A Cigányszerelem a Budapesti Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház őszi premierje a Cigányszerelem. A Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották. Mi is ott voltunk VIDEOKAMERÁNKKAL.

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán...  A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva

Cigányszerelem-olvasópróba
Galéria megnyitása

Az olvasópróba képei

Béres Attila a jekatyerinburgi Szverdlovszk Zenés Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok után a Nagymező utcában állítja színpadra Lehár Ferenc művét. Két évvel ezelőtt, a Dóm téri bemutató kapcsán így ajánlottuk az előadást: "Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. A rendező számára az 1 lány, 2 nap, 3 esküvő komédiai helyzetét árnyaltabbá teszi a darab az címe, ami az ösztönös szerelemre, a szabadságvágyra utal. A beteljesületlenség szomorkás hangulata azonban nem uralja el a 'képzőművészeti díszletben' játszódó előadást, hiszen a groteszk is erősen megjelenik a színpadon."

Arra, hogy a hangsúlyok 2009 óta eltolódtak, egy nemrégiben a Fideliónak adott interjúban utalt Béres Attila: "A Budapesti Operettszínháznak is reflektálnia kell a jelenre, a különböző társadalmi helyzetekre, hiszen az operett nem panoptikum, élő színház kell, hogy legyen, ezért is választottuk ezt a darabot. A Cigányszerelem alapvetően arról szól, miben hasonlítunk, miben különbözünk, és ez hogyan tart össze bennünket. Arról is szól, hogy a személyes bosszú képes arra, hogy népcsoportokat egymásnak ugrasszon."

Az október 20-án bemutatandó produkció próbafolyamata a június 8-i olvasópróbával kezdődött - július közepéig tartanak a korrepetíciók, majd augusztus 22-től kezdenek "élesben" dolgozni -, amelyen Béres előrebocsátotta: a harmadik Cigányszerelem-rendezése sokat módosul az előzőekhez képest. Az operett szövegkönyvét Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky írták, ennek magyar változatát Gábor Andor készítette. Jekatyerinburgban a Békés András által rendezett 1976-os operettszínházi előadás (dramaturg: Zoltán Pál) történetét használták, Szegeden ebbe jelentősen beavatkoztak, s bár nem kanonizált az operett szövege, az őszi budapesti bemutatóra visszatérnek az eredeti lehári zenedramaturgiához.

Mielőtt a rendező elkezdte a szövegkönyv olvasását, kiemelte: a szélsőséges, vad szerelmi háromszög helyszíne valahol Temesvár mellett található, ahol a multikulturalitás jellemző, ám jelentős számban magyarok nem nagyon éltek, és Lehár számára 1910-ben ez a sokszínűség feltehetően egzotikusnak tűnt; ugyanakkor nem elsősorban a nemzetiségi különbség a lényeg, hanem az, hogy a személyes sértettség, kétségbeesés és bosszúvágy - legyen bármilyen igaz - képes arra, hogy embereket ellenséggé tegyen. A Cigányszerelem nem tipikus operett, hiszen nincs benne feloldás, nem teljesednek be a főszereplők vágyai, mégis - a műfaj követelményeinek megfelelően - happy enddel zárul.

Az előadás díszletét Daróczi Sándor, jelmezeit Velich Rita tervezi, a dramaturg Ari-Nagy Barbara, a zenei vezető Makláry László. A koreográfia a Honvéd Táncszínház vezetőjének, Zsuráfszky Zoltánnak a munkája, aki népi, főképp mezőségi, kalotaszegi és autentikus cigány motívumokból építkező táncokat készít. A produkcióban a közönség láthatja Kalocsai Zsuzsát, Dolhai Attilát, Vadász Dánielt, Faragó Andrást, Jantyik Csabát, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Lehoczky Zsuzsát, Szulák Andreát, Peller Annát, Szendy Szilvit, Csonka Andrást, Szabó Dávidot, Boncsér Gergelyt, Vadász Zsoltot, Verebes Istvánt, Marik Pétert, Csengeri Ottíliát és Magasházy Istvánt.

Nézzen utána a Fidipédián!

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

Konok szerénység

Brahms Német requiemjét Helmut Rilling vezényletével adja elő az MR Szimfonikusok november 1-jén a Müpában. MAGAZIN

Lőrinczy György átvette a vezetést

Az új igazgató október 31-én, ünnepélyes társulati ülés keretében vette át a Budapesti Operettszínház vezetését.

Rembrandt és Vermeer remekművei Budapesten

Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatja be a Szépművészeti nagyszabású kiállítása.

Premier: Nyitott ablak

Nóti Károly bohózatát mutatja be október 31-én a Karinthy Színház.

Totál Vokál I.

A Jazzation és példaképük, a legendás svéd-dán The Real Group akár együtt is értelmezhető két koncertjét adta nemrég. TAKE7

Garantáltan defibrillál

Jefta van Dinther darabja a nézőkre erős fény- és hangeffektekkel gyakorol hatást. Az installáció november 5-én látható a Trafóban.

Lukács András: "Én tényleg szívből koreografálok"

A Seregi-díjas koreográfus a Győri Balett harmincöt éves jubilumára különleges módon állította színpadra Ravel Boleróját.INTERJÚ

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Tisztelt olvasóink!

Megváltozott fórumszabályzatunk értelmében a jövőben a cikkektől független témák indítására nem lesz lehetőség. Megértésüket köszönjük.

A Fidelio szerkesztősége