http://www.bayreuther-festspiele.de/wagner_for_children_409.html

Így van. A Tannhäusert lerövidítették, egy keletnémet zenekart fogadtak fel hozzá fiatal énekesekkel, továbbá KW egyfajta iskolai gitáros dalnokversenyt kreált a sztoriból. A Hollandi efféle átalakításáról nincsenek ismereteim.

"KW-nek annyiban igazat adok, hogy vonzóvá kell tenni a műfajt (a nap 24 órájában kultúrszeméttel elárasztott) gyerekek számára, ám abban kételkedem, eredményes-e, ha mindenféle mókás ötlettel szórakoztatja a közönséget,."

Azt hiszem Katharina nem a Mesterdalnokokkal akarja vonzóvá tenni a műfajt a gyermekek számára (a premier eleve 18 karikás volt - mág ha nem is írták ki rá), hanem a Fesztivállal párhuzamosan folyó gyerekprogramokkal. Úgy rémlik, tavaly a Bolygó Hollandiból az idén meg a Tannhäuserből csináltak gyerekek számára rövídített és rendezett programot. Dvd-n is hozzáférhetővé tették már a tavalyi gyerekelőadást, de én nem vettem meg, mert ebbő már kinőttem. :)))

Természetesen KW Erkel Színházban (csúfosan megbukott) Lohengrinjére gondolok.

Hát a Lohengrin sem volt a statikus dögunalom a la Mikó András.

Nürnbergben is igen jó Kellerbiert ittam, valamely közeli kisváros vagy falu üzemének terméke, a serfőzde embléméja, a sárkányt ölő Szent György van a cég termékeit forgalmazó vendéglők bejárata felett.

1. Egyetértek, azzal egészíteném ki, hogy Herheim rendezése szájbarágó is.

2. KW megjelenésekor én nem érzékeltem tapsot vagy lábdobogást, csak búzást. Schlingi 2005-ös meghajlásánál viszont érzékeltem, hogy tapsolnak IS neki. Én emlékezetem szerint kifütyültem szegény pojácát.

David alakítója korrektül énekelt, nyilván több tucat karaktertenor jobban adta elő a dicső múltban a szólamát, de ez a szürke kispolgári ruha és a beidomított katonaként történő vigyázzállás eleve idegen a figura sajtkukac jellegétől.

A DG-nek van egy sorozata, amelyen KW beszél gyerekeknek az operarendezésről, ugyanennek a szériának más-más CD-in Thielemann a vezénylésről és Quasthoff a daléneklésről. KW-nek annyiban igazat adok, hogy vonzóvá kell tenni a műfajt (a nap 24 órájában kultúrszeméttel elárasztott) gyerekek számára, ám abban kételkedem, eredményes-e, ha mindenféle mókás ötlettel szórakoztatja a közönséget, a fogékonyak egy része meg csak ráérez Wagner (Mozart, Verdi, Puccini ) igazi ízére.

KW Meistersingerének valóban nincs sok köze "az eredetihez", de kétségtelenül szellemes, átgondolt és jól végigvitt koncepció. (A Kleist dolog eszembe nem jutott volna...)

Schinnerék Kellerbierje számomra is ismert, a tavalyi utolsó Meistersinger után lettünk bemutatva egymásnak...:) Figyelemre méltó alkotás!

Arra, hogy a gnóm=Gottfried, én is rájöttem, de a képek alapján nem volt világos a koncepció egésze,  ezért kérdeztem...

Néhány megjegyzés az előttem szólóhoz:

1. Schlingensief - RIP - Parsifalja számomra nézhetetlen volt, Herheimé nézhető, de kínosan giccses. Boulez nyilván húszszor jobb karester mint Gatti.

