Lukács

„Ő maga a rock and roll. Örök és közös nevező”

2017.10.05. 09:43

Programkereső

A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás kurátorainak munkája irigylésre méltó: a tárlatra készülve hivatalból olvasták az írónő műveit. Emellett átnézték a hagyatékokban fellelhető iratokat, felkeresték az írónő keresztfiát és felvették a kapcsolatot a debreceni gimnáziumával. Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is.

– A kiállítás címe Annyi titkom maradt... Az önök számára is akadtak új felfedezések?

Kiss Borbála: Meglepő volt, hogy mennyire – mai szóval – vagány, belevaló nő volt. Többen emlékeznek rá úgy, hogy mennyire vicces volt, milyen vitriolosan fogalmazott. Lator László a nőre emlékszik, aki édes, macskaszerű volt.

Borbás Andrea: Talán Bereményi Géza említette, hogy meglepően kacér nő volt, pedig már ő idős néniként ismerte meg. Az írónő az egyik osztálytalálkozóján – hogy bosszantsa a szigorúan szabályozott gimnáziumot - műszempillával és magassarkú, aranyszínű papucskában jelent meg. (Ezek a kellékek megtalálhatóak a Szabó Magda portréit bemutató terem titkai közt.) Háy János például azt mondja róla: „Ő maga a rock and roll!”, olyan örök és közös nevező. 

A leveleiből kiderült például az is, hogy neki a Rakéta regényújság olyan volt, mint másnak a cigaretta, vagy hogy nagy rajongója a Winnetou-nak.

Szabó Magda esetében lehetséges az életmű és az életrajz szigorú elkülönítése?

BA: Szabó Magda mitológiai rendszert épített fel a saját családtagjaiból - szüleiből, fogadott testvéréből, férjéből, és a házvezetőnőjéből, a nagynénikből, nagybácsikból és unokatestvérekből - a görög és római mitológia mintájára. A kiállításon azt mutatjuk be, hogy kit melyik művében ábrázolt. A mítoszokat az édesapjától hallotta gyerekkorában. Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta. Például a nagynénjét, aki nagyon rosszul bánt vele, gonoszként írta meg és még az egyetlen jó tulajdonságát, az állatszeretetét is elvette tőle.

– Hogy jelenik meg a saját gyerekkora a Sziget-kék és a Tündér Lala történetekben?

BA: A Sziget-kék az édesanyja meséje volt. Esténként mesélt neki a Gonosz néniről és Valentinről, ebből lett a regény. De a Tündér Lalának is megvolt egy-egy morzsája.

KB: Szabó Magda több helyen azt írta, hogy végül is az édesanyja is író volt, de nem írta meg a történeteit, csak mesélte. Ő viszont a Sziget-kéket szándékoltan akkor írta meg, amikor az édesanyja még élt és neki ajánlotta. A saját szülei is feltűnnek a mesékben. Az édesanyja a Sziget-kék Mamija, aki körül a cselekmény bonyolódik. Az édesapja pedig a Tündér Lala hősében felismerhető.

BA: A patikus bácsiban, Csillben, akit a tündérek közt is a legnemesebb léleknek tartanak.

KB:

Sokáig azt hitte, az édesanyja is tündér csak valami varázslás folytán az ő anyukájaként él velük.

Szerette leírni magáról, hogy: „Két tündér gyermeke voltam!”

– A debreceni Dóczy Gedeon Gimnáziumban töltött évek mennyire lehetnek ismerősek az olvasóknak? A könyvek tanárai mögött felfedezhetőek a valós személyek?

KB: A Für Elise-ben sokat ír életének erről a szakaszáról, és barátnőjéről (a könyvben fogadott testvérről) Ciliről. Cili mintája Mikes Edit, azaz Agancsos, a gimnáziumi barátnője.

BA: Erősen merített a saját iskolájából, amikor az Abigél iskoláját megteremtette. Más néven írta meg ugyan a tanárait, de be tudjuk őket azonosítani a tablóképeken. A Merszi, Möszjő című esszékötetében is említi azt, akiről az Abigél Kőnig tanár urát mintázta és akit a sorozatban Garas Dezső játszott. Ott sem nevezi meg, de szerepel egy monogram, ebből tudtunk következtetni. Amikor ellátogattunk az iskolába, rákérdeztünk és megerősítették, hogy Hettesheimer Ernő. 

A kiállításon egyébként megtalálható Abigél szobra és a kívánságkorsó, amibe a látogatók bedobhatják kérdéseiket, kívánságaikat.

Abigél pedig válaszol is.

– Megjelenik a tárlaton férje, Szobotka Tibor is?

KB: Különteremben mutatjuk be a Szabó-Szobotka házaspár életét ismeretlen, fiatalkorukból származó fotók alapján, kiegészítve. Ugyanebben a teremben jelenik meg Az ajtó című regény és a Szeredás Emerenccel – valódi nevén Szőke Juliannával - kapcsolata is.

BA: Szabó Magdának az írás volt az élete. Azért is mondta, hogy neki házvezetőnőre van szüksége, mert ha ő dolgozott, írt, akkor még a kutyát sem tudta megsétáltatni. Éjjel-nappal ült az íróasztalnál és írt. Szobotka Tibor ebben párja volt.

KB: A házvezetőnő, Emerenc, illetve a regényalak mögötti valódi személy nagyon titokzatos.

Nem maradt fenn róla fénykép sem, legalábbis mi nem találtunk sehol, viszont három író is megörökítette alakját.

Ezeket a köteteket állítottuk ki „portré” gyanánt.

BA: Illetve ott a sírja, aminek Az ajtó című regényben is fontos szerepe van. Emerenc egy Taj Mahalt – ahogy Szabó Magda gúnyolódik rajta többször – építtet magának és családjának. A valóságban Szőke Julianna Szabó Magdával és Szobotka Tiborral nyugszik egy sírban. A nevét azonban nem lehet kiírni, mert a két író nyughelye védett sír.