Móric

"Bartók a híd" - hamarosan indul a Bartók Világverseny és Fesztivál

beszélgetés Vigh Andreával

2017.09.07. 13:56

Programkereső

A Zeneakadémia Bartók-versenye több mint zenei verseny: tudományos esemény és a széles közönséget megszólító fesztivál is egyben. A világhírű zeneszerző születésének 135. évfordulójára rendezett nagyszabású eseményről Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora árult el részleteket.

- Honnan származik az ötlet, hogy egy új Bartók-versenyt alapítson a Zeneakadémia?

Vigh Andrea
Vigh Andrea
Fotó: Felvégi Andrea / Zeneakadémia

- Számos kisebb-nagyobb zenei verseny létezik a világon – és Magyarországon is –, amely Bartók Béla nevét viseli, vagyis a mi esetünkben semmi esetre sem Bartók neve jelenti az újdonságot. 

Ami ezt a versenyt kiemeli a zenei versenyek mezőnyéből, az sajátos felépítésének, nemzetközi hatósugarának, és a Zeneakadémia bartóki kötődésének köszönhető.

 A tavalyi Bartók-év során merült fel a gondolat, hogy a Zeneakadémiára és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumára támaszkodva hozzunk létre egy olyan nemzetközi zenei versenyt és fesztivált, amely a fiatal muzsikusok számára éppúgy fontos hagyományt teremthet, mint a nagyközönségnek, s ha szabad nagy szavakat használni: az egész országnak. Hiszen nincsen Bartóknál jelentősebb kulturális kincsünk. Bárhol elhangzik Bartók neve zenész körökben, ismerik, műveinek egy része a 20. századi repertoár leggyakrabban játszott számai közé tartozik a világ valamennyi hangversenytermében, ugyanakkor Magyarország, Budapest, a Zeneakadémia jelentik a gyökereit. És egészen másként, mint például a Zeneakadémiát megalapító Lisztnek. Mert bár Liszt magyarnak vallotta magát, valójában világpolgár volt, aki élete utolsó szakaszában három helyszínen élt, Rómában, Weimarban és Budapesten, korábban Párizs számított az otthonának, így joggal érzik ma a magukénak különböző nemzetek (a németek és a franciák éppúgy, mint mi, magyarok). Bartók Magyarországot csak fizikailag hagyta el, lélekben soha.

És az a csodálatos Bartókban, hogy bár a gyökerei mélyen magyarok, művészete mégis az egész világra hat.

Bartók a híd, amely összeköti Magyarországot a nagyvilággal. Ennek szeretne formát adni a Bartók Világverseny és Fesztivál.

- A verseny felépítése miben különbözik más versenyekétől?

- A mi esetünkben nem egy évről évre megrendezett, egyszerű hangszeres versenyről van szó, amelyet mindig ugyanabban a kategóriában hirdetnek meg. Mi hatéves periódusban gondolkodunk, a versenyprogram mindig Bartókot állítja a középpontba. Elsőként hegedűsöknek hirdettük meg, majd a zongoristák következnek, végül a kamarazenei formációk, hogy aztán újra a hegedűsökre kerüljön a sor, és így tovább. A közbülső években a tervek szerint zeneszerzőversenyt írunk ki, mégpedig úgy, hogy a győztes darabok az azt követő hangszeres verseny kiírásában is szerepeljenek.

Nézze meg a fesztivál díjnyertes imázsfilmjét!

A versenyhez minden alkalommal kísérőprogramok gazdag kínálata társul, és nemzetközi zenetudományi szimpóziumot is szervezünk Bartókhoz kapcsolódóan. Bár a Zeneakadémia a szervező és a lebonyolító, partnerünk a Zenetudományi Intézet és a Bartók Emlékház, 2019-től pedig a Művészetek Palotája és a Nemzeti Filharmonikusok is betársulnak. Erről még Kocsis Zoltánnal is tárgyaltunk, aki minden szempontból támogatta a verseny koncepcióját. 2019-ben már az eredeti tervnek megfelelően kora tavaszra, március végére fog kerülni a verseny időpontja, Bartók születésnapjához közel. Az első alkalommal az idő rövidsége miatt toltuk el fél évvel a versenyt, hogy a meghirdetés és a lebonyolítás között megfelelő ideje legyen a fiataloknak a felkészülésre. A verseny fesztiváljellege azt a célt kívánja szolgálni, hogy Bartók ne puszta ikon legyen, hanem velünk éljen, közelebb hozzuk őt a közönséghez, megismerjük az egyedülálló zeneszerzőt, tanárt, zongoraművészt és népzenekutatót, a rendkívüli morális tartással rendelkező embert.

- Az elsőként hegedűsök számára meghirdetett verseny programja mennyiben tér el más hegedűversenyekétől?

- Nemzetközi hegedűversenyek programjában Bartók nem játszik ennyire központi szerepet. Fontosnak tartottuk, hogy a fiatal muzsikusok minél mélyebben megismerkedjenek Bartók életművével, mert bár néhány műve nagyon népszerű, bizonyos darabjai – különböző okokból, például rendkívüli technikai nehézségeik miatt – nem szerepelnek a muzsikusok repertoárján. A verseny most lehetőséget kínál arra, hogy a fiatal hegedűsök a nagynevű nemzetközi zsűri előtt különleges Bartók-művekkel mutatkozzanak be.

- Mennyire fontos egy fiatal zenész számára a versenygyőzelem?

- Sok versenygyőztest ismerünk, akiből végül nem lett világsztár, és megfordítva: sok olyan világsztár van – és lesz –, akit nem valamilyen versenygyőzelem indít el a pályán. Vagyis

önmagában az, hogy valaki elnyer egy fődíjat, még nem biztosíték arra, hogy beindul a karrierje.

Azt is tudjuk, hogy a versenyszituáció rengeteg feszültséggel jár, de bármennyi „vér és könny” hullik egy ilyen megmérettetésen, a fiatalok – én legalábbis úgy látom – szeretik kipróbálni magukat, fontosnak tartják, hogy megfeleljenek a saját elvárásaiknak, a tanáraiknak, a zsűrinek. Nagy öröm számunkra, hogy igazán jelentős zsűri állt össze: a magyar kollégák, és a külföldi művészek egyaránt a világ élvonalát képviselik, s fontosnak tartom, hogy különböző iskolákból, illetve különböző földrészekről érkeznek, ami jelzi, hogy Bartók valóban univerzális alkotó. Művészetének gyökerei Kelet-Európában találhatók, de zenei nyelvét a világ minden táján megértik. Önmagában üzenetértékű, hogy

Bartók nevét hallva a felkért zsűritagok azonnal igent mondtak.

De Bartók neve és a Zeneakadémia, mint helyszín a magyar versenyzők számára is különösen fontos. Az előválogatáson nyolc jelenlegi vagy volt diákunk jutott át, és úgy gondolom, hogy számukra egy efféle megmérettetés kissé ahhoz hasonlít, mint egy sportcsapatnak egy hazai pályán zajló meccs. Rendkívül inspiráló a közeg, az a tény, hogy ezek között a falak között tanított Bartók, ugyanazon a lépcsőn ment fel a termébe tanítani, amelyen nap, mint nap a növendékek is járnak, hogy ezen a pódiumon, a Nagyteremben adta utolsó magyarországi koncertjét, hogy bármelyik sarokba húzódunk is az épületben, ott van Bartók szellemisége, ott van a bartóki zene lelke.

Forrás: Zeneakadémia