Íme, a klasszikus vuvuzela

A Berlini Konzerthausorchester három rezese kezében a műanyag vuvuzela is csodákra képes!

A berilinek szólóharsonása, Helge von Niswandt és két trombitás kollégája, Stefan Stadtfeld és Uwe Saegebarth nem kisebb zenekari állásokat gyakoroltak ki a német trikolor színeiben pompázó plasztikhangszeren, mint Brahms IV. szimfóniájának első tételében megszólaló harsonakorál, és Ravel Bolerójának szólója.

Profi rezesek számára nem akadály, hogy a stadionok artikulálatlan hangzavarához kitalált hangszeren tiszta hangokat intonáljanak - a változatos dinamika és artikuláció szinte már ráadás. Az ötletgazda harsonás a vuvuzelát a natúrkürtön és -trombitán való játékhoz hasonlítja: „e különleges hangszerrel való kísérletezés a historikus hanszereken való játékkal összefüggésben is értelmezhető, és minden hangszeres számára valódi kihívás." A Konzerthausorchester rezesei saját bevallásuk szerint először egy zenekari turnéról hazafelé, az együttes buszában próbálkoztak a vuvuzela-trióval. A kollégák kitörő lelkesedése után egyenes út vezetett a Konzerthaus kistermének színpadára, ahol az alábbi felvétel készült.

A három rézfúvós németes alapossággal bemutatja a hangszer megszólaltatásának minden csínját-bínját, majd egy világpremierre invitálja a videó nézőit. Brahms frissen felfedezett vuvuzela-korálja minden bizonnyal a zeneszerző korai művei közé tartozik... nem úgy, mint Ravel Bolerója. Szinte hihetetlen, hogy mindezidáig lappangott a mű eredetileg két vuvuzelára komponált változata!

Önök szerint milyen hangolású az itt használt vuvuzela, és vajon eltér-e valamiben a Zeneakadémián sikertelenül kipróbált példánytól?