Vendel

Örömzene kórusra és három hangra

2016.01.19. 09:57

Programkereső

Áradó életöröm, archaikus hangulat, modern ritmusok: Carl Orff 1937-ben bemutatott kantátája, a középkori világi dalokra írt Carmina Burana a klasszikus zene legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. A Müpa közönsége legközelebb január 21-én, a Szimfonikus felfedezések sorozatban hallhatja a kantátát Mahler X. szimfóniájának ritkán megszólaló első tételével párba állítva.

A bajorországi Benediktbeuern monostorában talált, latin és középfelnémet nyelvű dalgyűjtemény az élet szépségét ünneplő verseivel ihlette meg a német zeneszerzőt. A Carmina Burana hamisítatlanul 20. századi mű, ám a kortárs szerzők számos kompozíciójával ellentétben egyszerű harmóniákkal dolgozik. Ez a zenei világ, párosulva a lüktető ritmussal, egyszerre teszi a darabot ősi erejűvé és ellenállhatatlanná azok számára is, akik a klasszikus zenét unalmasnak vagy monotonnak tartják. Három fő részét (Tavasszal/A zöldben; A borospincében; Szerelmi udvarlás) monumentális nyitó és záró kórus fogja keretbe, az énekkar mellett azonban fontos szerep jut a három szólistának is.

Alexandru Aghenie
Alexandru Aghenie

Tavasszal/A zöldben – Alexandru Aghenie

A gregorián jellegű első tételt követő baritonszólót, akárcsak később a harmadik rész bordalát, a brassói operaház tagja, Alexandru Aghenie énekli, akit a magyar közönség onnan ismerhet, hogy tavaly megnyerte az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny első díját. A román művész Olaszországban, Comóban debütált Donizetti operájában, a Lammermoori Luciában, majd Gounod Faustjában mutatkozott be Brassóban, nálunk pedig 2015 nyarán, Miskolcon láthatta a közönség A trubadúrban. Ugyanebben a darabban lép majd színre az idén az Erkel Színházban is, és mint elmondta, szeretne máskor is visszatérni hozzánk, mivel nagyon szereti az országot, számos magyar barátja van, és még a nyelvet is beszéli egy kicsit. A drámai hősökhöz illőn délceg megjelenésű énekes tizenhat éves koráig rocker volt, Doorst hallgatott, Led Zeppelint meg Pink Floydot, miközben az anyukájának folyton arra panaszkodtak a szomszédok, hogy a fia egész nap énekel, és ráadásul milyen hangosan. Középiskolásként még a számítógép programozás érdekelte, és nagyobb nyilvánosság előtt csak vasárnaponként, a templomban énekelt, míg egy nap az édesanyja megkérdezte tőle, milyen pályát szeretne választani.

„A válasz nagyon egyszerű volt: énekelni akarok! Így kezdődött”

– emlékszik vissza a művész, akit Mozart és Verdi nyert meg az operának.

„A Carmina Burana az egyik kedvencem, ha fáradt vagyok, vezetek, vagy csak ki akarok kapcsolódni, mindig ezt hallgatom – mondja a műről. – Nagyon élvezem a saját szerepemet, mert lehetek benne hol vicces, hol dühös, hol rosszfiú. Minden zenei műfajnak megvan a maga közönsége, a gond csak az, hogy a fiatalok néha túl későn fedezik fel a klasszikus zenét. Az ilyen remekművek, mint ez, kiválóan alkalmasak arra, hogy közel vigyék hozzájuk a komolyzenét.”
Csaba Péter
Csaba Péter
Fotó: MÁV Szimfonikusok

A borospincében – Kristofori Ferenc

A mű második részében a tavernába látogatunk: előbb bordalt hallunk, majd tenorszóló siratja el a tányérba került libát. Ezt a hol nagy magasságokba szárnyaló, hol mulatságosan elcsukló dalt Kristofori Ferenctől hallhatjuk.

„A felkérés után, a darab mélyebb megismerését követően fedeztem fel a kiváló lehetőséget, hogy próbára tegyem magam egy számomra szokatlan szerepben – fogalmaz a művész. – A szerep éneklése közben mintha időalagútba lépnék, átveszem a darab korának életérzését. Meg kell mondanom, hogy élvezem! Ugyanakkor azt is, ahogy utána visszalépek a saját mindennapjaimba.”

A tenoristát gyerekkorában ragadta magával az egyházi zene hangzásvilága és polifóniája, mivel a nagyszülei gyakran magukkal vitték őt a szomszédos templomba, ahol egy jól képzett kántor játszott a régi, de karbantartott orgonán. Kamaszkora Mozart bűvöletében telt, ekkor került fel álomszerepei listájára a Don Giovanniból Don Ottavio, valamint Csajkovszkij Anyeginjéből Lenszkij szerepe. „Amikor ezekben a szerepekben először színpadra állhattam, gyerekkori álmom vált valóra.” A művész sok merész, nemzetközi álmot szövögető fiatallal ellentétben itthon szeretne maradni. Mint mondja, különös fantáziát érez a magyar közönségben, főként a zenei hagyományokhoz való sajátos viszonyulás miatt.

„A klasszikus zene nem erőlködik, hanem csábít és felemel. Erőteljesen foglalkoztat a klasszikus művek megújítása, persze éppígy érdeklődöm a modern operairodalom iránt is, hiszen ennek a kornak is tovább kell örökítenie valamit saját zenei terméséből – vallja. – Folyamatosan dolgozom egy saját művészeti módszertanon, amely nemcsak a műveltebbeket, hanem az egyszerűbb, de mélyebb értékekre fogékony fiatalokat is képes megérinteni.”

Szerelmi udvarlás: Ihring Anna

Ihring Anna gyerekként még arról álmodozott, hogy felnőve színésznő lesz, mert mindig nagyon szeretett énekelni, táncolni, szavalni. Aztán hetedik osztályos korában meghallotta Purcell Dido és Aeneas című operáját, és ezzel eldőlt, hogy inkább ezt a pályát választja. Számos alkalommal énekelte már országszerte a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral A varázsfuvolából az Éj Királynője, egy másik Mozart-műből, a Szöktetés a szerájból című operából Constanze szerepét. „Terveim között szerepel, hogy a barokkban, a klasszikus és a modern stílusokban minél nagyobb repertoárt sajátítsak el” – mondja.

Alexandru Aghenie
Alexandru Aghenie
Fotó: Tuba Zoltán

A Carmina Buranát gyermekkorában ismerte meg, a kórusrészeket énekelte benne. A mű hangzásvilága már akkor megragadta, és titokban abban reménykedett, hogy később majd a szoprán szólót is elénekelheti.

„A lendületes, sokszínű zene, a kompozíció a régmúlt korok emlékét idézi fel, egyszerű ritmikája és könnyen megjegyezhető dallamai szinte euforikus érzéseket keltenek, a közönség és az előadók lelkét valósággal egybeolvasztja a boldogság. Izgalmas feladat egy felnőtté válás határán álló lányt alakítani, akinek gyermeki, játékos érzelmeit felváltja egy új érzés, a szenvedélyes szerelem”

– meséli szerepéről az énekesnő. Abban a korban azonban nem szívesen élt volna, amelyből a dalok származnak, hiszen, mondja, akkoriban a nők nem énekelhettek, játszhattak közönség előtt. „Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a 21. században élhetek.”

A koncerten a Cantemus Vegyeskart és a MÁV Szimfonikusokat Csaba Péter vezényli majd.