2. Mesterdalnokok:

- az általam most látott előadáson Katharina egyaránt kapott bút és bravót és tapsot. (Füttyüt nem) (N.b. ha csak 20-30 ember búzik az az általános zajban olyan, mintha a közönség nagy része búzna. A közönség - nekem úgy tűnt - sokkal jobban fogadta  a produkciót mint 3 éve. Az igazsághoz tartozik, hogy sokkal jobb is volt. (Ma cd-n is újrahallgattam a premiert, zeneileg is sokkal jobb most)

- Beckmesser performansza nagyon sokat javult. 3 éve állati bornírt volt és zavaros (felfújt sexbaba, óriási mikrofon-fallos stb.). Most az álatala előadott történetet kifejezetten jónak tartom: sárból megteremtett Ádám, oldalbordából Éva, és a meztelen emberpár - mielőtt kiűzetnének abból a Paradicsomból, amit Stolzingi Walther kínál nekik hamarosan a bűnbeesés almájávbal dobálják meg a nürnbergi közönséget. Ez koherens, átgondolt, vizuálisan jól megoldott.

- Dávidot Norbert Ernst énekli - szerintem jól. Szerepe nem elsikkad a rendezésben, hanem az eleve lúzer kispolgáré - és ehhez a figura nagyon adekvát.

- Igazad van, a koncepciónak nem sok köze van a Mester eredeti koncepciójához. Mondhatni annak bizonyos vonatkozásban antitézise. Az ember vagy elfogadja vagy nem, hogy a feje tetejére is lehet állítani a darabokat. Nyilván, ha valaki először látta a Mesterdalnokokat, az mexivta, mert nem tudja meg belőle, mit akart Wagner. Aki azonban sokszor sok rendezésben látta már, annnak lehet érdekes, hogy ne mindig ugyanazt a felfogást nézze. Én személyszerint ebbe a kategóriába tartozom. 10-15 éve lényegesen nehezebben viseltem a rendezői előadásokat, most meg már kifejezetten élvezem, ha valami újat, mást látok. (Persze csak ha jó - Schlingi, Herheim nem tetszett, Katharina igen.)

Ezért is csodálkoztam Licht-Albi kérdésén...:)

(N.B. a szomszéd várban volt némi értetlenkedés, hogy az meg vajon mi a fene lehet...)

Az Oskarba nem jutottam el, Maisels Weissét sem ittam, Schinnerék Kellerbierjét és Braunbierjét annál inkább. Ugyanitt jókat ettem.  Viszont a Festspielhaus önkiszolgáló büféjében felszolgált helyi Aktien-Pils semmi különös.

Aki végigszenvedte Parsifal Schlingensief általi megerőszakolását, annak Herheim rendezése szelíd parabola. Értem én a koncepciót,  a Gyűrűk ura analógiájára összeaszott Titurelt is beleértve. A színpadtechnikai lehetőségek kihasználása mindenképpen elismerésre méltó. Boulez 5 évvel ezelőtti zenei megvalósítása sokkal jobban tetszett, még ha akkor Klingsor és Kundry alakítói emelkedtek is ki a mezőnyből. Most talán az énekesek kb. egy szinten voltak, mindent egybevetve nem ért csalódás. A Mesterdalnokok zenei megvalósítása a rádióban hallgatott első előadáshoz képest szerintem kiforrott a végére. Weiglénél persze nyilván akad jobb karmester. KW rendezése le akart számolni a "suszterinas-opera" emlékével, ugyanakkor a legvégén beleütközik a hagyomány- és nemzettisztelet sachsi parancsába.  A megoldás mikéntjén lehet vitatkozni.  A naccságát ezen az előadáson egyértelműen kifütyülték, ami azért teljesítmény, elvégre anno Schlingensiefnek is akadtak kisebbségben hívei a nézőtéren a nagyszámú búzó mellett. David alakja ebben a felfogásban teljesen elsikkadt, az eleve háttérbe szorított hőst pedig nem alakította olyan kiemelkedő énekes (valahol megvan a színlap, majd megnézem a nevét), aki zenei teljesítményével ellensúlyozni tudta volna a figura leértékelését.  Voit hangszínét az első két felvonásban meglehetősen érdekesnek találtam, persze a végére tartogatta, és ekkor nagyon tetszett. Rutherfordnál biztosan álltak jobb Sachsok a szent deszkákon az elmúlt nem teljesen 134 évben, Adrian Eröd pedig sokat javult az első előadáshoz képest. Minden magyar utána a mesterbábok (Goethe, Schiller, Beethoven, Wagner stb.) azonosságát kereste, én a kifordított fejűre tippeltem, sőt az okára is (Kleist és ismert szexuális orientációja). A mesterdal-költészet helyett a cselekmény központjába helyezett képzőművészeti vetélkedésnél Beckmesser versenyprodukciójánál én bizony nem jöttem rá Ádámra és Évára, hanem valamiféle prométheuszi emberteremtésre gondoltam, első helyen a fütykössel. Erre kiderült, hogy az az oldalbordája. Sachs hosszú ideig tartó mezitlábasságát jó viccnek találtam, akárcsak Fräulein Wagner megannyi más ötletét is, de ennek amúgy semmi köze a MESTERhez. Akkor sem, ha állandóan rá hivatkozik: "Kinder , macht mal was Neues" - ha nem tévedek.

