Jolán

Csak egy hajszálon múlott

2015.11.30. 08:25

Programkereső

A Leo Brouwer életművének szentelt I. Budapesti Gitárfesztivált december 4–6. között rendezik meg. A fesztivál igazgatójával, egyben a hazai egyetemi szintű gitároktatás megalapítójával, Eötvös Józseffel beszélgettünk.

Leo Brouwer nem jön Európába

Interjúnk november 13. előtt készült. A kubai zeneszerző-karmester menedzsmentje később közleményt adott ki, miszerint Joan Pagés helyettesíti őt az I. Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál karmestereként, mivel a MIDEM-díjas Brouwer a párizsi terrortámadás miatt lemondta európai útját. A fesztivál szervezőinek közleménye szerint az eseménysorozat programja ennek ellenére változatlan marad.

- A klasszikus gitár viszonylag későn kerülhetett egyetemi közegbe. Mikor jött létre a tanszak?

- A Zeneakadémián 2002-ben indult a képzés, ekkor Európában már csak Albániában és Romániában nem volt a hangszernek egyetemi képzése. Bekopogtam az akkori rektorhoz, Falvai Sándorhoz, és azt ígértem, hogy ha elindítjuk a tanszakot, évente legalább egy nemzetközi versenyhelyezést hozok. Megjegyzem, nem volt nehéz dolgom, hiszen Csáki András, Déri Gábor és Koltai Kata voltak az elsők növendékek, akik közül András és Kata azóta Junior Príma-díjas, Gábor elvégezte a zenetörténet szakot is, ezen kívül András, akivel most együtt tanítunk a Zeneakadémián.

- Mi az első emléked a hangszerrel kapcsolatban?

Eötvös József
Eötvös József
Fotó: raffayfoto.hu

- Egészen kicsi koromban a nagyapám hegedűjén kezdtem el magamtól gyermekdalokkal kísérletezgetni, aztán az általános iskolában furulyáztam, amikor pedig a legkedvesebb barátom elkezdett zeneiskolába járni, én is kedvet kaptam a zenetanuláshoz. Édesanyám támogatott, édesapám pedig csak annyit kért, lehetőleg halk hangszert válasszak. Így kerültem kapcsolatba a gitárral. Gitártanár persze akkoriban nem volt a városban, egy hegedűtanárral kezdtem a tanulást. Abban az időben nagyon nehéz volt gitárhoz jutni, így az első hónapban hangszerem sem volt.

Amikor eljött a pályaválasztás ideje, mivel kitűnő tanuló voltam, édesapám ragaszkodott hozzá, hogy orvos vagy mérnök, esetleg ügyvéd legyek. 1976-ban meghívást kaptam a KISZ Központi Művészegyüttesébe egy kéthetente megrendezett fórumra, ahol ugyanaz a zsűri adott tanácsokat a fellépőknek, akik az akkori Ki Mit Tud? televíziós műsorban is értékelték a versenyzőket. Ez azt jelentette, hogy Pernye András rendszeres útmutatása alapján tanulhattam. Ő volt az, aki apám előtt kimondta, hogy feltétlenül zenésznek kell lennem. Ez döntötte el, hogy most épp nem egy kórházban operálok.

- Milyen repertoárral foglalkoztok a Zeneakadémián?

- Sok ma a hangszerhez kötött sztereotípia, a gitárt sokan a könnyűzenével vagy a flamencóval kapcsolják össze. Bár a hangszer soha nem látott népszerűségnek örvend, sajnos Magyarországon még mindig nagyon kevés a klasszikusgitár-koncert. Itthon nagyon sok munkába kerül, hogy megmutassuk, mennyi lehetőség van ebben a hangszerben.

Joan Pagès (Katalónia)

Joan Pagès rendkívül sokoldalú karmester. Jól ismeri a történelmi előadás-gyakorlat regionális különbségeit, otthon van a kortárs ősbemutatók (több mint 50 mű) vezénylésében csakúgy mint a filmzenében.

2006-ban II. helyezett lett a „Luigi Mancinelli” Nemzetközi Operakarmester Versenyen az olaszországi Orvietóban, ahol a „Bohémélet” című operát vezényelte.

Több zenekart vezetett Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Csehországban, Spanyolországban, Magyarországon és Latin-Amerikában. Közép- és Dél-Amerikában (Mexikó, Haiti, Brazília) karvezető mesterkurzusokat is tartott.

2009 óta a „Schloss Belvedere” Zenei Gimnázium zenekarát vezeti, és karvezetést tanít a weimari „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskolán. A zenekarral több rádiófelvételt is készített az MDR számára.

Sokan nem hinnék ugyanis, hogy egy barokk polifónia ugyanúgy megszólaltatható gitáron, mint billentyűs hangszereken. A hangszer kortárs repertoárja viszont egyre erősebb, idén mutattam be például a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával a legelső magyar gitárversenyt, amit Madarász Iván komponált. A zeneakadémiai oktatásban a reneszánsztól napjainkig, Európától Latin Amerikáig a hangszer teljes repertoárját játsszuk.

- A Budapesti Gitárfesztivál komoly fesztiválos tapasztalatra épül.

- Az 1990-es évek elejétől szerveztük az Esztergomi Gitárfesztiválokat egészen 2009-ig. 2006 óta vagyunk jelen Balatonfüreden. Itt két Guinness-rekordot is szerveztünk, mindkétszer megszereztük a világ leghosszabb koncertje címet. A második esetben több mint másfél millió kapcsolatunk volt az internetes livestreamen keresztül.

Eötvös József
Eötvös József
Fotó: Raffay Zsófia

- Miben különleges a decemberi programsorozat?

- A budapesti fesztivál konkrét előzménye a tavalyi nagy sikerű nemzetközi gitárverseny. Ennek a folytatásaként ültünk le Vigh Andreával, a Zeneakadémia rektorával, aki azt javasolta, hogy háromévente rendezzük meg a versenyt, a köztes években pedig legyenek rövid, hétvégékre koncentráló, kiemelkedő művészekkel megrendezett fesztiválnapok. Az első ilyen fesztivált idén december 4–6. között rendezzük meg Ricardo Gallén és Costas Cotsolis mesterkurzusaival, valamint egész estés koncertjeivel. A fesztivál középpontjában Leo Brouwer Midem-díjas zeneszerző áll. Ő a klasszikus gitár legnagyobb ma élő személyisége. Ő az, aki képviseli a kortárs kubai zenét: zeneszerző-karmester és gitárművész is egyben. A nem gitárra komponált műveiből gyakorlatilag nincsenek itthon hangzó anyagok, a koncert összes műve magyarországi ősbemutató lesz, ezért is nagyon különleges lesz a vasárnapi zárókoncert. Leo Brouwer és az Anima Musicae afrokubai ritmusok élményével ajándékozza meg a december 6-i közönséget a Zeneakadémián.