Hella

"A Bartók-kisfilm házon belül is tetszést aratott"

Beszélgetés Szabó Stein Imrével

2017.05.19. 08:34

Programkereső

Huszonhat országból százhat hegedűművész jelentkezett a szeptemberben első alkalommal megrendezésre kerülő Bartók Világverseny és Fesztiválra, melynek reklámfilmje elhozta az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál Silver Hugo-díját. A film írójával és producerével, illetve a verseny fejlesztését vezető Szabó Stein Imrével beszélgettünk, aki nemrég köszönt le a Zeneakadémia kommunikációs igazgatói posztjáról. A FIGARO INTERJÚJA

Figaro: A Bartók Világverseny a jelek szerint valósággal berobbant a nemzetközi zenei köztudatba. Számítottatok ekkora sikerre?

Szabó Stein Imre: Könnyű volna most optimistának lenni, de a reális választ az időközben átélt szorongásainkon keresztül adhatom meg. Több mint egy éve vágtunk bele a Bartók Világverseny és Fesztivál imázsának felépítésébe, majd a nemzetközi kampányba, s a munka során volt alkalmunk végigelemezni a kockázatokat is. Új verseny szervezése egy roppant erős nemzetközi mezőnyben már önmagában kockázatos. 2017 őszén számos komoly hírű és nagy múltú nemzetközi verseny zajlik majd, amelyek között természetesen az élmezőnybe tartozás volt a cél. A legszembetűnőbb nehézséget ebben az anyagi lehetőségeink jelentik, hiszen az említett versenyekhez képest jóval szerényebb büdzséből kell gazdálkodnunk. Az ötvenes évek óta létező Csajkovszkij-verseny például 500 ezer dollár, míg a Bartók Világverseny csupán 44 ezer euró összdíjazású. Emellett a Zeneakadémia állami intézmény, az ötletek megvalósításához szükséges beszerzésekhez hivatalos szervek adnak engedélyt, ezek pedig sokszor meglehetősen időigényes folyamatok: számos változó tényezőnek vagyunk tehát kitéve. Mindemellett egy szakmailag rendkívül magas elvárású versenyt keltettünk életre. Bartók művei – valljuk be – nem feltétlenül képezik hegedűs alaprepertoár részét, ráadásul igen mély szellemi-lelki tartalommal bírnak.

F: Milyen eszközökkel értétek el, hogy a kockázati tényezők ellenére ilyen sikerrel záruljon a kampány?

SzSI: Mivel a verseny szerkezete klasszikusnak tekinthető, az imázs, a vizuális világ eredeti megközelítésmódjával kellett operálnunk ahhoz, hogy nemzetközi szinten felkeltsük a figyelmet és az érdeklődést. A rivális versenyeket végigtekintve láthattuk, hogy bár igényesen teremtették meg a világukat, a névadóval mégis igen kevés kapcsolatuk van. Mi ezzel szemben sokkal mélyebbre nyúltunk:

közvetlenül Bartók személyiségén és zenéjén keresztül szerettük volna megteremteni a verseny univerzumát.

Bartók szerény, visszahúzódó ember volt, az archív fotókról és felvételekről ismert parázsló tekintete azonban az ember velejéig hatol – innen jött az ötletem, hogy a plakáton csak elbújva lássuk őt egy furcsa rácsszerkezet mögött, tekintete azonban folyamatosan jelen legyen és figyeljen. A logó a műveire sokszor jellemző hídszerkezetre utal, ahogyan a reklámfilm Lánchídon játszódó záróképe is. A nemzetközi sztenderdekhez képest tehát eredetibb, merészebb módon közelítettünk, de rendkívül nagy tisztelettel Bartók iránt. Az igazi tisztelet ugyanis sosem az unalmon és félelmen keresztül találja meg a nyelvezetét, hanem éppen hatalmas erő egy újrateremtési folyamatban.

