Salamon

Fischer Iván naptárában villognak a határidők

2016.01.20. 09:06

Programkereső

Január 20-án tölti be hatvanötödik életévét Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. Ebből az apropóból több fontosabb témáról is megkérdezték, mit gondol.
Fischer Iván
Fischer Iván
Fotó: Sonja Werner

A Budapesti Fesztiválzenekar sikerének titka

„A lényeg a kreativitás ösztönzése, és hogy mindenki adjon bele mindent, de vidáman, jókedvűen, sok humorral. Nem félünk az újítástól, a Fesztiválzenekarban virágzik a kreativitás. A zenészek rengeteg új kamaradarabot ásnak elő, foglalkoznak barokk zenével, kortárs zenével, népzenével, énekléssel, hosszan sorolhatnám" - részletezte a karmester.

A 65. életév mint mérföldkő

Fischer Iván úgy fogalmazott, hogy semmiféle határvonalat nem érez, elárasztja a munka, rengeteg koncertre, operaprodukcióra készül. Amszterdamban ezen a héten mutatják be új vonósnégyesét, "szóval a születésnap jelentősége eltörpül a fontosabb dátumok között". "Számvetés, a múltba való visszatekintés jó lenne, csak több idő kellene hozzá" - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy van egy félig elkészült könyve a Fesztiválzenekar történetéről. "Ezt is szeretném befejezni. Remélem, ez is meglesz."

Mi inspirálja, mi hajtja előre?

"Soha nem hajtott előre semmi, legkevésbé célok, eredmények elérése. Mindig csak azonnali, picike célokat láttam magam előtt: hogy egy-egy darab szépen megszólaljon, hogy egy szép zenei pillanat eljusson a hallgató lelke mélyére, hogy egy operában megtaláljam a zene és a színház kapcsolatát, hogy egy mű elkészüljön. Ezekhez formálni, alakítani kellett az eszközöket. Tulajdonképpen a Fesztiválzenekar megalapítása és fenntartása is csak egy eszköz azért a célért, hogy szépen szóljon a zene. Sőt, a zene is csak egy eszköz annak a végső célnak az eléréséért, hogy kihozzuk az emberekből a jót" - fejtette ki.

Fischer Iván
Fischer Iván
Fotó: Marco Borggreve

Mesterek

Felidézte, hogy voltak fontos tanárai, Hans Swarowsky és Nikolaus Harnoncourt, de voltak nem hivatalos mesterek is, akiktől talán még többet tanult. "Azt hiszem, Leonard Bernstein volt a legfontosabb, különösen azért, mert sokoldalú volt, zeneszerző, karmester, népnevelő, humanista, igazi mély gondolkodó. Tőle tanultam, hogy a zene nem szakbarbárok versenyarénája. Sose felejtem el ezt a mondatát: Nagyon szeretem a zenét, de az embereket még jobban szeretem."

Tanítványok

Minden produkcióhoz asszisztenseket hív, "akik így felszívják magukba azt a módszert, légkört, ahogy mi dolgozunk. Utána biztatom őket, menjenek tovább, nézzenek körül, tanuljanak máshol is. Mindenkinek több tanárra van szüksége. Nem szeretnék klónokat kinevelni."

Kedvencek

Mesélt arról is, hogy hosszú lenne a zeneszerzők listája, akik közel állnak a szívéhez és foglalkoztatják, már csak azért is, mert nagyon fontos a változatosság. "Egy hét Mahler után jó egy kis Bach-zenét hallani, de azután váltani Messiaenra is üdítő. Egyre inkább érdekel a legújabb zene, már csak azért is, mert izgat, mi lesz a zene jövőjével".

Hangszerek

Arra a felvetésre, van-e jelentősége annak, hogy egy karmester milyen hangszeren játszik (akár professzionális szinten), befolyásolhatja-e ez karmesteri felfogását, úgy vélte, igen, ez döntő. "A zongoristák több szólamban, inkább harmóniákban gondolkodnak, a hegedűsök inkább dallamban, színekben, kifejezésben. Én elsősorban csellista voltam, de zongoráztam, hegedültem is, kicsit tanulgattam kürtölni, dolgoztam csembalistaként, most éppen vettem egy skót dudát, amin mindenképpen szeretnék megtanulni játszani. Minél több hangszerhez konyítok valamit, annál könnyebb dolgozni egy zenekarral."

Fischer Iván
Fischer Iván
Fotó: BFZ

Külföld

A BFZ vezetése mellett mindig volt külföldi állása is, Londonban, Lyonban, Washingtonban, és most Berlinben. "Kell ez a kettősség, mert az egyik helyen szerzett tapasztalatokat átültethetem a másik környezetbe. Nem mindent, csak azt, aminek esélye van. Jó ez így."

Zeneszerzés

A következő évekre vonatkozó zeneszerzői tervei is sűrűk. "Határidők villognak a naptáramban. Jövő tavaszra el kell készülnöm egy zenekari szvittel, utána egy kisoperával, ami A Vörös Tehén párja lesz, tulajdonképpen kiegészül így a darab egy egész estét betöltő művé" - árulta el.

A sakk, a tenisz és a sízés

Fischer Iván mesélt arról is, hogy szabadidejében nagyon szeret játszani - most éppen arra büszke, hogy harmadik lett egy holland sakkbajnokságon. És nem csak szellemi sportokra jut ideje. "Most sajnos nem tudok teniszezni, mert kissé megsérült a térdem síelés közben, remélem, gyorsan rendbe jön. Kell a mozgás".

