Lukács

Rejtélyes halálesetek a zenetörténetben

2016.05.13. 13:28

Programkereső

Péntek 13. alkalmából tizenhárom olyan történetet válogattunk össze emblematikus zeneszerzők halálának körülményeiről, amelyeknél úgy érezzük, hogy a végzetnek nem akkor és nem ott kellett volna bekövetkeznie, de a sors valamiért így akarta.
J. B. Lully
J. B. Lully

1. Jean-Baptiste de Lully (1632-1687)

 Lullyé volt a párizsi zeneelőadások monopóliuma, hatalmával visszaélve  gátlástalanul kihasználta zenészeit, szövegíróit és környezetét. A szerencsétlen halál sikerei csúcspontján ragadta el. Te Deum című művének előadása közben – amit XIV. Lajos felépülése alkalmából vezényelt – karmesterbotjával megsebezte lábát, a keletkezett seb elfertőződött, és a zeneszerző rövid időn belül, 54 éves korában elhunyt.

2. Henry Purcell (1659-1695)

A feljegyzések szerint az angol zeneszerzőt westminsteri otthonában érte a végzet miután egy késő esti, színházban vagy vendéglőben tett látogatás során felesége kizárta otthonából. Purcell a novemberi hideg és esős időben betegedett meg, amiből már nem épült fel. A zeneszerzőt a Westminster apátság orgonája alá temették, utolsó útjára saját maga által komponált gyászmiséje kísérte el.


3. Alekszandr Szkrjabin (1872 – 1915)

Alekszandr Szkrjabin
Alekszandr Szkrjabin

Épphogy betöltötte negyvenkettedik életévét, amikor felső ajkán egy titokzatos kelés  keletkezett, ami a kor orvostudománya szerint gyógyíthatatlannak bizonyult. Egy időre azonban elmúltak a fájdalmai, s a melléhatásként jelentkező sebláz is. Újra munkához látott. Az Oroszországban vendégeskedő világhírű táncosnőt, Isadora Duncant, aki a színeket és hangokat egyesítő, még 1909–10-ben írott Prometheus címû zenekari költeményére egy privát összejövetel alkalmával táncolt, megpróbálta rábírni, hogy szerepeljen a Misztérium című alkotásban is.

A Misztérium azonban ekkora már elvesztette grandiózus célját. A világmegváltó program egyszerű műalkotássá silányult. Maga a zeneszerző egyszer így fogalmazott “nem akarom az órát megélni, amikor bizonyossá válik, hogy a Misztériumot nem tudom megcsinálni”. A sors fintora, hogy 1915 tavaszára kiújult szájbetegsége, s vérmérgezés következtében néhány napon belül, április 14-én (április 26-án) húsvétkor halt meg. Híre ment, hogy a világmegváltás gondolatával kacérkodó próféta-komponista pontosan 1871 karácsonyán született és húsvétkor távozott az élők sorából. Halotti beszédét Szergej Rachmaninov mondta.

4. Alban Berg (1885–1935)

A Hegedűverseny Berg utolsó műve, befejezetlenül maradt operájának, a Lulunak komponálása közben, 1935-ben keletkezett. Mivel a náci párt hatalomra jutása után Berg darabjait

Alban Berg
Alban Berg

Németországban és Ausztriában is egyre kevesebbet játszották, így a zeneszerző elsősorban financiális okból vállalkozott a mű megírására.

A komponáláshoz az érzelmi és művészi ösztönzést egy nem sokkal ezután bekövetkezett tragédia adta: 1935 tavaszán gyermekbénulásban meghalt Manon Gropius, Alma Mahler második házasságából származó, 18 éves lánya. Az „egy angyal emlékének” ajánlott mű így Manon Gropius rekviemje lett. A zeneszerző még nem sejtette, hogy egyben a saját gyászmiséjét is írja. Nem sokkal a darab befejezése után egy rovarcsípés sebét otthoni körülmények között próbálta meg kezelni, aminek következtében vérmérgezést kapott és meghalt.

5. Anton Webern (1883-1945)

1945. szeptember 15-én este Webern átsétált a közben más lakásba költözött lányához Christinéhez. Együtt vacsorázott a család. Vejéhez egy amerikai katonai járőr állított be. A házon kívül katonák álltak. Már sötét volt, amikor Webern kilépett a ház elé, hogy rágyújtson, és ne zavarja az alvó unokáját. Nyolc után kijárási tilalom volt életben, néhány lépést tett, rágyújtott, majd a tűz fényét meglátva egy amerikai katona háromszor belelőtt. Még betántorgott a házba, de meghalt. Vejét, lányát letartóztatták, a holttestet is magukkal vitték. Csak napok múltán temethette el felesége.

6. Jean-Marie Leclair (1697-1764)

A francia barokk egyik legünnepeltebb zeneszerzőjét és hegedűvirtuózát 1764 októberében holtan találták párizsi otthonában. Három késszúrás végzett vele. Az ügyben eredmény nélkül nyomozott a hatóság, a gyilkosság feltáratlan maradt. A gyanúsítottak között volt a zeneszerző bátyja és unokaöccse, mindketten hegedűművészek, a volt feleség, akinek nem éppen hízelgő portréját Leclair a Scylla et Glaucus című opera őrjöngő Kirkéjében rajzolta meg.