Persze hiába van remek anyagunk, ha nem ér el senkihez: ki kellett találnunk egy olyan nemzetközi kommunikációs modellt, ami a szűk anyagi lehetőségek ellenére a világ összes országában elérhetővé teszi azt. A nagy nemzetközi szaklapok online felületein megjelenő kreatív hirdetések már alapot nyújthatnak a sikerre; ezt tapasztalhattuk a Nemzetközi Marton Éva Énekverseny kampányai során is, melyek fejlesztését szintén én vezettem. Kemény piackutatási tárgyalásokat folytattunk, s végül folyamatosan Bartókra, illetve a Zeneakadémiára hivatkozva rendkívül kedvezményes díjakkal tudtunk bekerülni olyan lapokba és internetes felületükre, mint a Deutsche Grammophon, The Strand Magazine, The New York Times, Le Monde, Euronews vagy a Der Spiegel. Mivel a rendelkezésünkre álló pénz még a közbeszerzési értékhatárt sem érte el, a teljes munkát magunk végeztük, ügynökség nélkül.

A Zeneakadémia új imázsfilmjét Bartók köré álmodtam, kézenfekvő volt, hogy ezt összekapcsoljuk a világversennyel.

Döntő tényezője volt a kampánynak, hogy ez a film bír-e olyan erővel, amely a médiát és a fiatal művészeket egyaránt meggyőzi.

F: A Zeneakadémia első imázsfilmjéhez hasonlóan Géczy Dávid rendezővel készítetted el a világverseny filmetűdjét, ami hatalmas elismerést kapott a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

SzSI: Ez Amerika legpatinásabb filmfesztiválja, melynek tizenhárom éve létező tévés reklámfilmszekciójába, ebbe a nagy gyűjtőkategóriába tudtunk benevezni a Bartók-kisfilmmel. Elképesztő siker, hogy mi hozhattuk el a Silver Hugo-díjat.

Egy film létrehozása nálam sokkal inkább spontán alkotói folyamat, mint tudatos tervezés:

a bennem felvillanó erős képek láncolatából alakul ki a történet.

Mindenképp szerettem volna, ha megjelenik egy archív felvétel a filmben, amin Bartók a saját zenéjét játssza – ez lett a nyitókép: egy fiatal hegedűs hajnalban a Zeneakadémia előtt az Allegro barbaro-felvételt nézi, Bartókot issza magába, majd nekiindul a városnak. A '30-as évek és a jelenkor „kromatikusan” jelenik meg, és bekerül egy erősen metaforikus közegbe, ahol folyamatosan Bartók zenéje, illetve ő maga dominál. Mivel az alapkoncepció nagyon erős és puritán, néhány ponton szándékosan kiugrottunk a művészi giccs irányába: például a hegedű alakú felhővel, vagy a történet Lánchídon való kulminálásával.

Számomra a közvetlen környezetünk véleménye legalább olyan fontos, mint a szakmai visszajelzés.

Két éve a Zeneakadémia reklámfilmje a nemzetközi díjak ellenére vihart kavart itt házon belül, a Bartók-kisfilm azonban egyértelműen tetszést aratott.

F: Március végén leköszöntél igazgatói posztodról. Mi vezetett erre a döntésre? Hogyan értékeled a Zeneakadémián töltött éveidet?

SzSI: Bonyolult intézménnyé vált a Zeneakadémia 2013 októberében, hiszen egy egyetem és egy nagyszabású koncertközpont működik itt egyszerre. A feladat tehát eleve kettős volt, s erre rakódott az általunk fejlesztett versenyek súlya. Négy év alatt rendkívül erős nemzetközi kommunikációs jelenlétet építettünk föl, úgy érzem, ez az alkotói fázis lezárult. Azt kellett végiggondolnom, hogy folytatni tudom-e ezt a munkát változatlan minőségben és alkotókedvvel. Hosszas töprengés után végül úgy éreztem tisztességesnek, hogy leadjam a kommunikációs igazgatói pozíció hivatali nyűgét. Induláskori lendületemet és szerzői erőmet a nemzetközi versenyek fejlesztésében azonban továbbra is kamatoztathatja a Zeneakadémia. A rektor asszony és a kancellár úr kinyilvánította együttműködési szándékát, amennyiben sikerül megtalálni ennek működési formáját. Büszke vagyok az elmúlt négy évre: sokat kaptam és sokat adtam, természetes, hogy továbbra is fontos számomra a Zeneakadémia.

Az írása a Figaro májusi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja.