Olivér

A KULT50 bemutatja: Kurtág György

2017.11.06. 15:03

Programkereső

A Kurtág házaspár jelenleg a Budapest Music Centerben él, unokájuk, Judit évek óta készíti róluk portréfilmjét. Kurtág György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap (3)

Az itthon többek közt két Kossuth-díjjal, de a határokon túl is számos alkalommal, köztük a zenei Nobelnek számító Siemens-díjjal kitüntetett Kurtág György 1981-es A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével tört be a nemzetközi zenei szcénára, és ismerték meg kompromisszumok nélküli, sémákat kerülően modern, tömören fogalmazó, ugyanakkor közvetlen és személyes, humort sem nélkülöző zenei nyelvét.

A tanárként a Zeneakadémián, itthoni és nemzetközi mesterkurzusokon, szemináriumokon közel három évtizedig tevékenykedő pedagógus-zeneszerző hatása messze túlmegy közvetlen tanítványain, mert „Kurtág egy szuperideált keres, amely valójában megvalósíthatatlan. Ennek a tökéletességnek a megközelítésével minden muzsikusnak meg kell próbálkoznia, még ha tudja is, hogy a cél örökre elérhetetlen marad a számára.” (lfze.hu) Hogy ez a szuperideál a tanáraiból adódik-e össze, akik között a Bartók-tanítvány temesvári zongorapedagógustól, Kardos Magdától kezdve olyan zeneakadémiai professzorokig terjed a skála, mint Ádám Jenő, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Weiner Leó vagy Szabolcsi Bence, esetleg párizsi kapcsolatai, Marianne Stein, Darius Milhaud és Olivier Messiaen hatottak rá akkora mértékben, ne adj' isten, zeneakadémiai diáktársa, Ligeti György járult hozzá ehhez a képhez, nem tudni, mindenesetre a minőségből élete egyetlen területén sem enged.

Munkamódszerébe a Heti Válasznak adott interjúban így avatott be:

Úgy kell elképzelni az életünket, hogy ülünk egymás mellett egy-egy karosszékben a pianínó előtt, és komponálok.

Ha valami a fejemben elkészül, eljátszom magamnak, majd neki is, és ő megmondja, hogy jó, vagy nem jó. Ő az első szűrő, akin át kell mennie minden zenémnek. Bárki másnak csak azután mutatom meg, ha az ő tetszését már elnyerte. Márta (Kurtág György felesége – a szerk.) jobban érti a komponálást, mint én.”

A komponista műhelyének ajtaja 2009-ben nyílt ki Varga Bálint András évtizedeken átívelő interjúkötetének jóvoltából, és körülbelül egy éve tárult szélesebbre. Ekkor, a 90. születésnapjára a Magyar Rádió archívumából származóan jelent meg a Játékok című zongoraciklus részlete és a Szvit négy kézre Kurtág György és Márta előadásában, amit kiegészített egy különleges, CD-melléklettel ellátott kéziratos hasonmás kiadvány is Kocsis Zoli hangjegyfüzete címmel. A Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia tagságával, valamint az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagságával elismert komponista a Játékok néhány darabját Kocsis Zoltán, műveinek későbbi egyik legautentikusabb előadója számára kezdte másolni. A muzsikusok és a muzikológusok számára ez a füzet láthatóvá teszi azt, amit Kurtág maga a következőképp foglalt össze:

„Az előadóknak tudniuk, érezniük kell, hogy minden leírt hang mögött egy kozmosz van, minden hangot megszenvedett a zeneszerző, és meg kell szenvednie annak is, aki megszólaltatja.”(Muzsika, 2009)

Sokáig keresgélt alapanyagot, James Joyce-on keresztül jutott el Samuel Beckettig, akinek A játszma vége című antidrámájához írja megannyi szóló- és kamaramű után első operáját, amely megítélése szerint hűséges Monteverdi és Muszorgszkij szelleméhez.

A Kurtág házaspár jelenleg a Budapest Music Centerben él, unokájuk, Judit évek óta készíti róluk portréfilmjét, amelyből a 2016-os egyhetes budapesti születésnapi fesztivál keretében részletet is vetítettek.

„Kíváncsi és kutató szenvedéllyel nyúl a hangokhoz. De igazán az egyes hang az, amit kutat. Gondoljunk el valakit, aki meg akar ismerni minden országot: reménytelen vállalkozás. De képzeljünk el valakit, akinek az ország túl nagy és személytelen valóság: minden emberrel egyenként akar kezet fogni. Kurtág így akar minden hangot élményszerűen felfedezni, birtokba venni” – idézi Dobszay Lászlót az lfze.hu

Van, aki szerint ez az elkötelezett szabadság maga a klasszikus zenei rock and roll.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!