7-es erősségű

2010. augusztus 6.

Kerényi Miklós Gábor – vagyis Kero – Carmenje Haitin játszódik. A feliratok, a háttérvetítés képei azt sejtetik, Latin-Amerikában járunk, s operánk nyelve francia. Az is világos, hogy a helyszín egy diktatúra, egy szélsőségeseknek kitett kis ország, amit az első percekben hatalmas földrengés dönt romba. Leomló házakat látunk a háttérvetítéseken, az egyébként a gyarmati építkezés eleganciáját őrző házfalak mögött, és katonák járőröznek. A Carmen eseményei akkor zajlanak, mikor már minden szétesett. tovább...

Tisztességes ajánlat

2010. július 29.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a legnagyobb fejtörést az okozta, vajon miért alig néhányan kíváncsiak Muszorgszkij idehaza viszonylag ritkán látható alkotására. A magyarázaton – a visszafogott színrevitel eredményeként – az egész előadás alatt töprenghettünk. tovább...

Ne legyünk álszentek: a ritkaság önmagában nem érdem, igenis vannak méltán és méltatlanul elfeledett zeneművek is. Strauss Daphnéja viszont határozottan az utóbbiak közé tartozik. tovább...

A menekülő ember

2010. június 3.

Nagy szerencsénk, hogy Wagner a Trisztán és Izolda korabeli négy előadása közül az utolsó alkalmával érzett rémületét feledve feladta eredeti szándékát, s nem tiltotta meg a további bemutatókat. Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra lendületes lélekelemzését nézve az motoszkálhat a fejünkben, vajon a darabjával zenészként újjászületésre vágyó komponista számított-e egy eszmeiséggel ily mértékben átszőtt megvalósításra. tovább...

Titusz a porban

2010. május 11.

A Titus kegyelme közben érezni lehetett a nagyon hátulról kitolt díszletekből finoman áradó és fullasztó port. A nézők amint kiköhögték ennek az előadásnak a porát, azonnal el is feledik azt. KRITIKA tovább...

Ez nem az a Bánk bán!

2010. április 1.

A debreceniek Bánk bánja messze nem hibátlan, az Operaházban néhány napja utoljára játszott változathoz képest azonban igazi reveláció. tovább...

Reformkorra várva

2010. március 26.

Mikor, ha nem most, Erkel születésének 200. évfordulóján lenne a helye az Operában egy új Bánk bánnak? Mikor, ha nem most kellett volna az eredeti művet rehabilitálni, új életet lehelni bele? Mikor, ha nem most kellett volna megadni a valódi Erkel-opusznak az őt megillető jogokat? Mikor, ha nem most jött volna az ideje egy modern szemléletű, a mű gondolatgazdagságára, mélységeire figyelmező rendezésnek? tovább...

"Bichette" – így becézgeti a libretto szerint 17 esztendős Octavian a szeretőjét. Szarvasünőcske, őzike, ki-ki válasszon tetszése szerint a rokonszenves páros ujjú patások közül. Magam az utóbbit javasolnám. tovább...

Férfiak fityulában

2010. március 10.

A rózsaszín bokszkesztyűs, erényüket hősleg védő amazonok horgokkal és egyenesekkel küldik a pinceszint alá a megalázott, apácamezből ekkorra már jégeralsóra vetkeztetett, s két felvonáson át kiéheztetett hímsereget. Rossini méltán elfeledett vígoperáján most Anger Ferenc lendületes rendezésében mulathat Szeged közönsége. tovább...

Mozart-függők

2010. március 2.

Uramfia, mit nem mondtak még el 1787 óta a Don Giovanniról?! Többet méltatták, elemezték és értelmezték, mint bármely más operát, sőt némi túlzással, mint a teljes dalműirodalmat együttvéve. S ma mégis éppoly kiismerhetetlen csoda, akárcsak kétszáz évvel ezelőtt. tovább...

Pinkerton és fia

2010. február 11.

Az aligha lehetett meglepetés a pesti közönség számára, hogy Peter Konwitschny Pillangókisasszony-rendezése kerüli a szentimentalizmust. Ám az már alkalmasint igen, hogy a pozsonyiak vendégfelléptének tán legemlékezetesebb pillanatait a beugró tenornak és a gyermekszereplőnek köszönhettük. tovább...

Magic cuvée 2009

2010. január 6.

A stagione-rendszer és a repertoárszínház közötti ingadozás, a reményeket be nem váltó Thália helyett új, a műfaj igényeit jobban szolgáló játszóhely megtalálása, s egy minden ízében népszerű, valódi közönségbolondító darab műsorrendbe emelése – minden bizonnyal e hármasság jegyében tartotta a Magyar Állami Operaház tavalyi utolsó, Mozart Varázsfuvoláját műsorra tűző premierjét. tovább...

Fekete zaj

2009. december 1.

Az Operaház legutóbbi premierjének, a Napfogyatkozásnak a szünetében távozók jelentős részének tekintetében mintha a kamikazeszázadba szánt fiatal pilóta kérdése tükröződött volna. Az a kérdés, melyet a bevetés pontos részleteinek ismertetését követően kiképzőjéhez intézett: "Neked teljesen elment az eszed?!" tovább...

A világsztári norma

2009. november 19.

Hétfő este Edita Gruberova, a világ ma legismertebb belcanto szopránja fényesen teljesítette az ő klasszisához méltó, elvárt normát. Bellini Normájának hangversenyszerű előadása azonban egy másik felismerést is hozott: a mű – részletszépségei ellenére – egészében és színházi közegétől megfosztva, bizony, még ilyes epicentrum-énekesnővel is nehezen fogyasztható. tovább...