látatlanban is megfejtettem :)))) - Gottfried - kedves Tarn, szellemi teljesítményedet nem lebecsülendő: itt a Fórumon elég általános volt ez a gyanú :))

Azt a felvételt ismered, amikor Bayreuthban a nézőtérről Goebbels mond rövid Führer-köszöntőt? Érzelemgazdag, de fegyelmezett giccs.

Így elsőre valóban elég primkónak tűnik a rendezés ezzel a náci párhuzammal.

De ne mondjunk addig véleményt, amíg nem láttuk a darabot.

Wise elbújdosott.

Kérdésedre azért megadom a választ, hogy ki ne fúrja az oldalad a kiváncsiság:

1. A színhely egy laboratórium, ahol kísérleti patkányok a brabantiak (férfiak szürke, nők fehér, gyerekek rózsaszín). A patkánykülső 4 elemból áll: patkányfej, patkánytest, patlányvégtagok, patkányfarok. A patkányok időnként egyik-másik jellemzóiktől megszabaduklnak és félig-meddig emberi alakot öltenek. De csak a legvégére lesznek teljesen emberek. (a főszereplőkre ez nem vonatkozik)

2. a borzalmas csecsemő, vagyis embrió a végén, ahogy ezt látatlanban is megfejtettem :)))) - Gottfried. Egy hatalmas hattyútojásban húzza be Lohengrina  végén. Gottfried rémesen grimaszol, állati randa, és szétszaggatja a köldökzsinórját, amit behajigál a brabantiak közé. Ha jól értem valami olyasmiről lehet szó, hogy mire a patkányok emberi alakot öltenek egy új emberi rémuralom (Gottfriedé) veszi kezdetét. De a koncepció meglehetősen zavaros, számos parafrázissal, (szerintem) ötletszerű és nem koherens jelképrendszerrel. A jelmezek ugyanakkor elég ötletesen vannak megoldva.

Montam én odaát, h nem nagyon fogsz örülni e felvételnek...

Az idézett Götter részlet a nem rég megjelent Max Lorenz DVD-n is rajta van.

Én sajnos nem tudok ilyen gyűjteményes DVD-ről, ami persze nem zárja ki, hogy ne jelent volna meg ilyen lemez, de nem tartom valószínűnek, sajnos, mert feltehetően elég sok ilyen "apró" részletet rögzíthettek annak idején......

Hát ez elég bornírt...

De azér megnézném...

Ezt viszont mellette tanáltam:

Bayreuth 1934, Frida Leider, Max Lorenz a Göötterben,

a karmester feltehetően Elmendorf lehet, mert Tietjen Winifred mellett üldögél. (1934-ben ők ketten vezényelték a Ringet)

http://www.youtube.com/watch?v=Xfv7POg6deE&feature=related

Licht-Albi, asszem már kérdeztem, de most újra megkérdem: nem tudsz olyan dvd-ről, ami ezeket a korai bayreuthi töredékeket, filmhíradókat stb. tartalmazza?

Egy kis kedvcsináló: http://www.youtube.com/watch?v=yI93cCE6vP4

Csak nem megint a csúnyarossz dannunziókat gyűlöljük? :)

Oké, ha így állunk, akkor én se számolok be arról, hogy milyen a legújabb DVD szerzeményem.

A borítóját azért megmutatom...

Amíg wise lóg, és csak konyhapolitizál, én is sztrájkolok.

Sose fogjátok megtudni az egerek és a gnóm-embrió titkát!