Vendel

Bécsi Filharmonikusok: a világ legjobb zenekara?

2017.10.01. 16:24

Programkereső

Kevés szimfonikus együttes őrizte meg úgy egyedülálló, összetéveszthetetlen hangzását, mint a Bécsi Filharmonikusok, akik október 3-án a Müpában játszanak. Megnézzük, mi a titkuk!

A csökönyösségük az, ami miatt ennyire különböznek hangzásukban minden más együttestől a világon

- mondta egykor Zubin Mehta, aki október 3-án este a Müpa nagytermében vezényli a Bécsi Filharmonikusokat. "Az oboák, a klarinétok, a kürtök, a trombiták, a timpani mind ugyanolyan típusú hangszerek a mai zenészek kezében, mint amilyeneken az elődeik játszottak."

Ha csukott szemmel kellene különbséget tenni a világ nagy zenekarai között, egyre nehezebben menne. Sok zenész panaszkodik arra, hogy az együttesek egyéni hangja megszűnik, elhalványul, és ezek helyébe valami egyenhangzás lép. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az 1842-ben alapított bécsi zenekar ebben kivétel.

A "bécsi hangzást" sokan tanulmányozták már a zenekritika, az akusztika, a hangszerkészítés és a zenetörténet szempontjai alapján. Ha le kellene írnunk, milyen ez a hangzás, talán a pazar, a gazdag, forró és bársonyos mellékneveket használhatnánk. A New York Timesnak az együttes zenészei elmondták, hogy a hagyománytisztelet és a különleges hangszerek szeretete hogyan alakította a hangzásukat.

A kürt

A világ legtöbb kürtjátékosa szerint a bécsi kürtökkel lehetetlen normálisan játszani, mert állandóan megbicsaklanak és recsegnek. A széleskörben használt kettőskürt helyett, amely a F és a B-hangolást egyesíti magában, a bécsiek csak az F-hangolásút használják. Wolgang Vladar elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben az együttes modernebb hangszerekre cserélte a régiket, de a hangolás megmaradt. Még akkor is, ha nehezebb játszani a bécsi kürtökön, jobban szeretik ezeket, mivel

a hangszerek ereje nem nyomja el a zenekart

úgy, mint a kettőskürtöké. "Kedvezőbben elegyedik a zenekarral, különösen ami a fafúvósokat illeti."

Az oboa

A bécsi együttes az oboák révén is kiemelkedő. Az alábbi videóban Clemens Horak, a zenekar oboistája egy New York-i kollégájával, Stuart Brecziskivel hasonlították össze a hangszerüket. Mindketten egyetértettek abban, hogy nehéz lenne oboát cserélniük, és jól játszaniuk a másikén. "Bécs olyan, mint valamiféle sziget, ahol az oboa is máshogy fejlődött" - mondta Horak. A bécsi oboa és nádból készült fúvókája rövidebb, szélesebb belső furattal rendelkezik, és más ujjrendet követel. A legfőbb különbség hangzás szempontjából az oboista szerint az, hogy a bécsi oboa kevesebb vibratóval szól.

A bécsi keringő

Zubin Mehta azt mondja, "valószínűleg" felismerné az együttes hangzását csukott szemmel, de ha bécsi keringőt játszanak, akkor egészen biztosan ráhibázna. "Ha bármilyen keringőt hallok a rádióban, rögtön meg tudom állapítani, hogy osztrák zenekar játszik-e, és hogy az a Bécsi Filharmonikusok. Nem egyszerűen a hangzás miatt. A nyugodt ritmus, az összhangban szóló lazaság az oka. És ez nem negatívum! Ez olyan dolog, amit semelyik más együttes nem tud megcsinálni."

Rainer Honeck, az együttes egykori koncertmestere megmutatta, hogy

a bécsi keringő titka

az, hogy második ütés siet, a harmadik ütés előtt pedig nagyon pici hezitálás hallható. De nem ilyen egyszerű a történet. "Minden darab különböző. Hagyományból fakad, hogy kell játszani, érzésből."

Őket nem lehet vezényelni

A Bécsi Filharmonikusok független, saját magukat irányító zenészek csapata, akik a Bécsi Állami Operaház zenekarában is játszanak, és nincs zeneigazgatójuk és állandó karmesterük. Ez azt jelenti, hogy a zenészek döntik el, ki vezényli őket, és nincs egyetlen karmester sem, aki túlságosan befolyásolná a hangzásukat. Claudio Abbado egyszer így fogalmazott:

Nem vezénylem őket; együtt hozunk létre zenét.

Az operaházi játék Clemens Hellsberg hegedűs szerint azért fontos, mert a zenészek folyamatosan találkoznak a legfőbb természetes hangszerrel, az emberi hanggal. "Ez arra késztet, hogy valamiféleképpen lélegezz együtt az énekessel. És hogy artikulálj, frazeálj úgy, mint az emberi hang."

A hagyománytiszteletnek persze vannak hátulütői. 1997-ig a zenekarba nem vettek fel állandó játékosként nőket, és még mindig rendkívül alacsony a nők aránya az együttesben. A filharmonikusoknak szembe kellett nézniük a náci évekkel is. Több mint százhetvenöt éves történelmükre büszkék, ők "alkották meg" Brahms II. és III., illetve Mahler IX. szimfóniáját. Otto Nicolai 1842-ben alapította a zenekart, de hiba lenne semmit sem változni. "Sokat beszélünk arról, hogy tartsuk meg ezt a hangzást. Tisztának kell maradnia" - mondta Hellsberg. - "De változnunk is kell. Ha ugyanúgy hangoznánk, mint Otto Nicolai idejében, az együttes már nem létezne."

(Az írás a New York Times riportja alapján készült.)