Hedvig

Nem a világot akarom megváltani

2016.08.03. 09:12 Módosítva: 2016-10-26 06:57:26

Programkereső

Győri Noémi fuvolaművész, a Fidelio Fortissimo tehetségprogram díjazottja a londoni Royal Academy of Music történetében elsőkét kezdte meg a doktori képzést fuvolából. Kutatási témájáról, a fuvola-gitár formáció létjogosultságáról, a repertoárbővítésről, és angliai tapasztalatairól kérdeztük.

- Szeptemberben, Angliában kezdted meg doktori képzésed a Royal Academy of Musicon. Milyen út vezetett idáig?

- Néhány évvel ezelőtt meg sem fordult a fejemben, hogy Angliába menjek, Bécsben majd Münchenben jártam posztgraduális képzésekre, amikkel nagyon meg voltam elégedve. Bécsben rengeteget játszhattam a Staatsoper zenekarában, a Bécsi Filharmonikusok tagjaival, Münchenben pedig most is sokat koncertezem, hiszen az Orchester Jakobsplatz szólófuvolistája vagyok. Nagyon élveztem az osztrák zenei életet és Bécset is, mígnem a párom, Madaras Gergely Manchesterben egy karmesteri pályázat utolsó fordulójába került.

Győri Noémi
Győri Noémi

Természetes, hogy szerettem volna, ha megnyeri a pozíciót, ami sikerült is, így végül mindketten Manchesterbe költöztünk. A várossal magával sosem barátkoztam meg igazán, pedig állást is kaptam az ottani zeneakadémián, a Royal Northern College of Music-ban, ami rendkívüli megtiszteltetés volt, tudván, milyen sokan szeretnének egyetemi álláshoz jutni. Később, amikor Londonba költöztünk és Gergőt felvették az English National Operába, egyre jobban vonzott a lehetőség, hogy nekivágjak a doktorinak.

- Ami a fuvolát illeti, számos intézmény, köztük a budapesti Zeneakadémia is kínál doktori képzést. Kizárólag családi okok vezettek ahhoz, hogy a brit fővárost választottad?

- Mindig az elképzeléseim között volt egy PhD lehetősége. A Zeneakadémián töltött fél évtized csodálatos volt, természetesen nagyon sokat jelent nekem a mai napig. A magyar fuvolista társadalmat és az otthoni zenész szakmát közelről ismerem, mindannyian tudunk a másikról, és számon tartjuk egymás munkáját. A karrierem jelenlegi pontján a döntésemben egyszerre több szempont volt meghatározó: egyrészt egy olyan világszínvonalú zeneakadémián szerettem volna a három-négy éves képzést folytatni, amely kifejezetten pódiumművészeknek kínál doktori képzést, másrészt döntő fontosságú volt a kihívás, hogy olyan környezetben legyek, ahol még nem ismernek, ezáltal új szakembereket, látásmódokat, zenei gondolkodásmódot is tanulhatok. Mivel ekkor már Londonban laktunk, és a Royal Academy of Music az összes elképzelésemnek maximálisan megfelelt, teljesen egyértelmű volt, hogy ezen a helyen próbálom meg a felvételit.

Győri Noémi
Győri Noémi
Fotó: Böröcz Balázs

- Nemcsak magyarként, de a világon elsőként szerezhetsz doktori címet fuvolából a Royal Academyn. Nem jelent ez túl nagy terhet?

- Inkább óriási kihívásnak és fantasztikus lehetőségnek élem meg a művészi növekedésemben. A hangszerem szempontjából keresve se találhattam volna magasabb szintű képzést és mindig is vágytam rá, hogy Londonban tanulhassak. London mellett talán még a Párizsi Conservatoire, a Julliard School, vagy a Yale Egyetem jöhetett volna szóba. Egyébként itt Angliában érdekes módon egyelőre még nem szükséges tudományos fokozat az egyetemi oktatáshoz.

- Művészi tevékenységed szempontjából közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezel a kutatási témáddal kapcsolatban. Mik a legfőbb motiváló erők?

- Koltai Katalin gitárművésszel zeneakadémista korunk óta alkotunk egy duót, a téma valóban ennek a sok éves együttzenélésnek a tapasztalataiból táplálkozik. Mindig is úgy éreztem, hogy ennek a színgazdag és érzékeny kamaraformációnak különleges értékei és lehetőségei vannak. A gitárral való együttzenélésben hihetetlen fontos szerepet kap a tiszta, legkisebb részletekig kidolgozott, artikulált játékmód.

Koltai Katalin és Győri Noémi
Koltai Katalin és Győri Noémi

A formáció történetében az elmúlt tíz év mind a repertoár, mind hangfelvételek és kutatások terén kifejezetten nagy fejlődést és változás hozott. Ma már számos világhíres művész alkot fuvola-gitár duót, ennek köszönhetően a kortárs zenei élet kiemelkedő szerzői érdeklődéssel fordulnak a fuvola-gitár felé, tehát sok izgalmas művel bővül a repertoár. Ennek ellenére a koncertéletben, fontos kamaratermekben szinte egyáltalán nem találkozik a közönség fuvola-gitár hangversenyekkel, fesztiválokon is nagyon ritkán, olyankor is inkább könnyedebb, szórakoztatóbb jellegű műsorral.

