Jolán

Nincs olyan, hogy kortárs zene

2016.09.09. 09:24

Programkereső

"Csak zene van, a kortárs jelzőt ki kell dobni a szótárunkból", így vezette fel Eötvös Péter zeneszerző az október 7-én induló 25. CAFe Budapestet, ami nem más mint Közép-Európa meghatározó, mára legnagyobb összművészeti fesztiválja.

A zeneszerző mint elmondta, közel negyven éve tették fel neki azt a kérdést, hogy "hogyan lehet közelebb hozni az közönséghez a kortárs zenét." Miközben az évek során rendre válaszolt a kérdésre, ma, komoly életművel a háta mögött úgy véli, hogy csak a zene létezik, és nem kell mindenféle kifejezéssel már a koncert előtt elijeszteni a hallgatóságot.  Ezt a szemléletet képviseli a nevéhez fűződő alapítvány által életre hívott MustMEETcomposers is, amelynek következő eseményén a lenyel zeneszerző, Krzysztof Penderecki lesz a vendég.

Nem véletlenül, hiszen a  több mint két héten át tartó kortárs művészeti seregszemle, a CAFe Budapest egyik csúcspontja a 20-21. századi lengyel klasszikus zene élő legendájának, Jeruzsálem hét kapuja című nagyszabású kórusszimfóniája lesz, amelynek előadására a Müpában a zeneszerző vezényletével kerül sor. Penderecki nem sokkal később a Zeneakadémián dirigálja majd Bartók inspirálta Sinfoniettáját, valamint a 3. szimfónia és a Trombitaverseny című műveit. Ez utóbbit a mester a kiváló magyar trombitaművésznek, Boldoczki Gábornak komponálta, aki a magyarországi bemutatón is közreműködik.

Eötvös Péter
Eötvös Péter
Fotó: Posztós János / Müpa

A lengyel-magyar barátság évéhez is kapcsolódó a fesztivál avantgárd zeneszerző, Henryk Górecki 4. szimfóniáját is felvonultatja, amely alkotás alapvető létkérdések felvetésére sarkallja a hallgatót, egyszerre zengeti meg az univerzumot és szólal meg a legemberibb hangon. A kettő közötti feszültségből teremti meg a valódi drámát, melyben az élet igazságát, szeretetét hirdeti, számunkra pedig a művészet örök felelősségét sorsunk alakításában. A mű eARTh címen Juronics Tamás koreográfiájával a Szegedi Kortárs Balett előadásában kerül színre a Nemzeti Táncszínház közreműködésével.

Bartók mint a 20. századi magyar zeneművészet ikonikus alakja is helyet kap a fesztiválon, mindjárt a nyitóesten A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint állítja színpadra a Pécsi Balett a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével, Kocsis Zoltán vezényletével. A Bartók Beyond Borders projekt keretében a zeneszerző szimfonikus zenekari darabjait adják elő különböző átiratokban az ensemble mini fiatal muzsikusai.

Káel Csaba
Káel Csaba
Fotó: Posztós János / Müpa

A magyar mester művei szerepelnek Baráti Kristóf és Jean-Efflam Bavouzet koncertjén is, ahogy az Óbudai Kamarakórus programjában is kortárs zeneszerzők művei mellett.

Gergye Krisztián különleges rendezéssel készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Az „Egy ünnepi színjáték– ...'56–'16...” című bemutató igazi összművészeti produkció segítségével viszi közelebb a mai nézőt a hatvan évvel ezelőtti eseményekhez.  

Az Operaházban két különleges mű kerül színre egy estén: Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista kiemelkedő alkotása,  A bánya ,  amelyet az 1956-os magyarországi események inspiráltak, és bányaomlás következtében a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről. 

Gergye Krisztián
Gergye Krisztián
Fotó: Posztós János / Müpa

A finn zenemű mellett egy új magyar opera ünnepi ősbemutatójára is sor kerül: az Opera Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter    Szerelem   című filmjének adaptálására kiírt pályázatának nyertes művére. Varga Judit fiatal zeneszerző markáns eszközökkel teremti meg saját világát, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

Az idén 80 éves Steve Reich amerikai kortárs szerző előtt tiszteleg művei előadásával a Kelemen Kvartett, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes zeneakadémiai koncertjükön. Kortárs romantikusokkal találkozhatnak az érdeklődők Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén a Müpában: Gyöngyösi Levente művét forradalmi pátosz, Orbán Györgyét irónia és nosztalgia, míg Dubrovay László zongoraversenyét transzcendens virtuozitás hatja át.

A nemzetközi zenei szcéna jeles szereplője, Tihanyi László színpadi és operai műfaji elemeket ötvöző két új egyfelvonásosának a fesztiválon lesz az ősbemutatója. A Fehér rózsa egy családi drámán keresztül, napló- és levélrészletek, szófordulatokká lecsupaszított emlékfoszlányok segítségével az emberi lélek kétféle, külső és belső hangját szemléltetik. A Vörös izzást a japán kultúra ihlette, a darab a hagyomány és a modernitás példaértékű szimbiózisát jeleníti meg. A műveket Máté Gábor rendezésében és Földi Béla koreográfiájával láthatja a közönség.

Tihanyi László
Tihanyi László
Fotó: Posztós János / Müpa

A klasszikus zene mellett természetesen a jazz, világzene, könnyűzene kedvelőinek is gazdag kínálatot nyújt a majd fesztivál. A koncertekről hamarosan beszámolunk.