Katalin

Boldog születésnapot, Jókai Anna!

2012.11.24. 09:32

Programkereső

A Kossuth- és József Attila-díjas írónő november 24-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

Jókai Anna Budapesten, a Józsefvárosban született. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, a művészetek iránti vonzódása ekkor alakult ki. Az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke is született. Tudásszomja azonban mindennél erősebb volt benne, és 1956-ban beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. 1961-ben lediplomázott, ezt követően 1970-ig általános iskolában tanított, 1976-ig a Vörösmarty Gimnázium tanára volt.

Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, ekkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, amelynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Jókai Anna
Jókai Anna

Jókai Anna szívesen vett és vesz részt a közéletben, volt tagja a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöke, 2000-2006-ban elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választották.

Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztet meg, a korszakhatárt a Napok című regényének 1972-es megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta. Stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia (az emberi megismerés bölcsészeti alapelvekre épülő megközelítése), mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartja. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye, és a filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is. Népszerűek esszékötetei és versei, színdarabjai közül hármat mutattak be hazai színpadon. Legutóbb a 2012-es könyvhétre jelent meg kötete, az Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszél az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, valamint a szerelemről.

Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima-díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. A születésnap alkalmából az Éghajlat könyvkiadó A szeretet túlcsordulása - Annától Annának címmel új kötetet jelentett meg, melyben neves művészek, tudósok és közéleti szereplők köszöntik fel a nyolcvan esztendős írónőt.