Jenő

A KULT50 bemutatja: Nádas Péter

2017.11.12. 14:25

Programkereső

1993-ban szívinfarktust kapott, majd több műtéten átesett, de a gyógykezelés mellett is folytatta a munkálkodást nagy ívű regényén, a Párhuzamos történeteken. Nádas Péter portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

„Számomra a szabadgondolkodásból nem volt visszaút. A mai napig nincs visszaút”

– írja Nádas Péter legújabb, 2017 áprilisában megjelent memoárjában. A Kossuth-díjas magyar író, drámaíró és esszéista tizenkét évvel a Párhuzamos történetek után jelentette meg 1300 oldalas formabontó emlékiratát, a Világló részleteket. „Érzékeny és sűrű prózája minden szempontból az ellentéte az uralkodó zeitgeistnak: végtelenül pontos, többszörösen ellenőrzött, mélyen humánus, önreflexív, kritikus, bizonytalan, megértő, kíváncsi és európai” – írja róla Valuska László a Könyvesblogon.

Nádas Budapesten született 1942 októberében egy zsidó polgári családban. Ifjúkori élete traumatikus történések sorozata: a nyilas hatalomátvétel után édesanyja hamis papírokkal menekült vele, de az ostrom előtt visszatértek a fővárosba. Nádas az ostromot édesanyjával nagybátyja, Aranyossi Pál újságíró lakásában vészelte át. 1948-ban megszületett öccse, Pál, akivel együtt a református templomban megkeresztelték. Hét évvel később édesanyja meghalt, 1956-ban édesapját a Munkástanács megfosztotta állásától, és hiába mentette fel később a munkaügyi bíróság minden vád alól, 1958-ban öngyilkos lett. Nádas Péter ekkor, tizenhat évesen megszakította korábbi tanulmányait, és

fényképész szakmunkástanuló lett, 1961-től a Nők Lapja szerkesztőségében fotóriporter-gyakornokként dolgozott.

Itt ismerte meg későbbi feleségét, Salamon Magda újságírót, összeköltöztek, majd Nádas is újságíróvizsgát tett. Első elbeszélése, A Biblia 1962-ben született, '67-ben jelent meg.

Nádas saját bevallása szerint autisztikus vonásokkal bíró gyerek volt, a játékok, a verekedés nem vonzották, később az első szexuális élményéről azt írta, hogy „akkor azon is túl vagyok, mert ha író akarok lenni, akkor végül is tudnom kell, hogy mások miért tartják ezt a bizonyos cselekményt olyan érdekesnek”. A szeretet szót három évtizeden át nem értette.

Elhatározta, hogy mindent meg fog írni, „amit az emberekel hallgatnak egymás elől.

Abban a pillanatban mindenesetre így szólt az elhatározásom” – olvashatjuk a memoárban.

Feleségével Kisorosziba költözött, otthagyta újságírói állását, és teljes lényét az írásnak szentelte: 1972-ben befejezte az Egy családregény vége című művét, majd két éve rá belekezdett az Emlékiratok könyvének abba a verziójába, amit a nagyközönség is megismerhetett, mert az első verziót megsemmisítette. Több ösztöndíjat is kapott, 1981-82-ben Nyugat-Berlinben élt és írt. 1985-ben megkapta a József Attila-díjat, ekkor kezdte el írni a Párhuzamos történeteket.

1993 áprilisában szívinfarktust kapott, majd több koszorúérműtéten is átesett, de a gyógykezelés mellett is folytatta a munkálkodást nagy ívű regényén, a Párhuzamos történeteken. A könyv végül 2005 őszén jelent meg három kötetben. 2006 júniusában a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választották, Szirénének című művéért 2010 novemberében neki ítélték Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat. 2012-ben megkapta a Brücke Berlin-díjat, ugyanebben az évben megjelent a Párhuzamos olvasókönyv, amely a háromkötetes regény függelékének is felfogható: rávilágít néhány kérdésre, amely a szerzőt az írás közben foglalkoztatta, tehát egyfajta munkanapló.

2016-ban jelent meg Az élet sója című könyve a Jelenkor gondozásában, ami egy sorozat szerkesztett verziója. A Litera.hu felkérésére 2014 áprilisától a 2flekken rovatban Nádas egy éven át havonta egyszermesélte történetét. „A jelentéktelennek vagy átlagosnak tűnő német kisvárosban csupa olyan dolgot lehet látni, ami mások számára is látható, de Nádas eleve mást néz, és így mást is lát, nem csoda, hogy a végén már Luther Mártonnál és a reformációnál kötünk ki.

Nádas mesél az olvasónak, sóról, épületekről, vallásról, lépcsőkről, harangokról, piacról. Csupa olyan dologról, ami teljesen hétköznapi mindannyiunk számára, mégsem látjuk meg a hétköznapiban hordozott rendkívüli történetet”

– írta róla a Könyvesblog.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!