Arabella ismét hódít

Nyolc évtized után ismét színre kerül a Magyar Állami Operaházban Richard Strauss itthon igazi különlegességnek számító operája, az Arabella.

A március 17-i premier előtt a dalszínházban divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón beszélt a darabról a címszereplő Sümegi Eszter, Bereményi Géza rendező, Ókovács Szilveszter kormánybiztos és Dr. Batta András zenetörténész. A kifutón az Arabella közel száz jelmezéből - Velich Rita tervező munkái - tizennyolcat mutattak be az Operaház művészei.

"Az Arabella egy nagy álom, egy "hepiend", amelyből sugárzik a Monarchia-beli Bécs imádata, ám mindez bármelyik pillanatban tragédiába torkollhat" - foglalta össze a darab lényegét dr. Batta András zenetörténész, aki hozzátette: "Richard Strauss hetvenéves volt, amikor az Arabellát 1933-ban bemutatták Drezdában, így az opera felhőtlen hangulatára és napfényes zenéjére már hatással volt a gazdasági válság és a közelgő világégés." Az Arabella a zenetörténész ismertetése szerint német nyelvterületen nagyon népszerű (sokan A rózsalovag folytatásának tartják), gyakran és nagy sikerrel játsszák Münchenben, Zürichben és Bécsben. Ókovács Szilveszter kormánybiztos az 1934. decemberi magyarországi ősbemutatót idézte fel, és örömét fejezte ki, hogy a darab most, nyolcvan évvel később, a Strauss-jubileum közeledtével ismét az Operaház műsorára kerülhetett.

Arabella - sajtótájékoztató a Magyar Állami Operaházban
Galéria megnyitása

A sajtótájékoztató képekben - jelmezparádé és a főszereplők

Ókovács az alkotógárdát méltatva elmondta, hogy Bereményi Géza számtalan nagysikerű film- és színházi rendezés után most először vállalt operarendezést, Stefan Soltész személyében egy világhírű dirigens áll majd a karmesteri pulpituson, Csikós Attila Kossuth-díjas díszlettervező "igazi romantikát vagy annál is többet" varázsolt a színpadra, Velich Rita pedig a tőle már ismert igényességgel, részletességgel alkotta meg a pazar jelmezeket. A kormánybiztos kiemelte, hogy a nehéz, technikás főszerepeket Sümegi Eszter (Arabella) és egy nemzetközi hírű dán bariton, Morten Frank Larsen (Mandryka) alakítja. Sümegi Eszter Arabella szerepét úgy jellemezte, hogy zeneileg nagyon nehéz és bonyolult, több mint egy éve ismerkedik vele és hónapok óta kizárólag ezt tanulja, de elmondása szerint minden perce megérte, mert "ha létezik első pillantásra szerelem, akkor én ezzel a Strauss-művel ezt éltem át." Morten Frank Larsen, aki Bécsből jár át a budapesti próbákra és az előadásokra, korunk egyik legismertebb Mandrykája. 2007-ben, Zürichben debütált a szerepben. A világ operaszínpadain rendszeres vendégművész, a Metropolitan Operában Renée Fleming partnereként lépett fel. Bereményi Géza rendezői koncepcióját ismertetve azt emelte ki, hogy az 1860-as évek bécsi hangulatát idéző, azt idealizáló darabot meg sem próbálta "felülbírálni vagy modernizálni", hanem a hűséges megvalósításra törekedett, hiszen ez a műfaját tekintve lírai vígopera "úgy jó, ahogy van".

A tájékoztató záróakkordjaként az Arabella közel száz korhű jelmezéből adott ízelítőt az Operaház 18 művésze: Miklósa Erika, Wiedemann Bernadett, Fülöp Zsuzsanna, Káldi Kiss András, Pataki Potyók Dániel, Szvétek László, valamint a dalszínház énekkarának 12 énekese.  A bemutató teljes jelmezkollekciójához 571 méter selymet, 120 méter selyembársonyt, 530 méter szalagot és 700 méter csipkét használtak fel a jelmezműhely munkatársai. Különösen nagy figyelmet fordítottak az opera csúcspontjának számító báli jelenetre (2. felvonás), amelyben a korabeli Bécs számos, rangban is széles skálán mozgó figurája jelenik meg együtt a színpadon: arisztokraták, dandyk, fiákeresek, dadák és félvilági nők, mindegyikük külön világ és külön karakter.

