A fórumban olvasható vélemények semmilyen formában nem tükrözik a Fidelio.hu álláspontját. A fórum utólagosan moderált, az öncélú trágárságokat tartalmazó, továbbá a fórum szándékos rombolását célzó hozzászólások módosításának vagy törlésének jogát fenntartjuk. A fórum részletes moderációs szabályait a Fidelio.hu regisztrált felhasználói elfogadják.
Tudom, hogy benne van, sőt ledöbbentem volna, ha nincs.........:))
Egy csak egy kis "felcsigázó" a koncerthez......:))
Charpi, mire jó a takarítás...:)))
Pérez benne van a projektben, Cleo emlékeim szerint el is készült vele. Talán tudok időt szánni rá a hétvégén, hogy fel is tegyek jó néhány életrajzot. Érdekes, hogy Portugáliát nem szokás zenei gócként emlegetni, pedig előkeveredett onnan néhány derék szerző.
Azt hittem, hogy megszűnt ez a topic......
A szekrény mögött találtam egy régi cédulát:
Davide Pérez:
1752-ben Lisszabonba hívta a király. Az itt bemutatott itteni első operája (Demofoonte) olyan nagy sikert aratt hogy a közönség tombolva követelte a teljes ismétlést, amely végül egész éjszaka folyt. Nem is csoda, hiszen ebben markánsan szakít a nápolyi hagyományokkal, a zene szentimentálisabb lesz, jórészt a szöveg kerül az előtérbe, a zenei szerkezet is nagyrészt átalakul. A későbbi elemzések Gluck reformtörekvéseivel teszik párhuzamba, bár az 10 évvel későbbi( ha jól rémlik, az Orfeo 1762-es, most nem volt időm utána nézni.) A legkiemelkedőbb operájának a Soliman-t tartják
Édes Mindegy, lehet, hogy neked édesmindegy, de ez nem A barokkról - kötetlenül téma. :)Egy Steck-tracket:) amúgy máris meghallgattam - valóban kiváló.
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN !
Csúcs ez a hegedűs, izgalmasan érdekes, érdekesen izgalmas....:))
A művet is kedvelem, abszolút nem a sablonos fajtából való.....na melyik operából ismerős....
Ezen a címen van néhány felvétel Anton Steck-kel, és érdemes a RachelPortman által feltett zenéket meghallgatni, mert sok érdekesség van köztük!
miket tudsz... :O
Ez a hivatalos megnyitás. Előtte viszont állítólag volt egy zártkörű, ahol Mária Terézia tiszteletére előadták Maria Teresa Agnesi egy kantátáját. (tehát ez volt a "nulladik") Mint tudni, az uralkodónő volt a színház építésének fővédnöke, a tervek jóváhagyója. Agnesinek az uralkodónő volt a védnöke. A hölgy portréját, aki járt a Scala kis múzeumában, láthatja kifüggesztve. Műveit nem tudtam elérni, két kottája hozzáférhető.
Én is így tudtam...
Úgy tudtam Salieri L'Europa riconosciuta-jával nyitott a Scala.
Rendszeresen műsorra is kerül ezért.
Altnickol, Doles, Krebs mintha lenne, szombaton dolgozom későig, talán vas. vagy hétvégén megnézem
1515: "A" betűs szerzőnk..?
Én nem találom.....
Kedves Tomás!
Tevékenységének kezdete még a késő-barokk, a művei is tükrözik ezt.
Annyit elárulok, hogy NŐ
Arany Cleo, a H betűsök?
Hogyne lenne benne
A válasz nem inkább a "klasszicizmusról - kötetlenülbe" illenék? ;)
Hogy megmozgassuk agysejtjeinket:
keresem a La Scala-ban bemutatott első darab hangfelvételét....
A szerző szerintem nincs benne a projektben, ja: ki a szerző?
CD passz, recsegő LP talán....
Mintha a Fulda-lemezt már láttam volna valahol... de most nem találom sehol.
performed by Alsfelder Vokalensemble, Wolfgang Helbich (conductor) composed by Georg Gottfried Wagner, Johann Christoph Altnickol, Johann Christoph Bach, Johann Ernst Bach, Johann Sebastian Bach
performed by Harry Geraerts (tenor), Johanna Koslowsky (soprano), Kai Wessel (alto), Philip Langshaw (bass), Steintor Barock Bremen, Alsfelder Vokalensemble (choir, chorus), Wolfgang Helbich (conductor) composed by Georg Philipp Telemann, Johann Christoph Altnickol, Johann Ernst Bach, Johann Sebastian Bach
És:
Bachs Schüler
Altnickol:
Motet: Befiehl du deine Wege
Bach, C P E:
Bitten, Mottete a 4 (Mit Affekt)
Doles:
Wer bin ich, Herr?
Homilius:
Die Elenden sollen essen
Kirnberger:
An den Flüssen Babylons
Krebs, J L:
Erforsche mich, Gott, und erfahre mein Herz
továbbá:
Geistliche Cantaten
Frohlocket und jauchzet
Der Gerechte, ob er gleich zu zeitlich stirbt
Benda, G:
Du wagst es
Lemezborítók átmásolhatatlanul:
http://www.prestoclassical.co.uk/c/Altnickol/all/1