Gyöngyi

Erőszakos volt és utálta a gyerekeket a legnagyobb magyar ifjúsági regény szerzője

2017.06.30. 09:45

Programkereső

110 éves A Pál utcai fiúk, a legismertebb és legkedveltebb magyar ifjúsági regény. Írójának, Molnár Ferencnek a világsikert nem ez, hanem színházi darabjai hozták meg. Az érzékeny lelkű író kapcsolataiban nárcisztikus, erőszakos és agresszív férfiként viselkedett - ráadásul a gyerekeket is utálta.

A Pál utcai fiúk, No Greater Glory, I ragazzi della via Pal - magyar, amerikai és olasz rendezők is vászonra álmodták Nemecsek és társainak halhatatlan történetét. Molnár Ferenc világhírű regényét több tucat nyelvre lefordították,  nem csak Magyarországon – Európában és a tengerentúlon is rajongtak és rajonganak érte. Pedig az igazi világsikerek, a több évig futó Broadway-darabok, a pénz és csillogás – ezek még mind váratnak magukra, amikor A Pál utcai fiúk először megjelenik.

1907-et írunk, amikor Molnár Ferenc újságíróként szárnyait bontogatja. Már megjelent első regénye, bemutatták első darabját is. Neve ma a legtöbbek szemében egybeforrt A Pál utcai fiúkkal – ezért és néhány másik írása miatt úgy emlékszünk az íróra, mint a gyermeklélek nagy ismerőjére.

Pedig Nemecsek és barátainak története szinte mindenben eltér egy tipikus Molnár-darabtól.

Nincsenek benne jelentős szerepet játszó nők, sőt, lányok sem; a féltékenység tárgya pedig a grund, és nem a gyengébbik nem. Nem követ el senki öngyilkosságot és a szerelem kínja sem égeti a szereplőket. Molnár, a gyerekirodalom egyik legismertebb regényének szerzője nem viselte el, ha ismerősei gyerekei hozzá közeledtek, unokáival soha nem tartotta a kapcsolatot – és nem törődött saját lányával sem.

De nem ezért nem működött első házassága. Vészi Margitot, főszerkesztőjének lányát 1906-ban vette feleségül.

A házassággal kettős diadalt aratott: sikerült letörnie az apa, Vészi József laptulajdonos ellenállását, és legyőzte vetélytársát, Adyt, aki szintén Vészi Margitnak udvarolt. Ezek az apró győzelmek többet jelentettek számára mint maga a házasság vagy a szerelem.

Molnár végtelenül hiú volt, sebezhető és túlérzékeny.

Egy-egy írásának rossz fogadtatása mély depresszióba taszította, de a sikert is csak ideig-óráig élvezte. Mindig ő akart lenni a domináns fél, szerelmeit az elmondások szerint lelkileg terrorizálta, nem társat, hanem birtoktárgyat látott bennük. Féltékenységi rohamait nem sokan tudták hosszabb ideig elviselni – Vészi Margit sem, főleg amikor néhány pofon is társult a kitörésekhez. A tettlegességig fajuló viták után a lány visszamenekült családjához – egy heggel az orra tövén és egy görbülettel az egyik ujjában. Mindkettő Molnár állatias, vad természetének a nyomai voltak. De nem egyedül ezeket kellett magával cipelnie Margitnak: ekkor már több hónapos terhes volt.

Az egyébként is kimaradozó, rengeteget italozó és kártyázó Molnár ezután még inkább belevágott az éjszakai életbe.
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc
Fotó: Imagno / Getty Images Hungary

Közben, mint minden ittas verekedés és veszekedés után, most is bűnbánat kínozta. Megpróbálta visszacsábítani Vészi Margitot – segítségére épp vetélytársa, Ady volt, aki rendszeresen beszámolt neki, hogy tölti hétvégéit Margit Dunavarsányban, a családi háznál. Margit Adynak is tetszett, aki ekkor viszont már Lédáért volt oda – a költő, akit a szélsőséges érzelmek uraltak, valamiféle torz gavallériából megpróbálta rábeszélni Margitot, hogy menjen vissza Molnárhoz. Molnár és Ady kölcsönösen utálták és megvetették egymást. Ady be is vallotta Margitnak, hogy csak azért számol be róla Molnárnak, hogy az író kínjait láthassa.