Olvasom Rossini Tankrédjának szövegét, hallgatom a zenét és minduntalan a Salamon szigeteki nagydob jut eszembe. A huszadik század hajnalán törzseket fedeztek fel arrafelé és az egyik falu mellett egy hatalmas, istenként tisztelt dob állt. tovább...

Három főszereplője van Harmut Schörghofer egy estén előadott kétféle Kékszakállújának. A nem csupán szakálltalan, hanem ezúttal minden fejszőrzetétől megfosztott herceg és Judit mellett egy piros bőrkanapé. tovább...

Így csináljunk operát?

2009. október 4.

Dicséretes vállalás, hogy az Operaház műsorában továbbra is szerepelnek a legfiatalabb korosztályokat, vagyis a jövő közönségét célzó előadások. Az őszi programban a tavalyi, nagyszerű Pomádé királyt követően újabb gyerekeknek szóló bemutató szerepel, ezúttal gyerekek közreműködésével. tovább...

Tejben a vigasz

2009. szeptember 10.

Mikor az ember először találkozik a Don Giovannival, nem szükséges ismernie a jozefinizmus politikai gyakorlatát, aminthogy az Antigoné megértéséhez sem kell névről azonosítania a bemutató évének archón epónymosát. Ám néhány mű és néhány korszak fájdalmas kivételt jelent. tovább...

Holdjáték

2009. július 28.

Kesselyák Gergely rendezésében a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatot Turandot paródia is, mese is, színes-filmes látomás is, maradian kínai kulturális javakat idéző, ugyanakkor meglepően freudista. tovább...

A kulisszák előtt

2009. július 21.

Szombathely, AGORA Művelődési és Sportház. A szép számban gyülekező nézősereg a jubileumi, 25. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Bartók Fesztivál záróhangversenyét készül megtekinteni. A fokozott érdeklődés részben mindenképp az esemény rendhagyó jellegének tudható be: Eötvös Péter, Vajda Gergely és Kovalik Balázs bő egyhetes „komplex” mesterkurzusának tizenhét résztvevője együttesen(!) igyekszik Bartók Kékszakállúját színpadra állítani. De hol is van a színpad? tovább...

Jótékony fátylak

2009. július 20.

Régi tudás: az Aidának jól áll a szabadtéri színrevitel. Világsztárok, luxuriózus díszletek és afrikai állatsereglet nélkül is remekül megél, mindössze megbízható előadókra és nyáresti hangulatra van szükség a garantált sikerhez. Akárcsak most pénteken a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. tovább...

Nagy, pénteki varázs

2009. június 28.

A wagneriánus világegyház legszentebb misztériuma tárult fel pénteken a Művészetek Palotájában – lassanként immár szokást teremtve, ám azért váltig az egyszeri csoda hangulatában. tovább...

Turandot semleges nemben

2009. június 18.

Mindezidáig Münchausen báró személyében egyetlen embert ismertünk, akinek sikerült magát a saját hajánál fogva kimenteni a mocsárból. A debreceni Turandot-bemutató óta idetartozik a szerző, Puccini is. tovább...

Sok a csavar

2009. június 6.

Vannak Matthias von Stegman Szicíliai vecsernye-rendezésének és Frank Philipp Schlössman díszletének remek részletei. De csak remek részletei vannak. tovább...

Nyaktörő

2009. május 18.

163 évvel a párizsi premier után hazai (opera)színpadon szokatlanul nagyszabású, lenyűgöző látványvilággal született meg Berlioz ’drámai legendájának’ magyarországi bemutatója Szegeden Juronics Tamás rendezésében. Érdemes volt várni. tovább...

Csodák májusa

2009. május 13.

Május hava épp csak elkezdődött, míg a premiert, nagynevű énekesnőt, s számos más, a zenei világban komoly megbecsültségnek örvendő hírességet felsorakoztató, hagyományteremtőnek szánt Májusünnep már véget is ért. tovább...

Rázd meg jól a fát

2009. május 4.

A bonmot szerint a rádió egyik munkatársának kérdésére – miért is nem játszanak Budapesten barokk operákat – a Zeneakadémia híres professzora a következőképpen felelt: mert irtózatosan hosszúak, a történetek bonyolultak, a szereplők pedig csupa hülyeségről énekelnek. tovább...

A varázslónő

2009. május 2.

Második budapesti fellépésén, a Händel és Itália című koncerten mindösszesen 16 áriával ajándékozott meg bennünket Cecilia Bartoli. Hála neki, pénteken már jóval éjfél előtt útjára indult a Gyönyör. tovább...

Nem a méret a lényeg

2009. április 6.

Vannak darabok, amelyeket kevesen akarnak színpadra állítani. Talán, mert egy új korszak esztétikája rossznak bélyegezte e műveket, vagy mert a közönség vagy a szakma ítélte a darabokat szilenciumra, nehezebben befogadható zenei megoldásaik vagy nagyobb energiát igénylő megvalósíthatóságuk miatt. tovább...

Fogmosó istenek a vonaton

2009. március 23.

„Van az Operaháznak az a szép lépcsőháza, oda szoktunk járni, az érdekes, és láttam a Hófehérkét balettben és a Hamupipőkét és a Pomádé király új ruháját. Nagyon tetszettek. Nem, a Vasúttörténeti Parkban még nem voltam. De tudom, hogy mit fogunk ma megnézni, mert anyukám elmesélte. Elmondjam neked Philemon és Baucis történetét?” tovább...

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL  -IG