- Miben látod a legfőbb problémát, ami miatt ez a kamaraformáció még aligha van benne a köztudatban?

- A klasszikus gitár fejlődésével párhuzamosan alakult ki a fuvola-gitár duó is, elsősorban Mauro Giuliani olasz zeneszerzőnek és gitárvirtuóznak köszönhetően, aki számos meghatározó művet írt a formációra. Giuliani munkássága azonban, érdekes módon, kisebb szerzőket leszámítva, nem inspirálta kortársait, például Haydnt, Schubertet vagy Beethovent, akik pedig ismerhették az olasz művész nevét és műveit – hiszen Giuliani a 18-19 század fordulóján Bécsben élt. Ennek az oka talán az, hogy a korabeli fuvola és gitár mind hangerőben, mind technikai fejlettségében és intonációs precizitásában rengeteg problémát vetett fel.

Győri Noémi
Győri Noémi

Éppen ezért központi szerepe van a minőségi, eredeti repertoár hiányának abban, hogy ez a formáció ma is ennyire alulreprezentált. Számunkra tehát magától értetődő volt, hogy ezt az űrt valahogy be kellene tölteni, és elkezdtünk kísérletezni a repertoár bővítésével bécsi klasszikus szerzők kompozícióiból. Haydn, Mozart, vagy Beethoven művei meghatározó fontosságúak minden hangszer repertoárjában, ráadásul a zongoraműveik tökéletesen áthangszerelhetőek fuvolára és gitárra. Ezekkel a saját átiratokkal teljesen egyedi hangversenyélményben részesítjük a közönséget, aki ezáltal egészen más oldalát ismerheti meg a fuvola-gitár duónak.

- Elképzelésed szerint mik azok a tényezők, amelyeket változtatni lehet és kell is?

- Londonban a képzés során az a feladatom, hogy egy komplett koncepciót alakítsak ki, aminek a középpontjában egy művészi terv megvalósítása áll. Az átiratokkal egyrészt azt szeretném vizsgálni, hogy hogyan lehet egy szólóhangszerre és egy előadóra komponált monologikus zenei anyagot természetes dialógussá, igazi kamarazenévé formálni. A célom az, hogy mindkét hangszer egyenlő szereplőként vegye ki a részét mind a kíséretből, mind a szóló-játékból, ezáltal átformálva a tradicionális fuvola-gitár duó-játékmódot. Másrészt szeretném fajsúlyos repertoár „létrehozásával” elérni azt, hogy a formációról ne elsősorban a könnyed aláfestő-zene jusson az emberek eszébe. Tisztában vagyok vele, hogy három év alatt nem lehet megváltani a világot, de hiszek abban, hogy fontos folyamatokat tudok elindítani.

Győri Noémi
Győri Noémi

Kíváncsi vagyok, hogy Katával művészileg milyen kihívások elé állítanak minket azok a koncertek, melyeknek középpontjában Haydn- és Mozart-művek átiratai szerepelnek. Milyen hatással lehetnek ezek a közönségre, vagy koncertszervezőkre? Hogyan működhetnek ugyanezek az átiratok az oktatásban? Az elkövetkezendő években a hangversenyek mellett számos workshopot, előadás-koncertet vezetünk, vezetek majd világszerte, és jelentős szakemberekkel konzultálok. Most még nem tudjuk, mi történik majd ezeknek köszönhetően – mennyire lehetséges felvenni a versenyt vonós kamarazenei formációkkal, vagy akár a zongoristákkal.

- A zongorát hoztad példának. A koncerteket tekintve lehetséges, hogy a hangszernek vannak bizonyos helyzeti előnyei?

- Kétségtelen, hogy a gitár és a fuvola hangja nem tud betölteni kifejezetten nagy tereket, elsősorban kamaratermekben és szalon-jellegű helyszíneken tud igazán kibontakozni. Viszont a közönséggel való közvetlen és élő kapcsolat kialakítása és a hallgatósággal való kommunikáció egy ilyen intimebb térben sokkal könnyebben megvalósítható; erre ez a formáció kifejezetten alkalmas.

- A projektednek van egy másik tényezője is, ami szintén a zongoristákkal hozható összefüggésbe. Mi az, amiben ők egyelőre az élen járnak?

- A zenei könyvtárakban számtalan olyan izgalmas szakmai könyvet találni, amelyben például koncertező zongoraművészek fogalmazzák meg hangszerükkel kapcsolatos művészi, vagy elméleti elképzeléseiket. Ez a fuvolásokra egyelőre nem igazán jellemző. A szélesebb közönséggel való kommunikáció mellett a művészileg mélyreható elemzések és gondolatok megfogalmazása és publikálása szerintem nagyon fontos.

- Hol, milyen keretek között hallhatunk majd téged és a duótokat a közeljövőben?

- A nyár második felében Busanban, Dél-Koreában vezetek mesterkurzust. Az új évad szeptemberben pedig egy, az átiratokat bemutató hangversennyel indul a londoni Royal Academy of Music David Josefowitz-termében. A többi koncertről és érdekességről részletesen mesélek majd hamarosan!