Zsanett, Janka

Valóban hallgatnak háborúban a múzsák?

2017.04.12. 10:12

Programkereső

Múzsák csöndje – Múzsák hangja címmel négyrészes koncertsorozatot hallhat a közönség nagyszombaton és húsvét vasárnap a Vigadóban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül.

A BTF-en belüli két napos minifesztivál valamennyi darabja az első világháború idején keletkezett, a koncepciót pedig a Classicus Ensemble álmodta meg és váltja valóra. Zétényi Tamás csellóművész, a Classicus művészeti vezetője a címadás kapcsán a híres latin mondást kérdőjelezi meg: Inter arma silent Musae. (Háborúban a múzsák hallgatnak.) Ugyanis az első világháború, George F. Kennan amerikai történész és diplomata szerint is „e század nagy megtermékenyítő katasztrófája” volt. A zeneszerzők számára a katasztrófa éppen ellenkezőleg hatott, hiszen ahogyan Zétényi is rámutatott,

„ez a négy év az elmúlt kétszázötven év szinte legerősebb négy éve a kamarazenei termés szempontjából”.

Ahogyan a csellista elmondta nekünk, részben azért is írtak kamarazenét a komponisták ezidőtájt, mivel nagyjából mindenki a fronton harcolt, és így – például Párizsban – nem állt rendelkezésre egy zenekarnyi zenész, hogy új műveket adjanak elő. Így Debussy is ekkor komponálta legjobb kamaraműveit. Bartók is azért írt vonósnégyest, mivel az „könnyebben mozgatható”, vagy ahogyan Kocsis Zoltán fogalmazott a II. vonósnégyes kapcsán a Kelemen Kvartetthez intézett levelében: „mégiscsak kifizetődőbb volt vonósnégyest írni abban az időben, külföldre a legritkább esetben lehetett magyar dalestet vinni, a képzett énekesek is kevesen voltak”. Kiemelt szerepet kapnak a koncertsorozatban Kodály Zoltán kamarazenei művei. Kodály egyik legaktívabb zeneszerzői korszaka (1909–1920) – amikor szinte kizárólag kamarazenét komponált – részben erre az időszakra esett. Az utókor ennek az alkotói korszaknak a munkáit tartja Kodály legsikerültebb műveinek.

A négy koncert során a fiatal muzsikusgeneráció legjobbjai mutatják be ismertebb és ritkán hallható kamaraműveken keresztül az első világháború hatását a kor klasszikus zenéjére. Mindannyian elkötelezett kamarazenészek, akikből olyan kamarazenei műhelyek alakultak, mint a Rondo, illetve a Classicus Vonósnégyesek, valamint a Classicus Ensemble. Az előadók a hazai és a nemzetközi zenei élet egyaránt kiemelkedő szereplői mind a klasszikus, mind a kortárs repertoár tekintetében.

Tavaly szakmai körökben is nagy sikert aratott a Classicus Beethoven-fesztiválja, amely során elhangzott a bécsi klasszikus mester mind a kilenc szimfóniája korabeli kamarazenei átiratokban, így a mostani minifesztivál is izgalmas zenei utazásnak ígérkezik, amelyen a fiatal muzsikusok között megtalálhatjuk a Zeneakadémia tanárait, a legjobb magyar zenekarok koncertmestereit, szólamvezetőit, többszörös versenygyőzteseket, a nemzetközi színtér kiváló muzsikusait. Nem is árulunk tovább zsákbamacskát a fellépők tekintetében, hiszen olyan művészek szólaltatják meg majd az első világháborús darabokat, mint Vörös Szilvia, Kállai Ernő, Zétényi Tamás, Fejérvári Zoltán, Rácz József, Baksai Réka, Tornyai Péter, Zalai Antal, Balog József, Dóczi Áron, Pintér Dávid, Ujházi Gyöngyi, Bársony Péter, Bíró Zsófia, Rumy Balázs, Razvaljajeva Anasztázia, Fülei Balázs. És hogy magukról a darabokról, valamint azok kontextusáról is megtudjunk egyet s mást, Tóth Endre zenetörténész kalauzolja majd a közönséget műsorvezetőként.