Katalin

Dicshimnusz a királynak?

2017.01.30. 11:58

Programkereső

A Németh Pál vezette Savaria Barokk Zenekar Händel-sorozatának folytatásaként a zeneszerző grandiózus, háromfelvonásos oratóriumát, a Solomont adja elő február 1-jén a Zeneakadémia nagytermében, Xavier Sabatával a címszerepben.

A gazdagon hangszerelt oratórium többnyire nyolcszólamú, kettős kórusaival egyike Händel legimpozánsabb műveinek, amelynek több részlete is méltán népszerű lett, köztük az első felvonás végén található „May no rash intruder”, amelyet a fuvolák imitációjának köszönhetően Csalogány-kórusnak is szoktak nevezni vagy a harmadik felvonás elején található hangszeres bevezető, Sába királynőjének bevonulása, amelynek életteli muzsikája gyakran elhangzik az oratóriumból kiragadva, önálló zenekari darabként is: többek között a 2012-es londoni olimpián is hallhattuk.

A nagy francia író, Romain Rolland „költészettől és örömtől sugárzó zenei ünnep”-ként jellemezte Händel művét, amelyet szerzője mindössze egy bő hónap alatt, 1748. május 5-e és június 13-a között komponált, és amelyet a következő év márciusában mutattak be a londoni Covent Gardenben. A zeneszerző alkotói, egészségi és pénzügyi válságából eddigre sikeresen kilábalt, megújult energiáját tükrözi a nagy bölcs uralkodóról, Dávid fiáról, Salamon királyról szóló remekműve.

A mű szövegének alapja részben az Ótestamentum (Királyok I. könyve, III. és a Krónika I. könyve, IX.), valamint Josephus Flavius, a nagy történetíró Antiquitates című műve (VIII. 2-7.). Az oratórium három felvonása közül az első rész a király és a királyné boldog házasságát ábrázolja, míg a második szól Salamon király és a két asszony jól ismert történetéről, amelyben az uralkodó nagy leleménnyel jön rá arra, hogy ki is a csecsemő igazi anyja. Az úgynevezett Ítélet-trió kifejezően mutatja be a három különböző karaktert, többek között az igazi anya fájdalmas könyörgését. A Sába királynő bevonulásával kezdődő harmadik rész hatalmas ünnepséget tár elénk, amelyen mindenki Izrael bölcs uralkodóját és az aranykort dicséri. Talán nem is csodálkozunk a pozitív végkifejlet után azon, hogy a korabeli bírálók úgy gondolták, a mű Händel részéről nem más akart lenni, mint egy óriási dicshimnusz a salamoni képességekkel bíró II. György királynak és az általa bölcsen vezetett Angliának.

A február 1-i zeneakadémiai koncerten a címszereplőt alakító Xavier Sabata nem ismeretlen a budapesti közönség előtt, ugyanis a közelmúltban a Magyar Állami Operaházban mutatkozhatott be (szintén Németh Pál vezetésével) Vivaldi  Farnace  című operájának főszereplőjeként. A katalán kontratenor eredetileg színészként kezdte pályáját, az énekléssel csak később kezdett el komolyan foglalkozni. Eleinte William Christie és a Les Arts Florissants oldalán ért el jelentős sikereket, majd olyan muzsikusokkal dolgozhatott együtt, mint Jordi Savall, René Jacob vagy Fabio Biondi.  Rosszfiúk (Bad Guys)  címmel megjelentetett új szólólemezét a kritika lelkesen fogadta, a  The Guardian  kritikusa „az elmúlt évek legintelligensebb és legfigyelemreméltóbb szólóalbumai” közé sorolta.

Sabata mellett kiváló szólista partnereket hallhatunk Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Szigetvári Dávid és Jekl László személyében, továbbá hazánk egyik vezető énekkara, a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) működik közre, a 17-18. századi zenei ritkáságok felfedezésében élen járó Savaria Barokk Zenekart pedig alapítójuk, a kiváló régizenész, Németh Pál vezényli. A koncert a Savaria Barokk Zenekar és Németh Pál Händel túlnyomórészt ószövetségi tárgyú oratóriumait bemutató sorozatának része.