Paulina

Tarlós: Jobb, ha Fischer nem szól semmit

2016.05.05. 13:29

Programkereső

A csökkentett támogatást is megvonhatják a Budapesti Fesztiválzenekartól, ha a karmester "nem képes befejezni a követelőző hisztériát, fenyegetőzést és zavarkeltést".

Többek között ezekkel a szavakkal reagált Tarlós István főpolgármester arra a videóüzenetre, amit a Fesztiválzenekar vezetője tett közzé, miután a Fővárosi Közgyűlés április 27-én úgy határozott, hogy 200 millió forinttal kevesebb összeggel támogatja az együttest a következő időszakban. Üzenetében Fischer Iván tételesen kitért arra, hogy milyen következményeket von maga után a forráselvonás. Megjegyezte továbbá, hogy a döntés a dotáció drasztikus csökkentéséről előzetes egyeztetés nélkül, a szezon közepén történt, ami súlyos hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot.

Fischer Iván
Fischer Iván

Az Origo.hu Tarlós István közleménye alapján arról számolt be, hogy a főpolgármester követelőző hisztériának és zavarkeltésnek nevezte Fischer Iván videóját és a május 7-én 17:00 órára a Vörösmarty térre tervezett flashmobot.

Tarlós István így fogalmazott: "fordíthatjuk ezt a pénzt más, szintén nemzetközi hírű magyar zenekarok bármelyikére, amelyik nem rúg bele a feléje nyújtott kézbe. Akkor lesz kiváló ürügye a karnagy úrnak politikai motivációról beszélni, ócsárolni a városvezetést, hergelni a közvéleményt”.

A főpolgármester az ügy kapcsán már korábban is kifogásolta Fischer viselkedését, mint mondta: "Gyalázni ingyen is lehet minket, ahhoz nem kell 60 milliós támogatást kapni". Tarlós a Fesztiválzenekar művészeti tevékenységét is megkérdőjelezte: "a zenekar fellépéseivel sincs minden rendben, mert ha 3-4 ember elmegy nyugdíjasokhoz és azoknak zenélget, az szép feladat, de nem számít fellépésnek".

A Budapesti Fesztiválzenekar szeretné, ha tisztán látna a közvélemény:

A zenekarok finanszírozásáról kiadott közleményükben mindenekelőtt felhívják a figyelmet arra, hogy „az államok és városok nem zenekarokat támogatnak, hanem a közönséget. A zenekarok hasznosságát úgy mérik, hogy összevetik a befektetett támogatást a hangversenyek és az eladott jegyek számával, a turisztikai haszonnal, illetve az adott országnak és városnak szerzett imázshaszonnal.”

Mint mondják: „a Fesztiválzenekart a világ tíz vezető szimfonikus zenekara között jegyzik” és természetes, hogy Magyarországnak nem áll módjában, a nyugat-európai árszintnek megfelelően támogatni a szimfonikus zenekarait, de éppen ezért érdem, hogy a Fesztiválzenekar elsőrangú nemzetközi hírnévre tudott szert tenni. A támogatási összegek nagyságrendjének megvilágítása érdekében a következő európai példákat hozzák:

  • Királyi Concertgebouw Zenekar: 12,7 millió euró (kb. 3 milliárd 964 millió forint) – a holland állam és Amszterdam város közös támogatása
  • Berlini Filharmonikus Zenekar: 16,7 millió euró - (kb. 5 milliárd 210 millió forint) – Berlin város támogatása
  • Müncheni Filharmonikus Zenekar: 19 millió euró (kb. 5 milliárd 928 millió forint) – München város támogatása
  • Tonhalle-Orchester Zürich: 18 millió CHF (kb. 5 milliárd 349 millió forint)
  • Budapesti Fesztiválzenekar: 1 milliárd 420 ezer forint – a magyar állam és Budapest város közös támogatása

A Fesztiválzenekar állami, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által folyósított támogatásának alakulásáról a következő számsort citálják:

  • 2014-ben 1 milliárd 150 millió forint
  • 2015-ben 1 milliárd 50 millió forint
  • 2016-ban 1 milliárd 150 millió forint

Mint írják a számok alapján látható, hogy a BFZ idén nem 100 millió forint emelést kapott az államtól, hanem a 2015-ös ideiglenes csökkentés után helyreállt a korábbi, 2014-es szint.

A Fesztiválzenekar fővárosi támogatása a közlemény szerint az utóbbi három évben a következőképpen alakult:

  • 2014-ben 270 millió forint
  • 2015-ben 260 millió forint
  • 2016-ban 60 millió forint

A zenekar saját bevételeit és költségvetésének kialakítását tekintve a közlemény kiemeli, hogy zenekarok költségvetése mindenhol több forrásból adódik össze: elsősorban állami és önkormányzati támogatásából, jegybevételből, vállalati szponzorációból, magánadományokból és turnébevételekből. A támogatók azokat a zenekarokat tekintik sikeresnek, amelyek minél nagyobb százalékban termelnek saját bevételt. A BFZ saját bevételei a következő módón alakultak:

  • 2014-ben 1 milliárd 651 millió forint
  • 2015-ben 1 milliárd 515 millió forint
  • 2016-ban tervezés alatt

A zenekar saját bevételéből és a támogatásokból fedezi valamennyi költségét. A hazai koncertek költségeit: ilyenek a nagyzenekari koncertek Budapesten és vidéken, a Közösségi Hetek évente háromszor, a Kakaókoncertek, a Midnight Music koncertsorozat, a Vasárnapi Kamarazene, a BFZ bekopog! vidéki koncertsorozat, az ingyenes óriáskoncert a Hősök terén, évente 60 Hangszerkóstoló, az iskolaopera évente tíz iskolában és az Autizmusbarát Kakaókoncertek is.

A zenekar ugyancsak ebből fedezi a nemzetközi koncertek költségeit, beleértve a repülőjegyeket, szállást, hangszerszállítást és hangszerbiztosítást, szintén ebből fedezi a muzsikusok bérét, a vendégművészek honoráriumait, az iroda és a próbaterem fenntartását és az irodai dolgozók alkalmazását, a kottatár költségeit, a szerzői jogdíjakat, a hangszerek beszerzését és karbantartását, a reklámköltségeket, kiadványok, műsorfüzetek előállítását, a koncertek és próbák élő közvetítését.

A közlemény végül leszögezi, hogy a fővárossal kötött szerződés tavaly többszörösen is teljesült, hiszen a szerződés összesen évi 35 koncert megtartására kötelezi a zenekart, 2015-ben pedig ehhez képest Budapesten 53 nagyzenekari hangversenyt, 62 kamarakoncertet és 42 ifjúsági koncertet adtak, összesen 61 928 embernek.

Fischer Iván továbbra is vár minden támogatót május 7-én szombaton 17:00 órára a Vörösmarty térre. Az odalátogatóktól azt kérik, hogy vigyenek magukkal egy-egy hangszert is.