Jolán

A baszkok és a txalaparta

2015.12.03. 09:25

Programkereső

Baszkföldön és világszerte december 3-án ünneplik az euskara, vagyis a baszk nyelv napját. A kis létszámú, de annál jelentősebb történelemmel rendelkező baszkok nemzeti hangszerét mutatjuk be.

Az ősi baszk ütőhangszer, a txalaparta (csalaparta) megszólaltatói fa lapokon játszanak, a hangszer az idiofon hangszerek családjába tartozik. A hagyományos txalaparta általában két, tartóként használt tárgyból (kosár, szék, pad), rajtuk valamilyen szigetelőanyagból (kukoricalevél, összetekert régi zsák, szalma) és ezeken elhelyezve egy fából készült lapból áll, amelyen két ütős négy verővel játszik.

Idiofon hangszerek
Hangszerek, amelyek rugalmas szilárd testük rezgése révén hoznak létre hangokat. Gyakran levegőrezonátorral, a hang megformálását, kisugárzását segítő csatolt akusztikai eszközzel szólalnak meg. Léteznek hangolt idiofon hangszerek mint a harang, a xilofon és a marimba, illetve hangolatlanok mint a triangulum és a cintányér.

Hagyományosan két vagy három fatáblát használnak a txalapartához, de létezik akár tizenkét falapból összeállított hangszer is, amelyek közül mindegyiknek más a hangzása, így akkordok és dallamok is lejátszhatóak.

A baszk tényleg a terroristák nyelve?

A baszkok euskaldun-nak nevezik magukat, vagyis „akinek megvan a baszk”. Nyelvük az indoeurópai nyelvek előtti nyelveinek utolsó leszármazottja. Egyes elméletek szerint a baszkok Európa legkorábbi lakóinak, a cro-magnoni embernek közvetlen leszármazottai, vagy akár a legendás sziget, Atlantisz lakóinak. Bár a baszk nyelv bizonytalan eredetű, az –idze végű helynevek miatt gyakran az örménnyel és a grúzzal rokonítják. Az erről szóló elmélet szerint a baszk nyelv beszélői i.e. 2000 körül érkeztek Kis-Ázsiából Ibériába és Galliába.

Baszk szavakat először a Santiago de Compostela fele vezető zarándokút mentén lakó emberektől gyűjtöttek. A Calixtino Kódexbe már a 12. században feljegyezték őket.

A baszkot ma Spanyolországban Alavában, Biskayában és Gipuzkoa vidékén beszélik, Franciaországban pedig Zuberoa, Lapurdi és Behe-Nafarroa régióiban.

A falap készülhet égerből, kőrisből, gesztenye- vagy más, a területen honos faféléből, de a használt fák fajtája soha nem volt megszabva, régióról-régióra változhatott.

Éppen emiatt a Nomadak TX zenészpáros nyakába vette a világot, hogy mindenhová elvigye ennek az ősi baszk hangszernek a hírét. Az eredmény jégből, vagy éppen sivatagi sziklákból csiszolt hangszerek. 

Az idén immár második alkalommal Budapesten és Szegeden megtartott Baszk Nyelv Napjának célja a kötetlen beszélgetéseken, filmvetítéseken és tapas-kóstolókon keresztül megismerni és megismertetni a baszk kultúra egyre nagyobb szeletét.