Előd

Schubert születésének évfordulóját ünnepeljük

2016.01.31. 11:44 Módosítva: 2016-01-31 11:59:20

Programkereső

1797-ben ezen a napon született meg Bécsben Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal megteremtője.

Zenei tehetsége korán megmutatkozott. Kibontakozásában szerepe volt édesapjának, aki művelt és zenében is jártas tanító lévén első mestere volt. Amikor az apa úgy érezte, hogy ő már nem tud több zenei ismeretet átadni fiának, elvitte Michael Holzerhez, a lichtenthali plébániatemplom kántorához. Tőle azután az összhangzattan mellett orgonázni, énekelni és hegedülni tanult.

Franz Schubert
Franz Schubert

Jó hallása és hangja révén 11 évesen felvették az udvari fiúkórusba, és azzal egyidejűleg a Városi Konviktusba, ahol zeneszerzést tanult Antonio Salieritől, aki akkor a császári és királyi főkarmester volt. Schubert első művét 13 évesen komponálta. Ez a G-dúr fantázia egy több mint 30 oldalas négykezes zongoradarab. 1812-ben komponálta I. (C-dúr) vonósnégyesét. Ugyanabban az évben elhunyt édesanyja. Édesapja újranősült, de igyekezett első házasságából származó gyermekeire is figyelni.

 

Franz 1813-ban elhagyta a konviktust, de mivel akkoriban - mecénás nélkül - nem lehetett megélni zeneszerzésből, ezért apja nyomdokaiba lépett, s beiratkozott a Szent Anna Tanítóképzőbe. Ott elvégezte a segédtanítói álláshoz szükséges 10 hónapos tanfolyamot. Így esett, hogy 17 évesen apja iskolájában állt szolgálatba. A zene iránt elkötelezettséget érző fiú számára szinte kín volt ez a munka. Kiutat a komponálásban keresett. A lichtenthali plébániatemplom centenáriumi hangversenyén 17 éves fejjel vezényelte saját F-dúr miséjét. Abban az időszakban alkotott dalai - többek közt - a Nyughatatlan szerelem (Rastlose Liebe) és a Goethe szövegeire komponált Margit a rokkánál (Gretchen am Spinnrade) és A rémkirály (Erlkönig).

A későbbiekben sikerült zenetanári állást találnia. Esterházy János gróf két leányát kellett tanítania. A gróf meghívására 1818 nyarát Magyarországon töltötte, a Garam-parti Zselizen. Akkor már túl volt több szimfónia megalkotásán. Közismert művét, A Pisztrángötöst 1819-ben komponálta. Az anyagilag időnként szorult helyzetbe kerülő zeneszerző szinte csak egy barátjára számíthatott, Franz von Schoberre, aki időnként el is szállásolta.

1820-28 között hihetetlenül termékeny korszaka következett. Sorra születtek operái, szimfóniái, vonósnégyesei. 1824-ben ismét egy nyarat töltött a magyarországi Zselizen. Esterházy Karolina grófkisasszony iránt érzett szerelme inspirálhatta alkotói tevékenységét. A "Divertissiment a la hongroise" című műve pedig a magyarokhoz kötődik.

Érett zeneszerzőként joggal pályázott a bécsi udvar alkarnagyi állására, de nem kapott lehetőséget a bizonyításra. Beethoven temetésén részt vett 1827-ben. A következő évben első, és mindörökre egyetlen nyilvános bécsi hangversenyén aratott sikert. A sors kiszámíthatatlansága talán, hogy 31 éves korában, 1828 novemberében tífuszban megbetegedett, és néhány nap alatt magával ragadta a halál.