Előd

Hogyan lett az olasz a zene nyelve?

2017.10.08. 12:16 Módosítva: 2017-10-08 12:31:04

Programkereső

A lassú zenét adagio, a gyorsat allegro játsszák, és ha ügyes az énekes, azt kiáltjuk, hogy bravo. De hogyan lett az olasz a zenei terminológia alapnyelve?

A zenét sokszor mondjuk egy univerzális, mindenki által érthető nyelvnek, de az olaszt könnyen nevezhetjük a zene nyelvének. Még Bach, Beethoven és Brahms is, akiket a német zene három nagy oszlopának tartunk, olasz utasításokkal látták el a kottáikat, Mozart ezen a nyelven írta a legtöbb operáját, és sokan töltöttek el itt hosszabb időt, hogy magukba szívják Itália kultúráját.

Itália a reneszánsz idején világlott a legfényesebben, ekkor úgy tűnt, hogy

a hatalmas koponyák, a zsenik vagy ide születnek, vagy el kell jönniük ide.

Ezek a zeneszerzők és előadók a félszigeten aztán egy tökéletesen kialakult és működő zenei kultúrára bukkantak: a nyelv fejlett volt a zene körülírására, a notáció pedig a művek lejegyzésére.

Hallgassa meg Josquin des Prez Adieu mes Amours című művét, amely Petrucci első gyűjteményében szerepelt.

A legelső nyomtatott kottakiadványt tévesen tulajdonítjuk a velencei Ottaviano Petruccinak, az ugyanis Ulrich Han műhelyéből került ki 1476-ban (Missale Romanum). Mégis, Petrucci 1501-ben készült Harmonice Musices Odhecaton című chansongyűjteménye volt az első, amely széles körben elterjedt, elsősorban a minőségének köszönhetően. Petrucci nagy mennyiségben nyomtatott kottákat, 1520-ig összesen 61 kiadványt. Érdekes módon korántsem csak olasz műveket, hanem franko-flamand zeneszerzők kottáit is, viszont a tempójelzések és minden más előadói utasítás olaszul szerepelt rajtuk.

De nem csak a kottanyomtatásban járt élen Itália, hanem az új zenei műfajok és formák kialakításábanis. Itt alakult ki a kantáta, a concerto, a partita és a rondó, illetve az opera műfaja. A legjobb hangszereket is olaszok – a Stradivari, a Guarneri, az Amati család – gyártották. A párizsi Conservatoire megalapítása előtt a nápolyi zeneakadémia volt a nyugati zeneszerzők legfontosabb iskolája.

Később, a romantika idején, a nemzeti iskolák kialakulásával egyes nemzetek a saját nyelvükön fűzték hozzá az utasításokat a zenéhez: Mahler, Richard Strauss, Debussy és Ravel gyakran németül, illetve franciául. Mégis elkerülhetetlen, hogy egy komolyzenész jelentés olasz szókincset szedjen magára csak azáltal, hogy a használatos előadói utasításokat megtanulja.

A magyar zenei szaknyelv kialakulásáról szóló hosszabb cikkünket itt olvashatja el.