Nándor

Szabad egy táncra? – 150 éves a keringők gyöngyszeme

2017.02.15. 12:40

Programkereső

1867. február 15-én mutatták be a bécsi bálok nélkülözhetetlen elemét, ifjabb Johann Strauss azóta klasszikussá vált művét, a Kék Duna keringőt.

A zenemű megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és

Ausztria nem hivatalos himnuszává vált.
keringő tánc
Fotó: David Turnley / Getty Images Hungary

De miért kék?

A kérdés mind a mai napig megválaszolatlan. Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

Hallgassuk meg a művet André Rieu és a Johann Strauss Orchestra  előadásában:

Az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor a zeneszerző átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott arról szóló álmairól, hogy az ő vezetésével jön létre a német egység.

Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére. A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit.

Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok.
keringő tánc
Fotó: David Turnley / Getty Images Hungary

Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte meg a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt.

Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez.

Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük. Hogy miért, arra Thomas Aigner, a zenemű évfordulója alkalmából a bécsi városi könyvtárban megrendezett kiállítás kurátora szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan:

egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe.

A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – ezt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.