Az Arabella bemutatójára március 17-én kerül sor, további előadások március 20-án, 23-án 29-én, valamint április 10-én és 12-én lesznek. A produkció szereplői: Szvétek László, Wiedemann Bernadett, Sümegi Eszter, Váradi Zita, Morten Frank Larsen, Pataki Potyók Dániel, Wendler Attila, Káldi Kiss András, Egri Sándor, Miklósa Erika, Fülöp Zsuzsanna, Roska Dániel és Mukk József.

Kapcsolódó program(ok) – a részletekért kattintson a linkre!

Nézzen utána a Fidipédián!

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 13 13:26 2012.04.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A húsvéti hétvégén "áthangolódtam" a Parsifalra, igazából.

  2. 12 11:24 2012.04.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Takatsa, hasonlóan látom, bár Mandrykával nem vagyok ennyire szigorú. Nagyjából sejtettem, mire készüljek, egy se nem lírai, se nem hősi, nem erős, nem is szép, de Strauss "agogikájára" fogékony hangra.

  3. 11 11:17 2012.04.13
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Én is hallottam-láttam végre, a tegnapi előadást, ami nagyon-nagyon jó volt, élveztem szinte minden percét. Jó dolog leírni, hogy érdemes az Operába járni, van miért.:) Nagyon készültem erre az előadásra, elsősorban a fantasztikus női szereplőgárda miatt, és nem is csalódtam. Wiedemann Bernadettet már régen hallottam, jó volt újra hallani, és nagyon élt ebben a szerepben is. Sümegi Eszter különösen jó napot fogott ki, egészen csodálatos volt drámai szopránként ebben a könnyebb fajsúlyú szerepben. Számomra Váradi Zita volt az est főszereplője, bájos volt és elragadó, mind játékát, mind hangját tekintve. És persze Miklósa Erika aki valóban és teljesen megérdemelten világsztár, - azt hiszem Strauss mester neki írta ezt a szerepet:). Na, de ez a szerencsétlen Mandryka? Mit szépítsem, a produkciója egészen katasztrofális volt, önmagában is, és főként a többi szereplővel összevetve. Na, de ne keseregjünk, reméljük jövő évadban is műsoron marad az opera, és ha addig keresnek, talán találnak szerepére egy sokkal-sokkal jobb magyar baritont. Ettől függetlenül az előadás nagyon jó volt, köszönet érte!

  4. 10 11:10 2012.04.12
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    :)

     

  5. 9 06:46 2012.04.12
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Nem lehet mindent...

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.

Kiemelt cikkeink

Felborítani a megszokott ritmust

Kovács Mártonnal, a Szakértők zenekar vezetőjével, Mohácsi János állandó alkotótársával beszélgettünk. INTERJÚ

Rajta vagyunk a szeren

Pintér Béla legújabb darabjában egészen apró tragédiákról mesél, olyanokról, amelyek mellett naponta séltálunk el az utcán. KRITIKA

"Mindig az igazságtalanság ellen lázadnak"

Társadalom, politika és művészet összefüggéseit vizsgálja a Ludwig Múzeum új kiállítása. Fabényi Júliával beszélgettünk. INTERJÚ

Mészáros Máté: "Van ebben valami őrültség"

Mészáros Máté (fotó: Drucker Dávid)

Az Ultima Vez táncosával a Trafóban október 24-én látható Hinoki című koreográfiája kapcsán beszélgettünk. INTERJÚ

Elhunyt Bretus Mária

Hetvenegy éves korában október 21-én hosszan tartó súlyos betegség után távozott az intézmény professor emeritája.

Elhunyt Pribojszky Mátyás

Citeraművészként az országban elsőként kapott hivatásos működési engedélyt, majd a ősi népi hangszert hangversenypódiumra emelte.

 

Buczkó Martin: "Ami a technikán felül kezdődik"

Buczkó Martin azon magyar kiválóságok közé tartozik, akikről itthon keveset hallunk, pedig külföldön már jelentős karriert futottak be. A fiatal táncos-koreográfus Berlinben és Németország szerte learatta szinte az össze babért, amit balett-táncosként elérhetett. Közben nagyszabású zenei és koreográfiai munkákat is vállal, valamint saját társulatát építi. INTERJÚ

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Tisztelt olvasóink!

Megváltozott fórumszabályzatunk értelmében a jövőben a cikkektől független témák indítására nem lesz lehetőség. Megértésüket köszönjük.

A Fidelio szerkesztősége