Közben Molnár folyamatosan dolgozott – novelláiban, darabjaiban féltékeny férjek, csábító asszonyok, megcsalt kedvesek perlekedtek egymással.

Megírta a Liliomot, az egyik legismertebb és legelismertebb darabját – egyfajta bocsánatkérésül és magyarázatul.

A darabban Liliom, a duhaj hintáslegény elcsábítja a naiv és fiatal Julit. Feleségül veszi, házasságuk azonban nem boldog: pénztelenség gyötri őket, Liliom rendszeresen veri nejét, dolgozni nem akar. Közben Juli teherbe esik. Liliom egy rablásból próbált pénzt szerezni, de elkapják – ő pedig öngyilkos lesz, megelőzve az ellene hozott ítéletet. 15 év után egy napra visszatér a Purgatóriumról, hogy helyrehozza hibáit – mégsem tud megváltozni, még a halál után is erőszakos és verekszik.

Mindezt Juli mégsem bánja – azt mondja, van, hogy hiába ütnek, nem érzi az ember.

Juli egyértelműen Margitot, Liliom pedig Molnárt jeleníti meg – az író így próbálta megmagyarázni erőszakos természetét. A célzás nem ért célba, Margit beadta a válókeresetet és hivatalosan is elváltak. A lány ezután festőként, tudósítóként, forgatókönyvíróként dolgozott, de igazi sikert nem tudott elérni – múzsaként viszont Adyt és Molnárt is megihlette. 1961-ben Spanyolországban, egy hotelszobában öngyilkos lett.

A Liliomot tehát Molnár feleségének címezte – a Vészi Margitról mintázott Julit a Vígszínház előadásában Varsányi Irén játszotta.

A férjes, kétgyermekes asszony és Molnár között viharos szerelem bontakozott ki.

Molnár szerint ő volt az egyetlen igazi szerelme. A férj is csakhamar tudomást szerzett a románcról. Molnárral kölcsönösen féltékenyek voltak egymásra, ez a féltékenység majdnem meghiúsította Molnár második nagy sikerének, Az ördögnek a bemutatóját – a férj, Szécsi Illés Berlinig röpítette feleségét az író elől. Minden próbán ott ült, féltve őrizte feleségét – a szerelmesek viszont így is kijátszották.

Volt, hogy az előadás levéljelenetében a kelléket Molnár saját szerelmes levelére cserélte ki, így üzent kedvesének.

Varsányi Irén azonban nem tudta otthagyni gyerekeit, visszatért családjához. Az ördög című darab, melyet Molnár neki írt, ismét óriási sikert hozott Molnárnak – a Varsányi férjével vállalt párbaj viszont 2 hét börtönt. De nem ez volt a legfájdalmasabb számára – vereséget szenvedett egy vetélytársától, férfiúi hiúságában sértették meg.

Fedák Sári
Fedák Sári
Fotó: Wikipedia

Fedák Sári, a sikere csúcsán lévő primadonna volt a következő kedves, akivel bánásmódja cseppet sem volt kedves.

A forróvérű Fedákkal óriási verekedéseket és veszekedéseket rendeztek.

Mindketten ragyogni akartak és a sikerben fürdeni – két dudás viszont nem fért meg egy csárdában. Viharos tízévi kapcsolat után 1922-ben házasodtak össze. Molnár ekkor már egy másik színésznővel, a 16 éves Darvas Lilivel folytatott viszonyt. Ekkor már nemzetközileg elismert, sikeres és gazdag író volt, darabjait Amerikában is nagy sikerrel játszották.

