Nándor

Mozart hallgatása semmit sem segít a babáknak

2017.05.26. 16:05

Programkereső

Népszerű elképzelés, hogy Mozart zenéje növeli a kisbabák intelligenciaszintjét. Az elmélethez egy majdnem 25 éves kutatás nyújt alapot, és a lemezkiadók terjesztették el. De mi igaz belőle?

Ez a vak imádatot és divatot kiváltó elképzelés 1993-ban, Frances Rauscher, Gordon Shaw és Katherine Ky tanulmányának megjelenésével ütötte fel a fejét. A kutatók egy csoport egyetemistát vizsgáltak meg, akikkel Mozart D-dúr kétzongorás szonátáját (K. 448) hallgattatták meg, majd arra kérték őket, hogy idővel és térrel kapcsolatos teszteket végezzenek el. (Ez az angolban spatial–temporal reasoning névvel illetett tudományág, mely a mesterséges intelligencia létrehozásában használatos. Célja többek között a robotok irányítása az időbeli és a térbeli mozgások összehangolásával.)

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az agy idegsejtjeinek zenével való stimulása okoz-e javulást az adott agyterület működésében.

Meglepetésre azok, akik zenét hallgattak a teszt előtt, jobban teljesítettek.

A kutatás mégsem kimerítő, de számos újabb kísérletet indított el. Kiderült, hogy a K.448-as szonáta csökkentette az epilepszia tüneteit az abban szenvedőknél, később fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) bizonyította, hogy a zene segít az agyi aktivitásban.

Az 1993-as kutatás nyomán sokakban kialakult az az elképzelés, hogy a kísérletben kimutatott rövid távú hatás a csecsemőknél, kisbabáknál hosszú távú intelligenciaszint-emelkedéshez vezet. Sőt, egyenesen az terjedt el, hogy ez a klasszikus zene – Mozart, Vivaldi – hatása.

A lemezkiadók üzletileg profitáltak a „Mozart babáknak”-féle divatból,

hiszen középkategóriás zenekarok középszerű minőségben elkészített lemezei hamar elkeltek kisbabákkal a borítón.

A nyertes marketingstratégia helyett érdemesebb kicsit a dolgok mögé látni. Számos kutatás ugyanis megerősítette, hogy Mozart hallgatása alapvetően nem sokat segít a babán, az igazi fejlődésben a közös zenei tevékenységek segítenek. Riia Milovanov és Mari Tervaniemi egy 2011-es kutatásban megállapították, hogy a korai zenei tevékenységek később könnyebbé teszi mind az anyanyelv, mind az idegen nyelvek elsajátítását és a kiegyensúlyozottabb munkatempót. (via)