Kelemen, Klementina

Fidelio Klasszik: Bársony, Borbély, Enyedi, Vadász

2016.12.16. 11:41

Programkereső

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 magazinműsorának következő adása december 17-én hallható.

Bársony Bálint Artusjus- és Fonogram-díjas zeneszerző, szaxofonművész életét nagyon sokáig a jazz és a klasszikus zene határozta meg. Néhány éve azonban egészen új zenei irányzatok felé nyitott, amelynek része a magyar dallamvilág és a spirituális élmények egyik emblematikus helyeiként ismert Nepál, Tibet, India zenéje is. Hét éve kezdett foglalkozni a hangtálak varázslatos világával és a gyerekek zenei fejlesztésével, és létrehozta a Hangold újra nevű interaktív zenei foglalkozásokat nyújtó programsorozatot. Ennek része a Hangszersimogató is, amely lehetőséget nyújt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hogy a legkülönbözőbb hangszereket közvetlen közelről, megszólaltatásuk közben, a zenélés részeként megismerhessék. December 17-én Karácsonyi Hangszersimogató címmel lemezbemutató koncert várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Bársony Bálintot arról is kérdeztük, volt-e valamilyen meghatározó élménye, amely hatással volt ezekre a zenei programokra; s vajon mi a közös metszéspontja a jazznek, a klasszikus zenének és az ősi magyar dallamoknak.

Bársony Bálint
Bársony Bálint
Fotó: Facebook

A Borbély Műhely elnevezésű formáció Hungarian Jazz Rhapsody című anyaga izgalmas válogatás a magyar jazz- és slágerirodalom gyöngyszemeiből. Borbély Mihály feldolgozásai és a muzsikusok – Zoller Attila jazzgitáros, Fekete-Kovács Kornél szaxofonos, Szabó Dániel zongorista, Horváth Balázs bőgős, Baló István dobos – kreatív előadása tisztelgés a magyar „könnyű”zene általános értékei előtt, bizonyítva, hogy ezek a műfajok is zenei köznyelvünk részévé váltak. A korongon olyan szerzemények is helyet kaptak, mint például a Várj, míg felkel majd a nap jazzfeldolgozása vagy Seress Rezső Szomorú vasárnapja. A BMC kiadásában megjelent album kapcsán a Borbély Műhely alapítóját, a Kossuth-és Liszt-díjas Borbély Mihályt kérdeztük, aki elárulta azt is, milyen fogadalommal vág neki a 2017-es évnek.

Borbély Mihály
Borbély Mihály
Fotó: mihalyborbely.hu

Enyedi Ildikó hosszú szünet után ismét nagyjátékfilmet rendezett. A Testről és lélekről címet viselő, az ösztönvilág és a valóság mezsgyéjén játszódó fanyar humorú szerelmesfilm 2017 tavaszán kerül a hazai mozikba az Inforg-M&M Film gyártásában, a Mozinet forgalmazásában, ráadásul a februári 67. Berlinale filmfesztiválon az alkotás az Arany Medvéért is versenyez. Enyedi Ildikó több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, szerepelt Cannes-ban, Velencében, Locarnóban és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett. Hogy milyen kérdésekkel szembesít a két fiatalról szóló legújabb történet, mi alapján esett a választás a főszerepeket játszó Borbély Alexandrára és Morcsányi Gézára, valamint, hogy mer-e a ma embere az ösztönei szerint élni, arról a Balázs Béla-díjas érdemes művésszel, Enyedi Ildikóval beszélgetünk.

Csákányi Eszter, Enyedi Ildikó és Mácsai Pál a Terápia forgatásán
Csákányi Eszter, Enyedi Ildikó és Mácsai Pál a Terápia forgatásán
Fotó: HBO

Van az úgy, hogy egy Ybl- és Pro Architectura-díjas építész úgy érzi, a szakmája minden szépsége mellett is szüksége van más kreatív tevékenységre is. Mint a versírás. Így van ez Vadász Bencével is, aki nemrég jelentette meg M. Miltényi Miklóssal közös újabb verseskötetét, amelynek címe Rossz csontok. A két költő nemes egyszerűséggel a következőképpen jellemzi magát: Vadász Bence „hattyúszerűen kecses, ugyanakkor barátságosan mackós testalkatú, közepes marmagasságú, páratlan ujjú, 40-es, emberszabású építész, delfin szintű intelligenciával. Mindig ír valamilyen verset, amikor épp nem házat tervez. Populációja több városban is – főleg ún. „borpatikák” környékén – fellelhető”. Költőtársa, M. Miltényi Miklós pedig „hattyúszerűen kecses, ugyanakkor barátságosan mackós testalkatú, közepes marmagasságú, páratlan ujjú, 40-es, emberszabású építész, tapír szintű intelligenciával. Mindig rajzol valamit, amikor épp nem házat tervez. Populációja egyetlen szűk territóriumon lelhető fel, amelyet kizárólag ún. „borpatikák” látogatása végett hagy el.” Vadász Bencét arról is megkérdeztük, hogyan és mikor kezdődött szenvedélye a versek irányában; illetve hogyan állt össze a mostani kötet.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére december 18-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.