1908 és 1930 között a New York-i Broadway egyik legnépszerűbb szerzője volt.

Itthon azonban nem volt szokás írásból meggazdagodni, Molnár fényűző életmódja pedig többekben ellenszenvet és féltékenységet váltott ki. Csekkszpírnek csúfolták a háta mögött, aki tehetségét szalonvígjátékokra és habkönnyű darabokra pazarolja. Egyszerre övezte rajongás és közutálat.

Egy darabjában, az Égi és földi szerelemben Darvas Lili olyan jól játszott, hogy Molnár írt neki egy darabot A vörös malom címmel. Ezt Fedák nem tudta elviselni, és egy Lengyel Menyhért nevű írótól ő is saját darabot kért, amiben diadalt arathat Darvas Lili felett. Ez viszont Molnárt sértette meg, akinek a szíve ekkor már Darvashoz húzott – Fedákkal való kapcsolatában a házasság, csak úgy mint Vészi Margitnál, nem a szerelem csúcsát hanem a végét jelentette.

Fedák egyébként is csak úgy engedte át Molnárt vetélytársnőjének, ha előbb elveszi őt – majd felbontva a házasságot szép kis haszonhoz jut. Így is lett.

Molnár és Darvas Lili kapcsolata különleges,az eddigiektől eltérő volt. Mindketten sokat utaztak, kevés időt töltöttek együtt. Darvas így megőrizte önállóságát, és talán emiatt tudta elviselni Molnárt és tartott ki mellette haláláig. Egy idő után a szerelemből barátság lett, de el soha nem váltak.

1932-ben új nő jelent meg a házas Molnár életében: a fiatal, elvált asszony Bartha Vanda. Molnár ekkor már elhagyta Magyarországot, részben az állandó kritikák miatt. Bartha Vanda titkárnőjeként és társaként kitartott Molnár mellett, követte őt New Yorkba is. Ide menekült a zsidó származású Molnár nem sokkal a világháború kitörése után. Az előkelő Plaza Hotel 835-ös szobája haláláig otthona volt.

Eleinte nem beszélt angolul, de a New York-i pezsgés megfiatalította. Barátai, a szintén külföldön is sztárrá váló Darvas Lili és titkárnője, Bartha Vanda mindenben segítenek neki – természetét azonban a tengeren túl sem tudja levetkőzni.

[PINTEREST] 59539e002d10b
Vandával szemben ugyanolyan erőszakos, akaratos és önző, mint korábbi szerelmeivel.

A Magyarországról érkező hírek Molnárt és Vandát is sokkolták – mindketten nehezen viselték, hogyan érintette hazájukat a háború. Vanda testvérét a nácik gyilkolták meg, később családját is elvesztette. 1947-ben öngyilkos lett – sokak szerint ebben Molnár elviselhetetlen természete is közrejátszott.

A tragédia megdöbbentette és teljesen lesokkolta Molnárt.

Az addig pezsgő társadalmi életet élő, ünnepelt író magába zárkózó, megviselt, állandóan sírással küszködő öregemberré vált. Alig hagyta el hotelszobáját, addig ragyogó humorérzéke és zseniális írói tehetsége is elhagyta – de az írást mégsem fejezte be. Mint mindig, ezúttal is nyugalmat kereset az alkotásban. Bánatát próbálta kiírni magából. Pénzre, elismerésre ugyanis már nem volt szüksége, nem ezért dolgozott. 1952. márciusában kórházba kerül, sikertelen műtétet hajtanak végre rajta. Az író, aki babonásan félt a haláltól – annyira, hogy még végrendeletet sem mert írni – végül 1952 áprilisában, gyomorrákban halt meg. Bartha Vanda mellé temették. Darvas Lili az írót saját sorával búcsúztatta:

„Te csak most aludjál Liliom”