Lukács

Kodályhoz írt levelekből tervez kötetet összeállítani Tallián Tibor

2017.03.16. 10:56

Programkereső

A Széchenyi-díjjal frissen kitüntetett zenetörténész a Kodály-emlékévhez kapcsolódva egy kiállításon is gondolkodik a zeneszerző utolsó évtizedeiről.

Tallián Tibor a magyar zenetudományt egyedülálló módon gazdagító, kiváló zenetörténészi, kritikusi és oktatói pályája, különösen Bartók Béla életműve, a 20. századi zene, a magyar operatörténet kutatása terén kimagasló tudományos tevékenysége, valamint Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadásában végzett meghatározó munkája elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat március 15-én.

Tallián Tibor
Tallián Tibor
Fotó: OSZK

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Erkel-díjas professor emeritusa, az MTA Zenetudományi Intézete korábbi igazgatója, akit Akadémiai Díjjal is kitüntettek 2016-ban, több mint negyven évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni Bartók Béla életművével. Mint felidézte, az 1970-es évek elején még nagyon szűkös volt a magyar zenetudomány intézményi háttere. Az egyik létező műhely a Bartók-archívumból kinövő Zenetudományi Intézet volt, amely ekkor több kutatóhelyet is kapott, ő maga is így került a főleg Bartók-kutatással foglalkozó intézményhez, Somfai László igazgató mellé.

Az első jelentősebb munkája a Bartók Béla születésének centenáriumára 1981-ben megjelent Bartók-életrajz volt, amelyet 2016-ban bővített, átszerkesztett formában ismét kiadtak. Időközben a kötet egy német, angol és egy szlovák kiadást is megért – mondta el Tallián Tibor. Mint fogalmazott, a szlovák kiadásnak azért is örült különösen, mert egyfajta hídképző szerepet szánt a kötetnek a két kultúra között.

"Bartók nagyon szorosan kapcsolódott Pozsonyhoz, anyai családja onnan származott, és ő maga is ott végezte a gimnáziumot" – mutatott rá a zenetörténész. A Bartók-kutatás jelenlegi helyzetéről szólva hozzáfűzte: nagy örömmel figyeli, hogy elkezdődött Bartók Béla zeneműveinek kritikai kiadása. Legtöbb műve még életében megjelent, de ezek a kiadások nem voltak tökéletesek. A kritikai kiadás nem csupán a zenetudósok, de a muzsikusok és a közönség számára is sok újdonsággal szolgálhat.

Tallián Tibor kitért arra is, hogy már az 1970-es években rendszeresen írt operakritikákat és tanulmányokat, de nagyobb szabású munkába az 1980-as évek elején kezdett, amikor a tűzveszélyessé vált Operaházat bezárták és felújították. A Zeneműkiadó ekkor kötetben dolgozta fel az Operaház múltját, ennek meglehetősen nagy részét ő írta, áttekintve az intézmény és a műfaj történetét is. Már az új évezredben kezdett el foglalkozni Erkel Ferenccel és a Nemzeti Színház operajátszásának történetével, kezdeteivel.

"Időközben elindítottam az Erkel-operák kritikai kiadását is. Kevéssé ismert tény a nagyközönség előtt, hogy Erkel operái egyáltalán nem voltak hozzáférhetőek megbízható kiadásokban, még zongorakivonatokban sem. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni most már két évtizede az operapartitúrák kiadásával" – fűzte hozzá Tallián Tibor. A vállalkozás jelenleg a Dózsa György című ötfelvonásos történelmi opera kritikai kiadásánál tart, a zenetudós a sorozatot mindenképpen szeretné folytatni a jövőben is.

A terveiről szólva kiemelte, hogy a Kodály-emlékév alkalmából szeretnének egy kiállítást nyitni a zeneszerző utolsó évtizedeiről a Kodály Archívumban, emellett egy gyűjteményes kötetet is megjelentetne a Kodály Zoltánhoz írt levelekből.