István, Vajk

Fidelio Klasszik: Fábián, Hornyik, Kádek, Nemcsák

2017.01.06. 17:59

Programkereső

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 magazinműsorának következő, idei utolsó adása január 7-én hallható.

A boszorkányperek néhány száz évvel ezelőtt az egész világot izgalomban és rettegésben tartották, az inkvizíció senkit sem kímélt. Rengeteg ártatlan ember esett áldozatául egész Európában és a tengerentúlon is annak a különös babonának, amely főként nőket sújtott, de férfiak sem menekülhettek a kínzásoktól és máglyahaláltól, ha boszorkánysággal vádolták meg őket. Magyarországon az első híres törvény Könyves Kálmán idejére tehető: ennek betartása viszonylagos nyugalmat adott a magyaroknak, itt kevés per volt, ám a 16. és 18. század között annál több. A vallásháborúk és a Habsburg elnyomás alatt két nagy üldözési hullám volt, amelynek végül Mária Terézia vetett véget. Az utolsó boszorkányégetés 1756-ban volt, majd a királynő 1768-as rendelete lezárta ezt a korszakot. Ezeket a különös, sötét és babonás, sok szenvedéssel és árulással járó századokat járja körbe Fábián Janka regényfolyama, Az utolsó boszorkány történetei, amely Sárosi Felícia 18. században élt javasasszony történetén keresztül meséli el, hogyan is zajlott mindez a középkori Magyarországon: Szegeden, Esztergomban, Budán. A korhű dokumentumok felhasználásával, hosszas kutatómunka során készült novelláskötet elmeséli, hogyan éltek az emberek a 18. század Habsburg Birodalmában, hogyan lett Sárosi Felícia, az esztergomi pék lánya Bécs egyik legfelkapottabb kávézójának tulajdonosa és mint vajákosasszony, Mária Terézia bizalmasa, miközben háborúk szaggatták a birodalmat mindenütt. Fábián Jankát arról is kérdezzük, mi volt a legizgalmasabb a kutatások során; történészként számos adatot egyébként is ismert, de voltak-e személyes rácsodálkozásai, olyan események, összefüggések, amelyek neki is meglepetésként hatottak; miről árulkodtak a boszorkánypörök valójában; és a kötet szempontjából miért volt fontos Mária Terézia összetett, sokszínű személyiségének bemutatása.

Szűcs Attila alkotása
Fotó: Ludwig Múzeum

Nikola Tesla, Horthy Miklós, Buster Keaton, Adolf Hitler és Kádár János. Néhány név csak azok közül, akik felbukkannak Szűcs Attila képein. A Ludwig Múzeumban 2017. február 19-ig látogatható, közel 100 művet felvonultató Kísértetek és kísérletek című tárlat a közelmúltra fókuszálva tekinti át a festőművész praxisát. A tárlat tematikai és technikai jellegzetességeiről Hornyik Sándort, a kiállítás kurátorát kérdezzük.

A Spinoza Színház nemrég mutatta be a Lola Budapesten című darabot, Czuczor Lola szerepében Kádek Henivel. A Vörös Róbert rendezte zenés darab a húszas évek idejére esik, amikor egy nagy szerepekről álmodozó fiatal dizőz kénytelen a kor kedvelt mulatóiban, zenés-táncos szórakozóhelyein, operaáriák helyett kétértelmű dalocskákkal, pikáns kuplékkal szórakoztatni a nagyérdeműt – nem is kevés sikerrel, hiszen népszerű énekesnő a maga világában. Ám a háború és a zsidóüldözés közbeszól, Lolának menekülnie kell. Haját szőkére festi, és megindul a nagyvilágban, katonai tábori színházakban lép fel, de a szíve mindig hazahúzza. S végül haza is tér. Nem Lola a legnagyobb tehetség széles e világban, ám a felhangzó dalokkal mégis olyan mélységeket mutat meg, olyan hűen idézi a húszas évek hangulatát, hogy szinte minden érzelem egyszerre tölti meg a színpadot. A darabban végig jelen van egy zongora, amin Bóna Ilona kíséri a főszereplő játékát, s olykor énekel vagy kiszól Czuczor Lolának egy-egy kérdéssel. Kádek Henit, a zenés est főszereplője arról is mesél, milyen érzésekkel vágott bele a próbákba, mit gondolt Lola karakteréről; ismer-e manapság „Lolákat”, és mi az ő sorsuk mondanivalója; mely jelenetek vagy dalok a személyes kedvencei, amelyek többet is megmozgattak benne, mint azt gondolta volna.

Nemcsák Károly
Nemcsák Károly
Fotó: Máthé Zsolt, MTI

Hatvanadik évadának második félévét kezdi a József Attila Színház. Két nagy bemutatóra készülnek még ebben az évadban, de a nagyszínpadi és stúdióelőadások mellett a középiskolásokat beavató színházi előadásokat, a legkisebbeket pedig mesedarabok is várják. Nemcsák Károly színművész, a József Attila Színház igazgatója az év eleji teendők és a további tervek mellett azt is elárulja, miért nem tesz fogadalmakat az új évben.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2017. január 8-án, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.