelet és Nyugat találkozását, majd kölcsönös asszimilálódását vizionálja.

Trisagion

Az 1992–1994-ben komponált vonószenekari kompozíció ősbemutatója a kelet-finnországi Ilomantsiban volt. A település nevezetessége az Éliás próféta tiszteletére emelt ortodox fatemplom, mely a Trisagion komponálásakor ünnepelte alapításának 500. évfordulóját. A cím a keleti liturgiában felhangzó himnuszra utal („Szent az Isten, szent és erősséges, szent és halhatatlan, irgalmazz nekünk!”). „Amikor ezzel a címmel találkozunk – írta egy elemzője –, automatikusan az újra és újra felhangzó himnuszszövegre gondolunk. De ebben a darabban nincs sem szöveg, sem mechanikus ismétlés. Egy lassú tempóban előrehaladó melodikus mintázatot, egy akkordfelbontást hallunk, mely szinte észrevétlenül alakul át. Ám minél inkább elmerülünk e darabban, annál világosabbá válik, hogy a himnusz lényegéhez kerülünk közel.”

Spiegel im Spiegel

Ezt a művét Pärt 1978-ban komponálta. A darab utóbb a zeneszerző stílusfordulata egyik emblematikus művének bizonyult. A hosszú hangjegyértékekben mozgó dallam egyszerű, hármashangzatra épülő harmóniák felett bontakozik ki. A művet eredetileg hegedűre és zongorára írta a szerző, de népszerű brácsa-, klarinét-, kürt- és csellóváltozatban is. Több rendező – Gus Van Santtól Tom Tykwerig – használta fel a kompozíciót filmjeiben.

 Tabula Rasa

„Bizonyos mértékben a Tabula Rasa Gidon Kremer sugalmazására született. Magam mindig féltem az új ötletektől. Egyszer megkérdeztem Gidont, hogy szerinte képes lennék-e lassú zenét komponálni. Gidon azt felelte, hogy persze. Ezek után a darabot igen gyorsan befejeztem. A hangszerelés – két szólóhegedű, preparált zongora, vonósok – Schnittke egy akkoriban bemutatott, ugyanilyen összeállítású darabjához hasonlít.” Így emlékszik vissza Pärt az 1977-ben komponált darab keletkezési körülményeire. Az első tétel a barokk concertók világát idézi, a második centrumában egy tiszta moll akkord áll. A hangzó anyag mozgása fokozatosan kialszik, majd feloldódik a csendben.

Erki Pehk

Erki Pehk 1993-ban végzett a tallinni Észt Zeneakadémián emellett Rigában, Hollandiában és Stuttgartban is folytatott konduktori tanulmányokat. 1994-2011 között az Észt Nemzeti Opera karmestereként dolgozott, és több mint 700 produkció színpadra állításában vett részt. 1992-től 1997-ig a Tallinni Zenei Főiskolán  tanított.

 2001 óta ő a fiatal tehetségeknek rendezett Klaudia Taev Nemzetközi Operaverseny művészeti vezetője, 2005-ben pedig ugyanezt a pozíciót kapta meg a Pärnu-i Nemzetközi Operafesztiválon. Massenet Thaïs című operájának színpadra állításáért magas rangú állami kitüntetést kapott 2010-ben. 

A 2010/2011-es évadban a Fehérorosz Állami Operaházban vendégeskedett, 2010 novemberében pedig az amszterdami Concertgebouw-ban debütált. Saját zenekara a 2000-ben megalapította 21st Century Orchestra főképp kortárs darabokat ad elő, de repertoárjuk része több klasszikus darab is észt és nemzetközi szerzőktől egyaránt.