Bertalan

Előadói iskolák találkozása a párbajon

Szabó Z. Levente
2016.01.18. 08:47 Módosítva: 2016-01-18 08:47:04

Programkereső

Az immár hosszabb múltra visszatekintő és népszerű Orgonapárbaj két résztvevője ezúttal egy francia és egy német vendég lesz. Vagyis az európai orgonaiskola két legjelentősebb hagyományokkal rendelkező nemzetének fiatal képviselői mutathatják meg tudásukat, improvizációs képességüket a közönségnek január 19-én a Müpában.

A két szólista fiatal kora ellenére már neves előadónak számít, amit az is bizonyít, hogy Thomas Ospital, aki a párizsi Conservatoire-on tanult, megkapta a Saint-Eustache orgonista állását, míg Sebastian Kühler-Blessing huszonhat évesen lett az esseni dóm orgonistája. Hazájában ő volt a legfiatalabb, aki megkapta ezt a kinevezést. Ezúttal azonban – a párbaj eddigi hagyományaihoz híven – az improvizáción lesz a hangsúly. Nem egész műveket hallhatunk, hanem azok kiemelt részleteit, fontos motívumait.

Thomas Ospital
Thomas Ospital

„Talán a legizgalmasabb élmény, amit az eddigi estek is megmutattak, hogy mennyire másként szólal meg ugyanaz a hangszer két előadó keze alatt – mondja a sorozat megálmodója és műsorvezetője, Fassang László. – A francia iskolában fontos szerepe van a színeknek, árnyalatoknak. Az a bizonyos varázs, charme megjelenik az orgonamuzsikában. Ez persze igaz az előadásmódon túl a szerzőkre is. Ugyanakkor a német iskolában nagyon hangsúlyos a struktúra, a forma. Természetesen egyik esetben sincs szó kizárólagosságról a játékmódban. Erre garancia, hogy mindkét fiatalt személyesen ismerem. Sőt Thomas Ospital tanítványom is volt.” Ezeknek az esteknek a lényege a meglepetés. Arra a kérdésre, mit árulhat el előre a közönségnek a műsorról, a Müpa orgonaestjeinek szerkesztője így felel: „a véletlennek ezúttal is fontos szerepe lesz. Dobókockával sorsoljuk ki, hogy hat téma közül melyikre kell majd spontán módon reagálni. Ez az azonnaliság áll a középpontban.

Tompos Kátya
Tompos Kátya
Fotó: Bacsi Robert

Szeretném, ha a közönség is érezné, hogy az orgona nem valami avítt, idejétmúlt, csak a nagy templomok miséihez köthető hangszer. Éppen ezért, bár folyamatosan születnek újabb és újabb kortárs kompozíciók orgonára, ebben a párbajban nem meghatározó, hogy régi, klasszikus darab motívuma kerül-e reflektorfénybe, vagy valami más, akár eredendően nem erre a hangszerre komponált mű. Ismételten hangsúlyozom, nem átdolgozásról van szó. Annak ellenére, hogy valamiféle megkötöttséget – ez adott esetben lehet a téma, a forma vagy a rendelkezésre álló idő – tartalmaznak a keretek, itt és most az improvizációval az előadó egyben szerző is. Az est abban a megismételhetetlen szituációban sűrűsödik össze, amikor a közönség találkozik az adott pillanatban születő hangzással. Természetesen ez nem zárja ki, hogy mondjuk valamilyen romantikus téma legyen az alap, hiszen ez mindkét iskola hagyományaiban erősen jelen van. Azonban a pontos kereteket a koncert előtt a fellépő művészekkel közösen határozzuk meg, mert alapvető, hogy mindketten testre szabott és inspiráló feladatokat kapjanak.”

Fassang László
Fassang László

A sorozat ugyan párbaj névre hallgat, de szó sincs arról, hogy végül győztest hirdetnének. Fassang László a sorozat kapcsán korábban is fontosnak tartotta elmondani, hogy fellépőként maga is vett már részt ilyen programban, és azt tapasztalta, hogy olyan energiákat szabadított fel benne, amilyeneket a hagyományos koncertek nem. Ami persze azt is jelenti, hogy az igazi nyertes a közönség lesz.