7. Wolfgang Amadeus Mozart (1756 – 1791)

1791 novemberében Mozart váratlanul ágynak esett. Magas láz gyötörte, sajgott minden tagja, keze-lába megdagadt, de nem veszítette el az eszméletét. Fájdalmai az elviselhetetlenségig fokozódhattak, azt kérte, vigyék ki a szobájából szeretett kanáriját, nem bírja hallgatni a trillázását.

W. A. Mozart
W. A. Mozart

A második héten Mozart hányással és hasmenéssel küszködött, szervezete legyengült. Nem sokkal a halála előtt kómába esett, majd december 5-én elhunyt. A 35 éves zseni halála megmozgatta rajongói fantáziáját. Az egyik kevésbé közkeletű legenda szerint a zeneszerzőt a szabadkőművesek mérgezték meg higannyal, amiért nyilvánosságra hozta titkos tanításaikat A varázsfuvola című operájában.

8. Charles-Valentin Alkan (1813-1888)

Alkan Párizsban halt meg 1888. március 29-én, 74 évesen. Sok éven keresztül úgy hitték, hogy a halálát egy ledőlő könyvespolc okozta otthonában, amikor a Talmudot akarta levenni egy magas polcról. Ezt a történetet hatásosan cáfolja Hugh Macdonald, aki felfedezett egy levelet Alkan házvezetőjétől, amelyben leírja, hogy Alkan elesett a konyhájában egy esernyőtartó miatt. Mire a házvezető odaért, Alkan elájult. Még aznap este meghalt.

9. Ernst Chausson (1855-1899)

A kevésbé ismert francia zeneszerző szülei kívánságára előbb jogot végzett, és csak aztán adta át magát a zenének. Massenet-nál és César Francknál tanult, de nem fejezte be a konzervatóriumot. Chausson Wagner rajongó volt, még a nászútját is Bayreuthban töltötte. Biciklizni indult, amikor egy lejtőn elvesztette uralmát a bicikli felett. Egy téglafalnak csapódott és azonnal szörnyethalt.

10. Hugo Wolf (1860-1903)

Wolf alkotótevékenységét újra és újra, feltehetően szifilisz okozta mentális letargia fázisai szakították meg. 1897-ben paralízis tört ki rajta, amiből még kigyógyult. 1898-ban szellemi zavarodottsága, rossz fizikai és pszichikai egészségi állapota miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután beutaltatta magát a bécsi Tartományi Elmegyógyintézetbe, ahol 43 éves korában halt meg.

11. Enrique Granados (1867–1916) 

A kubai apától, katalán anyától származó Granados zenei alkata leginkább Chopinhez és Liszthez hasonlítható. Bár nem szívesen utazott, mégis rászánta magát, hogy a tengeren túlra utazzon művének bemutatójára. Amerikában az elnök, Woodrow Wilson is felkérte, hogy adjon koncertet a Fehér Házban. Az elnöki invitálás miatt Granados és felesége lekéste a közvetlen hajójáratot Spanyolországba, így Anglián és Franciaországon keresztül kellett hazajutniuk. Szerencsétlenségükre 1916. március 24-én Sussexnél torpedótalálat érte a hajójukat. Granados felesége a vízbe zuhant, ő pedig utánaugrott, hogy kimentse. Hat gyermekük maradt árván.

12. Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893)

Csajkovszkij halála a mai napig felderítetlen. Néhány nappal a VI. szimfónia (h-moll, Patetikus) premierje után, amelyen ő maga vezényelt, ágynak esett, és 53 évesen meghalt. Állítólag fel nem forralt vizet ivott egy étteremben, és kolera áldozata lett. Gyanúra ad okot azonban, hogy barátai a végsőkig látogathatták, nem rendeltek el járványügyi zárlatot. Másrészt az is furcsa körülmény, miért ivott csapvizet egy elegáns étteremben. Csajkovszkij nem tudott megbirkózni homoszexualitásával, ami a 19. században nemcsak istentelenségnek, de bűncselekménynek is számított. Az egyik szóbeszéd szerint Csajkovszkijt egy szentpétervári joghallgatókból álló becsületbíróság szólította fel öngyilkosságra szexuális irányultsága miatt. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy önszántából vetett véget életének, hiszen nagyon komoly depresszióval küszködött.

13. Claude Vivier (1948–1983)

Vivier zeneszerzést tanul és rövidesen Kanada nagy reménységeként tekintenek rá. Párizsba utazott, hogy operát írjon Csajkovszkij haláláról. Felszedett egy fiú prostituáltat, aki késsel brutálisan meggyilkolta. A holttest mellett ott hevert befejezetlenül maradt művének kézirata: „Hiszel a lélek halhatatlanságában?” A mű egy metróutazás történetét meséli el, amelynek során a narrátort megtámadja egy fiatalember, majd halálra sebzi egy késsel.