Sámuel, Hajna

Évszázados kalandozások

2016.08.23. 08:20

Programkereső

Tizenkettedik alkalommal, a Szent Márton-év keretében rendezik meg augusztus 26-28. között az Arcus Temporum fesztivált, amelynek az előző évekhez hasonlóan idén is a Pannonhalmi Bencés Főapátság ad otthont. Rácz Zoltán művészeti vezetővel múlt és jelen közösségre lépéséről, a monostor falai közt felcsendülő darabokról és spirituális ajándékok befogadásáról is beszélgettünk.

- Ön szerint mi az Arcus Temporum művészeti fesztivál legfőbb üzenete és célja?

- Szerintem a fesztivál neve rendkívül találóan fogalja össze a háromnapos rendezvény üzenetét: olyan dolgokat kapcsolunk össze, amelyek térben és időben látszólag távol esnek egymástól. Közösségre lép egymással a múlt és a jelen, valamint a fesztivál látogatói és a monostor lakói.

- Kik azok az előadók, akik e háromnapos rendezvény keretében közösségre lépnek egymással?

- Összefonódik egymással egy klasszikus zeneszerző a múltból, Joseph Haydn, valamint hat zeneszerző a jelenből: a kilencvenedik születésnapját ünneplő Kurtág György, a kilencven éve született Morton Feldman, a nyolcvan éves Steve Reich, a tíz évvel ezelőtt elhunyt Ligeti György, valamint Olivier Messiaen és David Lang. Haydn művei közül A teremtést augusztus 26-án a Concerto Budapest előadásában, Keller András vezényletével hallhatja a közönség, A Megváltó hét szava a keresztfán című oratórium vonósnégyes változatát a Keller-kvartett szólaltatja meg, a Kurtág stafétában pedig fiatalok bevonásával szólalnak meg darabok.

Rácz Zoltán
Rácz Zoltán
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

- Milyen meggondolások játszottak szerepet az idei év programjának összeállításánál?

- Minden évben igyekszünk megőrizni a fesztivál eredeti arculatát, azt az ösvényt, amelyet Keller András művészeti vezető barátom kitaposott jó pár évvel ezelőtt, ugyanakkor szeretnénk valami újat is mutatni, hiszen mindig szükség van egy friss gondolatra, mely továbblendíti a már sikeres tradíciót.

- Említette Ligeti Györgyöt, aki ütőegyüttesük, az Amadinda számára még darabot is írt. Az évek során bizonyára volt alkalma kitapasztalni, hogy miben rejlik a géniusz zenéjének esszenciája.

- Ligeti Györgyöt ismerni óriási ajándék volt számomra. Enciklopédikus tudású, polihisztor-gyanús művész volt. Beszélgetéseink alkalmával gyakran engedett bepillantást azon mélységekbe, amelyekben ő közlekedett. A saját zenéit írta, de folyamatosan kételkedett abban, hogy amit csinál, időtálló lesz-e vagy mulandó, közben meg létrehozott egy olyan volumenű életművet, melynek örökérvényűségét ma már esze ágában sincs senkinek megkérdőjelezni.

Rácz Zoltán
Rácz Zoltán

- A koncertsorozatot Szakcsi Lakatos Béla és Presser Gábor előadása teszi teljessé. Milyen megfontolásból fordultak a könnyűzene és a jazz e két jeles képviselője felé?

- Szerettük volna, ha zenei spektrumunk új irányok felé is nyit, színesebbé varázsolva ezzel a kulturális palettát, ehhez pedig náluk remekebb előadóművészeket keresve sem találhattunk volna. A koncertsorozat kettejük éjszakai előadásával egészül ki, amelynek keretében a közösség útjai a régi és az új mesterek műveivel kereszteződnek. Játékuk része lesz az improvizáció és az interaktív játék is, s az sem kizárt, hogy nem csak ketten lépnek majd fel – na de nem szeretnék minden meglepetést kifecsegni.

- Úgy tudom, a zene befogadásán túl közösségteremtő alkalmakra is fókuszálnak.

- A Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális programjait igazgató Dejcsics Konrádnak, vagy ahogy sokan ismerik, Konrád atyának kifejezetten az volt a szándéka, hogy a látogatók megtalálják a kapcsolatot a szerzetesközösség életével. Ezt az idei Szent Márton év – Szent Márton születésének 1700. évfordulója – csak tovább erősíti. A fesztivál vendégeit a kiállítás, imádság és spiritualitás témáiban invitáljuk találkozásra, az utolsó napon pedig a déli imádságot vesszük körbe zenével.

Rácz Zoltán és Presser Gábor
Rácz Zoltán és Presser Gábor

- Bazilika és kápolna – ezúttal is e két reprezentatív kulturális tér ad otthont a nagyszabású koncerteknek, vagy új helyszínekkel is kedveskednek a látogatóknak?

- A koncerteket, a Haydn-oratóriumot természetesen ezúttal is e két épületben élvezheti a közönség, és szintén a bazilikában kerül sor a szerzetesközösség gregorián Napközi Imaórájára, valamint Ligeti György tizenhat szólamú kórusra írt Lux Aeterna című darabjára a fesztivál zárónapján. A bazilika mellett koncerthelyszínként jelenik meg még a Boldogasszony-kápolna, illetve a Szent Márton-év keretében kialakított, korábban iskolaként működő, kétszázhatvan férőhelyes, multifunkcionális kulturális terem is.

- Milyen érzések, gondolatok járják át, amikor a szerzetesek földjére lép?

Még mindig visszhangzik bennem az a John Cage-idézet, amelyet Konrád atya akkor mondott nekem, amikor legutóbb körbejártuk a fesztivál lehetséges helyszíneit:

Hiszem, hogy a zene értelme nem más, mint az elme lecsendesítése Isten befogadása előtt.

Ha Pannonhalmára látogatok, pont ezt érzem, tudniillik ennél tökéletesebb helyszín Isten befogadására szerintem nem létezik. Az újragondolt, felújított Szent Márton-bazilika egy különleges, abszolút időtlen helyszín, s pont ez az időtlenség az, ami képes még akár Haydnt is életre kelteni. Néha azt érzem, hogy a legjobb lenne még jóval a fesztivál kezdete előtt beköltözni egy szerzetesi cellába, és várni, amíg az elmém ráhangolódik a környezet nyújtotta spirituális ajándékokra.