A Budapesti Fesztiválzenekar 2013-ban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját, Fischer Ivánnal ennek apropóján is készítettünk interjút. A zeneigazgató a szimfóniák érési idejéről, a Mahler-kultuszról és saját zeneszerzői tevékenységéről ebben az interjúban mesél, míg a róla forgatott portréfilm rendezőjével készített beszélgetésünket itt olvashatja el.
Fischer Iván
Fischer Iván
Fotó: Marco Borggreve

Fischer Iván élete

Fischer Iván zenészcsaládból származik, édesanyja énekesnő, édesapja karmester volt, Ádám bátyja szintén Kossuth-díjas karmester. Iván zongorázni, hegedülni és csellózni tanult, testvérével gyakran felléptek a lakásukhoz közeli Operaház gyermekkórusának tagjaként. Középiskoláit követően a bécsi zeneakadémiára iratkozott be, mert itthon nem volt főiskolai szintű régizenei képzés, tanulmányait Hans Swarowsky karmesterosztályában folytatta. Diplomáját kézhez véve több, régi muzsikát korhű hangszereken megszólaltató zenekarban is játszott, az egyikben hangszereiket is maguk építették. Először a zürichi operában dirigálta Mozart Don Giovanni című operáját, majd 1976-ban megnyert egy londoni karmesterversenyt. Hamarosan neves zenekarok élén évi ötven-hatvan koncertet adott világszerte. Nemzetközi hírű karmesterként vállalta el 1982-ben Angliában a Kent Opera művészeti vezetését, később Lyonban dolgozott, s szinte ezzel párhuzamosan egy állandó zenekar létrehozásán fáradozott. Célja az volt, hogy igényes munkával kreatív zenészek társulata jöjjön létre, első ötleteit Kocsis Zoltán zongoraművésszel osztotta meg.

Kettejük nevéhez fűződik a Budapesti Fesztiválzenekar megalapítása 1983-ban (Fischer Iván a kezdetektől zeneigazgatóként is működik). A BFZ magas követelmény elé állított, nagy odaadást kívánó próbamódszerekkel dolgozó zenészeivel új minőséget teremtett a magyar komolyzenei életben. Első magyar zenekarként 1998-ban, majd 2007-ben is elnyerte a világ legtekintélyesebb komolyzenei szaklapjának elismerését, a Gramophone-díjat, Fischer Ivánt a Gramophone 2008-ban és 2015-ben az év művésze díjra jelölte. A BFZ-t 2008-ban nemzetközi tekintélyű zenekritikusok a világ tíz legjobb zenekara közé választották. Az együttes a legnagyobb komolyzenei fesztiválokon és koncerttermekben lép fel, a legelismertebb szólistákkal és dirigensekkel dolgozik együtt.

Fischer Iván
Fischer Iván
Fotó: Venéczi Zoltán

Fischer Iván karmesterként egyike a világ legkeresettebb művészeinek. Vezényelte a Royal Philharmonic Orchestrát, a London Symphony Orchestrát, az amszterdami Concertgebouw zenekarát, a Berlini Filharmonikusokat, a Cincinnati Szimfonikus Zenekart és a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekart. Ő a berlini Konzerthaus zeneigazgatója és a zenekarának vezetőkarmestere is, tisztségében 2015 augusztusában újabb három évre erősítették meg. Számos operaházban dirigál, rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek a nevéhez. Az utóbbi években Mozart Don Giovanni, Figaro házassága és A varázsfuvola című operáját is színpadra állította. Nagyon fontosnak tartja a kortárs művek bemutatóit, és zeneszerzőként is bemutatkozott: első szerzői estjét 2005-ben Amszterdamban tartotta.

Magyarországon olyan programok elindítása fűződik a nevéhez, mint a beszélgetéssel egybekötött egyforintos koncertek, a zenét a kisgyermekekkel megkedveltető kakaókoncertek, a meghirdetett műsor nélküli titokkoncertek, a Haydn-Mozart plusz sorozat, a gyerekkori otthonában tartott lakásszínház előadások, az egyetemisták számára szervezett éjféli hangversenyek vagy a BFZ bekopog! nevű országjáró rendezvénysorozat. A BFZ indította el a Müpában a zenei maratonokat, tavaly ugyancsak a Müpa és a BFZ harmadik alkalommal rendezte meg a Bridging Europe - Európai Hidak művészeti fesztivált. A zenekar évekig rendszeresen tartott ingyenes koncerteket a Hősök terén a magyar szabadság napjához kapcsolódóan (tavaly TérTáncKoncert elnevezéssel). A 2005 és 2012 között megrendezett Mahler-ünnepek tradícióját folytatják a Mahler-napok.

Azt vallja, hogy a karmesterség elsősorban morális felelősség. 2014-ben a német kormány felkérésére ő tervezte meg és vezényelte a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepélyes megemlékezés zenei programját a berlini Konzerthaus nagytermében.

Művészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el. Megkapta az érdemes művész címet, Göncz Árpád Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmét, 2005 óta Budapest díszpolgára. 2006-ban Kossuth-díjat kapott "nemzetközileg is nagyra becsült, kiváló karmesteri tevékenységéért és fáradhatatlan zenekarnevelő munkájáért". 2011-ben Prima Primissima Díjat, a brit Királyi Filharmóniai Társaságtól karmesteri díjat kapott, és elnyerte az év legszebb hangversenyéért járó Ovation Award holland zenei kitüntetést a Concertgebouw zenekarral adott Wagner-Bartók estjéért. 2013-ban a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagjává választották, ugyanabban az évben a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával tüntették ki, megkapta az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díját, s itthon Hazám-díjas lett.

Fischer Iván
Fischer Iván