Sámuel, Hajna

10 dolog, amit nem tudott George Enescuról

2016.08.19. 12:47 Módosítva: 2016-08-19 12:51:08

Programkereső

1881. augusztus 19-én született a 20. század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb művésze, a zeneszerző-karmester, hegedűművész és pedagógus George Enescu. Neve sokak előtt méltatlanul ismeretlen, ennek ellenére személyében egy zenei legendát, kora művészeinek idolját fedezhetjük fel.
Hogy mit is kell tudnunk a román művészről, azt tíz pontban szedtük össze:

1. Az első zenei élmény

A zeneszerzőt hároméves korában érte az első zenei benyomás, amely egész későbbi életére meghatározó volt. Bukovinai (mai Észak-kelet Románia) szülőfalujában koncertezett egy népi zenekar, amelynek hegedűs tagja lenyűgözte a gyermeket. Másnap a fiatal Enescu vonó híján egy faággal próbálta leutánozni a prímás mozdulatait.

2. Egy igazi személyiség

Enescu a béke nagyköveteként, valamint a 20. század egyik legnagyobb zenei jelenségeként vonulhatott be a történelembe, aki élete és ereje nagy részét arra fordította, hogy európai színvonalra emelje a román klasszikus zenét, a román zeneszerzőket és előadóművészeket pedig beemelje a világ zenei körforgásába.

A hároméves George Enescu
A hároméves George Enescu

3. Nem mindennapi memória

Enescu különleges emlékezőképességgel rendelkezett, ami lehetővé tette, hogy számtalan darabot játsszon el fejből. Ennek a tehetségnek azonban hátrányai is vannak, legalábbis ránk nézve, hiszen több olyan saját kompozíciója létezik, ami vagy egyáltalán, vagy csak töredékeiben lett lejegyezve az utókor számára.

4. Hegedűművész, zeneszerző, zongorista, karmester, pedagógus...

Enescu a múlt század legtehetségesebb muzsikusai közé tartozott. A köztudatban hegedűművészként és zeneszerzőként él leginkább, de mindemellett kitűnő és meghatározó pedagógiai tevékenységet végzett, valamint zongoristákat megszégyenítő módon játszott zongorán, időnként pedig a csellót is kézbe vette.

5. Enescu és leghíresebb tanítványa

1927 januárjában Enescu a párizsi Salle Gaveau-ban adott koncertet. A hangverseny után szokás szerint kisebb tömeg kereste fel szobájában, köztük barátok, rajongók és művésztársak. Az egyik pillanatban egy tíz év körüli kisfiú fogta meg Enescu kezét és húzta félre a tömegből, majd azt mondta neki, szeretne vele megismerkedni. Enescu nem utasította el a fiút, és másnapra találkozót beszéltek meg. Az ifjú el is ment Enescu lakására, ahol a művész éppen akkor fejezte be a próbát a francia gordonkaművész, Gérard Hekkingel.

George Enescu és Yehudi Menuhin
George Enescu és Yehudi Menuhin

A fiú azt mondta, tanulni szeretne Enescunál, aki arra kérte játsszon valamit és majd meglátja. A hegedűjáték hallatán Enescu és Gérard rémülten néztek egymásra, és már másnap megkezdte a fiú tanítását, aki nem volt más mint Yehudi Menuhin.

6. Egy életre szóló barátság

A későbbiekben Enescu és Menuhin szoros személyes és művészi barátságot kötöttek, amelynek lenyomata számos közös koncert és felvétel. Menuhin egész élete során mesterének tartotta a román művészt, aki gyakorlatilag elindította őt a pályán.

7. Enescu és Casals

A világhírű gordonkaművész Pablo Casals egyenesen azt állította Georg Enescuról, hogy Mozart óta nem volt ilyen személyisége az adott kor zenei életének.

8. George Enescu és Alfred Cortot

Alfred Cortot kortárs zongoraművész úgy találta, hogy figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy Enescu hegedűművész, zongoratechnikája tulajdonképpen jobb mint magának Cortot-nak.

Enescu-emlékház - Románia
Enescu-emlékház - Románia

9. Enescu és Eugène Ysaÿe

Ysaÿe 1923-ban komponált hat darab hegedű szólószonátájának (op. 27) mindegyikét egy kortárs hegedűművésznek ajánlotta. A No. 3-as kompozíciót Enescunak dedikálta.

Enescu és Guarneri-hangszere
Enescu és Guarneri-hangszere

10. Enescu és a hangszere

Enescu egy Guarneri-hangszeren játszott, amelyet életében „Katedrálisnak” később pedig „ex-Enescunak” neveztek. 2008-óta a Román Kulturális Minisztérium és a Román Nemzeti Múzeum egyetértésével a hegedűt Gabriel Croitoru számára kölcsönzik.