Szent Iván éjjelén bármi megtörténhet. Meseszép környezetben varázslatos muzsika, páratlan előadók és holdfényes koncert? Például. tovább...

Fischer Ádámmal Szemerédy Alexandra és Parditka Magdolna beszélget. tovább...

Ha internetes szavazásra bocsátanák a kérdést: melyik az öt legnépszerűbb Mozart-opera, minden valószínűség szerint a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Così fan tutte és A varázsfuvola szerepelne az összesített listán. Hamarosan közös programra indulhatnak a Müpába azok, akik szeretik, és azok, akik még nem ismerik ezt az öt operát. tovább...

Gregorián szólt anno egy kissrác ajkáról A rózsa neve című filmprodukcióban, a nagy Sean Connery oldalán. Gyönyörűen. A falzettista, akinek érdemes, sőt, mindannyiunk örömére muszáj énekelnie. Neve is van, el is jő hozzánk: Andreas Scholl. tovább...

A magyar színházak és társulatok után néhány zeneszerző adatainak is utánajártunk. Vajon melyikük hány lelkes rajongóval rendelkezik a legnépszerűbb közösségi oldalon? tovább...

A Fidelio tudósítói a nemrég zárult Budapesti Tavaszi Fesztivál legtöbb kiemelt eseményén ott voltak. Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére: Önöket melyik esemény érdekelte a legjobban? tovább...

A varsói Teatr Wielki, azaz Nagyszínház megnyitó előadás 1833. február 24-én Rossini A sevillai borbély című vígoperája volt. tovább...

Az új fiú 1787-ben költözött a telepre, de híre messze megelőzte őt. Több mint száz éve róla beszélt már a fél világ, és még ma sem nyugszunk, személye mindenkiben érzelmeket kavar. A férfiakban irigységet és haragot kelt gátlástalan szabadsága és feltétlen sikere, a nők, áldozataivá válva végletesen, véglegesen elomlanak, háborognak, vágyakoznak, észt vesztenek, vagy észhez térnek. Don Giovanni ma is hódít, bár kétségtelen: örökérvényű operaszínpadi sikereit Wolfgang Amadeus Mozart zenei és „hóhányói” szaktudása alapozta meg. tovább...

1881. február 10-én a párizsi Opéra Comique-ban mutatták be Jacques Offenbach fantasztikus operáját. Részlet Michael Powell és Emeric Pressburger 1951-es operafilmjéből. tovább...

1887. február 5-én mutatták be Milánóban Verdi operáját. A Scala 2001-es előadásában a címszereplő Plácido Domingo, partnere Barbara Frittoli. tovább...

1790. január 26-án mutatták be a bécsi Burgtheaterben a Così fan tutte című Mozart-operát. Az évfordulóra egy 1996-os felvétellel emlékezünk, amelyen a Metropolitanben Cecilia Bartoli Despina szerepét énekli. tovább...

1853. január 19-én mutatták be Verdi operáját a római Teatro Apollóban. Az évfordulóra ezúttal két Pavarotti-felvétellel emlékezünk. tovább...

Bécs belvárosának szinte nincs olyan szeglete, amelyhez ne kapcsolódna a zenetörténet valamelyik jeles alakja. Ezért inkább nem is törekszünk a teljességre, válogasson ki-ki a maga kedvére. tovább...

Legutóbb a Miskolci Operafesztiválon beszélgettünk Schönberg Mózes és Áronjáról Kocsis Zoltánnal. A nem befejezett, de mégis hiánytalannak ható zenedrámához a zongorista-karmester megírta a harmadik felvonást. tovább...

Vége az évnek – itt az idő az idei élmények összegzésére. Ön mire emlékszik szívesen? A 2009-es esztendő legjelentősebb operaeseményei közül tallózó válogatásunk végén szavazhat, melyik produkciót tartotta legemlékezetesebbnek! tovább...

A magyar győztest, a verseny igazgatóját és egy zsűritagot kértünk rövid nyilatkozatra a gála után. tovább...

Edita Gruberova természeti jelenség, földre szállt pacsirta; vérbeli művész, aki a Jóisten kedvenc angyalhangjával járja meg a poklokat is. tovább...

Verdi operáját 1862. november 10-én mutatták be Szentpéterváron, míg Pesten a Nemzeti Színházban 1875. november 9-én került színre első alkalommal. tovább...

A rendező, Hartmut Schörghorfer gondolatai a darabról. tovább...

Olyan lesz, tudod, mint Bécsben - magyarázza az Oktogonnál egy középkorú hölgy a férjének. De nem olyan. Az alkalomhoz méltóan sokkal ünnepibb. tovább...

Az Operaház történetében kevés olyan momentumot találunk, amelyet a közvélemény együntetűen ünnepléssel és helyesléssel fogad. Sőt, az annaleseket lapozgatva talán egyetlen ilyet találunk: a megnyitót. "A dal és a zene díszes csarnoka" 125. születésnapját ünnepli a hétvégén. tovább...

A velencei Gran Teatro La Fenice, azaz a főnix, a tűz által született meg és hamvaiból született újjá története során több alkalommal is. A 19. századtól kezdődött európai ismertsége Rossini, Bellini, majd Donizetti operáinak premierjeivel, aztán következett a Verdi-korszak, a 20. században pedig a Velencei Biennáléhoz kapcsolódó zenei fesztivál révén a szimfonikus zene, a század közepén pedig Britten és Stravinsky is otthonra talált a főnix szárnyai alatt. tovább...

Budapesti Wagner-napok, Osztrák-Magyar Haydn Zenekar, Magyar Állami Operaház. Hogy mi a közös bennük? A szerdán 60. születésnapját ünneplő Fischer Ádám. tovább...

Benjamin Britten: A kis kéményseprő (részlet) tovább...

Mintegy száz évvel ezelőtt Brundibárnak nevezték a cseh gyerekek egyik kedvelt meséjének gonosz darazsát, aki ellopta a szorgos méhektől a mézet, és ugyancsak ezt a megnevezést használták a régi cseh nyelvben a mogorva, tüskés emberre is. Akár az említett mesét is felidézhetné Hans Krása híressé vált gyermekoperája, csakhogy ennek gonosz főszereplője nem mesebeli alak, hanem egy valóságos diktátor, akitől a zsidó származású Hans Krása is rettegett; Adolf Hitler. tovább...

Legyünk tárgyilagosak: a Barbican nem szép. Olyannyira nem, hogy bár 1982-es megnyitóján II. Erzsébet a modern világ csodájának nevezte, 2003-ban egy reklámügynökség felmérésén elnyerte London legcsúnyább épületének címét. De a megtévesztő külcsín olyan belsőt takar, amibe lehetetlen nem beleszeretni. tovább...

A százkettedik hangversenyszezon kezdődik el szeptemberben a Zeneakadémián. A hangokkal, titkokkal sűrűn megrakott épület történetének egyik legkülönösebb éve. tovább...

Gregor József világhírű operaénekes a basszusrepertoár szinte összes nagy szerepét elénekelte. A három éve elhunyt énekes a buffo basszus szerepkörében szerzett nemzetközi hírnevet. tovább...

Gencsy Sári operaénekesnő, érdemes művész, a magyar operajátszás legendás koloratúr szopránja volt. 16-án lenne 85 éves. tovább...

1792-ben Kótsi Patkó János szervezésében Kolozsvárott jött létre az első magyar állandó színtársulat, s ettől kezdve az operairodalom összes fontos remekműve itt került színpadra először magyar nyelvterületen. tovább...